Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-01 / 204. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT A vízben álló pincék miatt soron kívüli vizsgálat lesz Hiányos demokráciánk önvédelme interjú A miniszteri jelentés a kormányfőnek politikai párbeszéd apropója lehet Folytatás az 1. oldalról Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésének tervezéséró'l a kö- zeljövőben lakossági fórumot is rendeznek. A mostani jelenség arra utal, hogy a tufarétegek fúrása komoly veszélyekkel járhat, így alaposan át kell gondolni a teendőket az önkormányzat döntésével a minap helyi védettség alá került területen. Császár a polgármesteri hivatal főépítészi irodájától soron kívüli talajmechanikai szakvizsgálatot kért. Az elmúlt időben azt már vizsgálták, hogy esetlegesen nem a pincék feletti idegenforgalmi szálláshely medencéjéből származik-e a víz. A színezéses próba azonban ezt a feltételezést nem igazolta. ■ EGAL Klub: leltároztak és fizettek Az egri MSZP-sek már februárban felhívták a figyelmet arra, hogy ha módosul a város, az Egri Alternatív Kulturális Egyesület és a Művészetek Háza Kht. közötti konzorciumi szerződés, akkor ki keü kérni a projektet bonyolító VÁTI Kht. véleményét - mondta tegnap Pál György frakcióvezető és Jánosi Zoltán tanácsnok. Ismert: a jobboldali városvezetés pályázaton kívánt üzemeltetőt keresni annak az ifjúsági klubnak és a mellette lévő' közparknak, amely az egyesület irányításával EGAL (korábban: MÁS) Klub néven régóta sikeresen működik. A Szent Miklós városrészt a klubbal és a parkkal együtt EU-forrásból, a fenti konzorcium keretében újították fel. A VÁTI jelezte: ha az egyik kedvezményezett személyében változás történik, az szerződésbontáshoz s az elnyert 300 millió forint viszaköveteléséhez vezethet. A pályázatot levették a csütörtöki ülés napirendjéről. Közben tegnap hivatalos leltár zajlott az EGÁL-ban, ahol - a korábban, egyesek által terjesztett hírekkel ellentétben - minden rendben találtatott. Az egyesület a város által kért közel félmillió forint áfa-t is egy összegben befizette. ■ Folytatás az 1. oldalról A jelentésemben ezen intézmény továbbgondolása, bizonyos jogértelmezési gyakorlat elemzése szerepel. A büntetőjog világában is felvethető néhány törvényi tényállás az ilyenfajta jelenségek kapcsán. A rágalmazás, a becsületsértés, a hatóság vagy intézkedés, illetve közösség elleni izgatás. A szólás-, a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadság igen fontos alapvető jog. Ám az nem hagyható figyelmen kívül, hogy e jogosultságok tartománya a többi ember hasonló jogainak akadályozásáig terjed. A Kurucinfo esetében nemzetközi jogsegély, a jogrendszerek összevetése is felmerül. A hírportál szerverje ugyanis nem Magyar- országon van. A jogi megoldás a problémakörnek csak az egyik oldala. A másik, hogy azok a jelenségek, amelyek ma szerintem nemkívánatos módon elszaporodtak hazánkban - az agresszió, a kirekesztő szellem verbális vagy szervezeti megjelenése -, jogi eszközökkel csak részben győzhetők le. Szükség van olyan társadalmi közhangulatra, civil magatartásra is, amelyben a jogon túl mondják ki az emberek, melyik vélemény elfogadható, s melyik nem, amitől elzárkózunk. Remélhetően a mostani vizsgálat es'feíéntés egy politikai párbeszédnek is az apropója lehet!- Az előbbihez kapcsolódó kérdés: a Magyar Gárda megalakítása nyomán nem válik-e szükségessé az egyesülési jogi szabályok módosítása? Külföldi vélemények szerint nem eléggé határozott ilyen jelenségekkel szemben a kormány.