Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-11 / 212. szám
MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 11, KEDD Újra fellángol a vita a borvidéken feszültség Összefogás kellene, de eddig csak hangzatos szólamokra futotta A kialakult helyzetben egyáltalán nem csoda, hogy a hegyközségek szereplői mostohagyermeknek érzik magukat - véli Varsányi Lajos Harmadik éve működik Egerben, az udvarházban a Hozam klub A nyári pihenő után a múlt héten tartotta őszi első összejövetelét az egri Hozam klub az Imola Udvarházban. Az évad első meghívottjaként Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ ZRt. (MAG) vezérigazgatója tartott előadást az újonnan kialakított intézményrendszer szerepéről, aktuális pályázati lehetőségekről. Ismeretes, hogy a MAG a GVOP, a GOP és a KMOP néven futó uniós és hazai pályázatok integrált közreműködő szervezete. A cég vezetője szerint szemléletváltás szükséges a támogatásközvetítésben. Ennek lényege, hogy a közszolgálati szférának versenypiaci hatékonysággal kell működnie. Ehhez átláthatóbb munkára, új standardokra van szükség az államigazgatásban. Nem is lehet ez másként, hiszen hatalmas pénzekről, csak a Gazdasági Verseny- képesség Operatív Programban tízezer szerződésről, 300 milliárd forint értékről van szó. Ormosy Gábor felhívta a figyelmet, hogy az új pályázatok új filozófiát követelnek. Ennek lényege, hogy az elnyerhető pénzek nem helyettesítik a magántőkét, csak kiegészítik. Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések világra segítése a cél, de nem ingyenpénzt adnak. ■ Születésnapi vigalom szakéval és szusival A gyöngyösi ipari park első lakója, az autólámpákat gyártó Stanley Electric Hungary Kft. immár ötéves születésnapját ünnepelte Demjénben, a Korona Borházban. A társaság csaknem kétszázhatvan dolgozóját Yasumi Motokawa ügyvezető igazgató magyarul üdvözölte, köszönetét mondva sikeres munkájukért. A dolgozók sok-sok vidám játék után szakéval és szusival kezdték a vacsorát, a cégvezetők serényen tanították alkalmazottaikat a pálcika helyes használatára. Az ünnepen oklevéllel és bélelt borítékkal jutalmazták azt a hét dolgozót, aki az első naptól kezdve a cég alkalmazásában áll. ■ Kemény hangú levélben szólította fel lemondásra a napokban Varsányi Lajos borvidéki elnököt Tarsoly József egri hegybíró. Neki azonban esze ágában sincs távozni. Kühne Gábor Mint arról hírt adtunk a minap, Tarsoly József egri hegybíró az Egri Borvidék tizenöt hegyközségének - és magának az érintettnek - címzett levélben szólította fel távozásra Varsányi Lajost, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnökét. Érdemes felidézni, mi is állt az ominózus levélben: „...komoly eredményeket ért el az Ön vezetésével működő Hegyközségi Tanács. Azonban az évek előrehaladtával a tempó lassulni kezdett, és ma már a borvidék dinamizmus nélküli tevékenysége nem tükrözi az itt dolgozó, szőlő-bor termelő tagok munkájának iramát, elszántságát. Nálam az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor az idei évben a Varga Kft. vagy az Egervin Zrt. támadó megnyilatkozásaira a borvidék és személyesen Ön halogató, hallgató, belenyug- vó magatartással hagyta, hogy fenti cégek kényük-kedvük szerint járassák le a borvidéket mindenféle következmény nélkül. Továbbá a tavalyi szürethez hasonlóan az idén is úgy tűnik, a felvásárlók árkartellt alkotva, Ön kizárólag a felvásárlói lobbiérdekeket képviseli. (...) Nem tudom megkerülni a kérdést, hogy Ön az érintettsége miatt nem-e a saját érdekeinek megfelelő állapot fenntartásában érdekelt?”- A hegybíró fellépése úgy az időpontot, mint a témát illetően nem csak engem lepett meg, bár tény: ráirányítja a figyelmet - különösen most, a szüret idején - az ágazatban meglévő, pattanásig feszült helyzetre - bocsátotta előre a levélről szólva Varsányi Lajos. Szavai szerint ezek a problémák most a hegybírók nyakába zúdulnak, miközben a termelők joggal szeretnének válaszokat kapni az őket izgató kérdésekre. Gyakran azonban egyáltalán nincs válasz, vagy ha van, az sem megnyugtató. így nem is csoda, hogy a hegyközségek szereplői mostohagyermeknek érzik magukat. Különösen igaz ez azokra, akik korábban támogatott hiteleket vettek fel, melyek visszafizetésére sokan ma már nem is látnak esélyt.- Hiába kerestük meg más mellett ezzel a gonddal is a szaktárcát, vagy épp az Egri Bikavér borvidéken belüli palackozásának ügyével, évek óta csak ígéreteket kapunk, mást nem. A szőlő-bor ágazatban is rendkívül nagy, esetenként kíméletlen verseny zajlik - tette hozzá a kartellezésre vonatkozó vádak kapcsán. - Tudni kell: a forgalmazott borok több mint 70 százaléka az áruházláncokon át, igen nyomott áron jut el a fogyasztókhoz. A láncok már koncentrálták a beszerzéseket: öt társaságot hoztak létre erre a célra, azaz ott dől el, ez a bizonyos több mint 70 százalék milyen áron kerülhet a polcokra. A gond az, hogy ezt a kereskedelmi koncentrációt nem követte a termelési koncentráció: ma több mint 300 pincészet szállít ennek- az öt csoportnak, az összefogás pedig megmaradt a hangzatos szólamok szintjén. Nem is csoda, hogy az utóbbiak határozzák meg a borvidéki felvásárlók mozgásterét is. Varsányi Lajos: - A szaktárcától eddig csak ígéreteket kaptunk Varsányi kitért a lassuló borvidéki dinamizmus kérdésére is. Mint mondotta, 2004-től látja el az EBHT elnöki teendőit.- Be kell látni: az Egri Borvidék nem versenyképes a tömegborok terén, csak a minőségi termékekkel tud megkapaszkodni a piacon, mint amilyen az Egri Bikavér is. Azt ugyanakkor bátran kijelenthetem: az Egri Bikavér-szabályzat megalkotása, illetve az ellenőrzés szigorítása eredményeként a borvidék zászlósbora ma már sokkal jobb pozícióban van, mint akár pár éve volt. Javultak az árak, ami a felvásárlásnál is megmutatkozik, s a fogyasztó is bizalommal van a Bikavér iránt. Megszűnt az a gyakorlat is, hogy a forgalmazók egymás alá licitálva próbáltak meg piaci előnyökhöz jutni. Ezt kell elérni a többi bor esetében Tarsoly József: - Varsányi szerintem érintett lehet az árkartellben is: védett eredetűvé kell tenni az „egri” elnevezésű termékeket. Más viszont a helyzet az asztali és a tájborok terén: ezeknek már Ma lesz rendkívüli választmányi ülés lapunk információi szerint az egri hegyközség választmánya ma délután, rendkívüli tanácskozás keretében tárgyal a hegybíró leveléről, de az EBHT is rövidesen napirendjére tűzi az ügyet. itthon is az olcsó spanyol és olasz, illetve tengerentúli borokkal kell versenyezniük. Ma már azoknak a termelőknek is - akár a termőterületeik csökkentése árán is - be kell látniuk, hogy ez nem megy, akik ezekhez szállítanak alapanyagot. Tarsoly József levelében megemlíti az Egervin ZRt.-t és a Varga Kft.