- Azt gondolom, a Kurucinfo és a Magyar Gárda esetén ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben. A pártállam szabadsághiányához képest az 1989 óta létező hazai szabadságjogi előírások más minőségű szabadságot jelentenek. Ám az is tény, hogy e jogi rendelkezésekben nincs benne egy alkotmányos demokráciának az egészséges önvédelme. Akkor ugyanis nem „Azzal a mögöttes tartalommal van a baj, ami mások kirekesztését, továbbá az emberek közötti megkülönböztetést hordozza magában" kellett rá gondolni. Most az derül ki, hogy e szabályok keretei között olyan jelenségek, szervezetek mutatkoznak, melyek tűrhetetlenek egy alkotmányos demokráciában! Az egyesülési jog minden alkotmányos célra megengedett. A jogalkalmazás odáig terjed, hogy mi a közvetlen és belátható alkotmányos cél. Hogy valaki a testkultúrát, a fizikai fegyelmet népszerűsíti, abban önmagában véve nincs kivetnivaló. Egy karate szakosztály is hasonló alapon működik. Időnként jól elverik egymást, fegyelem van, egyenruhát hordanak, az öveik rangfokozatot jelölnek. Alkotmányosan elfogadható. A Magyar Gárda esetében a jogrendszer azt nem tudja felmérni, követni, hogy bizonyos társadalmi szervezeteknek a deklarált szándéka és a tényleges tevékenysége esetleg eltéréseket mutat egymástól. Az alkotmánynak és az emberi Névjegy DR. TAKÁCS ALBERT 1955-ben Kecskeméten született A szegedi József Attila Tudomány- egyetemen jogi karán szerzettjogászi, majd az ELTE-n szociológusi diplomát Az állam- és jogtudományok kandidátusa 1993-tól Dolgozott az MTA Jogtudományi Intézetében, a Miskolci Egyetem jogi karán, 1986-87-ben a Minisztertanács Titkárságán, 1997-99-ben a Népjóléti, majd Egészségügyi Minisztériumban. Több felsőfokú intézményben oktatott Számos országban járt tanulmányúton. Német, angol nyelven kiválóan beszél Mintegy száz publikációt jegyez. Az ombudsman általános helyettese volt 2001-től, 2007. június 1-jén nevezték ki miniszternek. jogoknak van egy értékrendjük! Egy alkotmányosan létrejött társadalmi szervezetnek nem lehet az a célja, hogy valakik ellen irányul, valakik kirekesztését, megalázását, emberi, állampolgári minőségük kétségbe vonását tartja feladatának. Nem a külsőségekkel, a fegyelemmel, a parancsszavakkal van a baj, hanem azzal a mögöttes tartalommal, ami a kirekesztést, az emberek közötti megkülönböztetést hordozza magában. Ezek a törekvések ugyanis már nem felelnek meg az alkotmány értékrendjének. Ha viszont egy egyesület magáról azt vallja, hogy alkotmányosan működik, akkor rá nézve az előbb említett elvek ugyanúgy kötelezőek, mint ahogyan kötelezőek a rendőrségre, a tűzoltóságra, a határőrségre, a vámőrségre vagy az igazságügyi hivatalra. Minderről érdemes szakmai, politikai és társadalmi vitát folytatni. Ez a fajta párbeszéd soha nem zajlott le Magyarországon. Talán most van rá idő, lehetőség. A helyzet mindenképpen olyan, hogy szükség van rá!- Hevesben 39 rendőr ment idén nyugállományba, az átlagéletkoruk 41 év volt. A rendészeti tárca irányítója nem tartja-e luxusnak, hogy tapasztalatokkal felvértezettek hagyják el a testületet? Megállítható-e ez a folyamat?- Kijelenthetem, a nyugdíj-jogszabályok ez év végén nem fognak senkit arra kényszeríteni, hogy szándékuk ellenére, csak anyagi megfontolásból nyugdíjba menjenek. A rendőrségtől való elvándorlásnak rengeteg ösz- szetevője van. Nem a legjobban fizetett testület. Bár számos juttatást, kedvezményt, pótlékot nyújt e hivatás, a kiválasztástól az életpálya-modell felépítésén át az értelmes munka szakadatlan biztosításáig a külső társadalmi, anyagi megbecsülés együtt hozzák majd meg, hogy ezt a folyamatot lehet fékezni, idővel megállítani.- Mi a miniszter véleménye, az igazságügyi hivatalok beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket?- E hivatalok munkája a tárca sokágú tevékenységének igen fontos, szívemhez közel álló része. Ez az igazságügyi ágazat a XXI. századi állam új szolgáltatásait, a rászorulók megsegítését testesíti meg. Politikailag is, és amennyire lehetséges, költségvetési szempontból is próbálom fenntartani e szervezet infrastruktúráját, hogy a feladatainak ellátására alkalmas legyen. Hosszú időn át az érvényesült a világon, hogy ha valaki bűncselekményt követett el, azt az állam megpróbálja jó alaposan megbüntetni, de a bűntény áldozata az ókor óta mindig is háttérbe szorult. Most viszont az áldozatsegítéssel például a tényleg nehéz anyagi helyzetbe ke- rülteken próbálunk segíteni, s ez korszerű megoldás. Bár a hagyományos jogviták nagyon sok mindennek a rendezésére alkalmasak, az már látszik, hogy az állam a teljesítőképességének a határára érkezett. A mediáció, a büntetőjogi közvetítés az igazságszolgáltatás tehermentesítéséhez, a megsértett jogrend helyreállításához is hozzájárul azzal, ha az elkövetőt és a sértettet megpróbálják összebékíteni. Ez az igazán modern jogi szemlélet. ■ Szalay Zoltán ■ Alkotmányos társadalmi szervezetnek nem lehet az a célja, hogy valakik ellen irányul. Tiltás: veszélyes koldusok és galambok szigor Komoly bírságra számíthatnak a csikket eldobáló dohányosok is Masszázstól a pálinkáig széles kínálat az Expón Folytatás az 1. oldalról Mint az előterjesztésben olvasható, az ilyen intézkedés megtételének lehetőségét az Alkotmánybíróság egy 1998-as határozata is alátámasztja. Eszerint az önkormányzat képviselő-tes- tülete rendeletében a város egyes övezeteire kiterjedő tilalmat vagy korlátozást állapíthat meg olyan magatartásra, amelyet egyébként országos szintű jogszabály megenged. Az Alkotmánybíróság kifejti, hogy nem minősül alkotmányellenesnek, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében - ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel - szigorúbb korlátozást A galambokat etetni tilos. A büntetés harmincezer forint is lehet. vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. A tervezet szerint a belvárosi tiltás, illetve a szankcionálás lehetőséget biztosít a rendőrség és a közterület-felügyelet számára a szabálysértőkkel szembeni fellépésre. így javulhat Eger lakóinak, valamint az idelátogatóknak a nyugalma és biztonságérzete. A tilalom egyébként az „engedély nélküli szolgáltató tevékenységet végzőket", vagyis a parkolói, mondjuk úgy, a borravaló fejében „önkéntes forgalomirányítókat” is érinti. Ide sorolandók továbbá az ingyenes kiadványokat pénzért árulók, a járókelőket leszólító adománygyűjtők és a piac környékén gyakran megjelenő olyan személyek, akik különböző apró iparcikkeket vagy édesipari termékeket kézből árusítanak, rátukmálják az arra haladókra. Szabálysértés miatt harmincezres bírságra számíthatnak azok is, akik a közterületek berendezési, felszerelési tárgyait „rendeltetéstől eltérően használják”. Például a kerékpárosok mutatványaikhoz, a részegek pedig alvásra. Szintúgy büntetik a jövőben a csikkeket elhajigáló dohányosokat A város főterén a galambok jelentősen elszaporodtak, ürülékükkel szennyezik a teret, az épületek homlokzatát. Etetésüket is szankcionálják. ■ Az aulákban, az udvaron, valamint az épület előtt kialakított standokon várják a nézelődőket, vásárlókat. Több cég is a pálinka kedvelőit célozza meg, egy családos férfi meg is jegyezte, neje és gyermeke már ne is menjen arrafelé. A fővárosból, Békésről, Kunszentmiklósról és más településekről érkező vállalkozók kínálatában található méz, sajt, bor, bio- és diabetikus élelmiszerek. A Líceumban leginkább a kipróbálható wellness termékeknél, háztartási gépeknél voltak többen, de érkeztek bútorral, kozmetikumokkal, különféle gépekkel kereskedő cégek és szolgáltató vállalatok is. A szervező Compexpo Stúdió Kft. ügyvezetője, Ihrig Péter a standok bejárásakor azt mondta, színesebb, mint a tavalyi vásár, és a forgalomra sem lehet panasz. Tíz órától az Egerfood Regionális Tüdásközpont tartott konferenciát, ezen Póka György, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nógrád megyei vezetője a fogyasztóvédelem átalakításáról, a jövendő feladatokról beszélt. Dr. Naár Zoltán a főiskola által kifejlesztett új, központosított és fogyasztóbarát termék-nyomon- követési rendszer lényegét ismertette. Kiemelte: nemsokára ellenőrizhetik a termékkövetési szabályok betartását.