-tjs, mintamelyejf;,nyilatkozataikban támadják a borvidéket. Varsányi ezzel összefüggésben akképp fogalmazott, Vargáék legutóbb épp arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes felvásárlók, borászatok nem fizetik ki a termelőket, ezért azt javasolják, hogy a bor származási igazolását az ne kaphassa meg, aki még tartozik a szőlőpénzzel.- Ezt pedig csak támogatni lehet - fűzte hozzá az elnök. - Jómagam az Egervin üzletpolitikájával sem kívánok vitatkozni, ha ők - miként nyilatkozták - brendekben gondolkodnak, hát tegyék, csak ne „egri” név alatt értékesített borokkal. Tény ugyanakkor: az Egri Bikavér névhasználatának ügyében nem jutottunk dűlőre, a kérdést jogi útra tereltük. Az elmaradt járulékokat viszont befizették az EBHT részére. ■ A forgalmazott borok több mint 70 százaléka az áruházláncokon át, igen nyomott áron jut el a fogyasztókhoz. Tarvágás a hatvani népkertben rehabilitáció Már az idén elkezdik a növények pótlását Hiába vártak kilenc órát altatás A kizáró okát már korábban tudták az orvosok A hatvani képviselő-testület korábban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával készíttette el a városi Népkert rehabilitációját. Ennek keretében a napokban mintegy kilencven, több évtizeddel ezelőtt ültetett, s napjainkra elöregedett fát - többségük nyár és fűz - vágnak ki a területről. Pótlásuk már október első hetében elkezdődik, s az első ütemmel november 15- ig végeznek. A Városüzemeltető Kht.-nál megtudtuk, hogy az idén a sétány melletti részt ültetik be fiatal egyedekkel, illetve a Népkert végét két fasorral és sövénnyel zárják le. Emellett elvégzik a talajcserét is. ■ Szomorú látvány a fák kivágása, de a balesetveszély miatt is szükséges az eltávolításuk. A teljes rehabilitáció három év alatt zajlik le. Órákat kell várni egyes vizsgálatokra a rendelőkben. Sokszor egynapi türelem is kevés a sikerhez. A most következő esetben délelőttre rendelték be a beteget, s este hatkor derült ki, hogy az ígért műtétet mégsem lehet elvégezni. A12 éves K. István biciklizéskor törte el a csuklóját, amit el is láttak a Markhot Ferenc Kórházban. Ám mivel a gyermeknek mandulagyulladása volt, csak gipszrögzítésről lehetett szó. Édesanyjának azt javasolták, pár nap múlva ismét menjenek be, addigra elmúlik a betegség. Azon a napon reggel negyed tízre az érintettek be is jöttek Mikófalváról, s 11 óra 21 perckor be is jutottak a traumatológiai rendelésre. Az ezután elvégzett röntgen alapján a csont elmozdulását véleményezték. Ezért negyed kettőkor a műtét mellett döntöttek, és háromnegyed háromkor a gyermeket föl is vették az osztályra. Mivel a fiú a várakozás alatt étkezett, altatásról csak este lehetett szó. Tizennyolc órakor az altatóorvos - felettesével konzultálva - a mandulagyulladás miatt pár napos halasztást javasolt. Az új dátum az első tanítási nap volt, így István az iskolából is hiányzott. Az édesanya megértette az orvosok tanácsát. Csak a szerinte indokolatlanul hosszú várakozási időt, s azt kifogásolta, hogy nem szóltak, ha éppen kilábal betegségéből a gyermek, akkor sem műtik meg. Akkor hívhatták volna pár nappal későbbre. Azért is aggódott, hogy a 12 napos törést hogyan hozzák helyre. Dr. Sebes Gábor megbízott főigazgató kivizsgáltatta az esetet, de szerinte az ambulancián eltöltött várakozási idő elfogadható. A nem sürgős műtét halasztásával nem szenvedett egészségkárosodást a gyermek. ■ ■ Azt javasolták, pár nap múlva ismét menjenek be, addigra elmúlik a betegség. I
