Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-08 / 184. szám
9 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 8., SZERDA Ingyen sem kell a falusi porta ingatlanpiac Szinte követhetetlen egye§*£pületek sorsa a dél-hevesi térségben Német István, Komló polgármestere egy elhagyott, romos porta előtt. A vonzónak nem mondható falukép elriaszthatja a környékre érkező turistát is. A magyarországi turisták kedvelik leginkább a barokk Egert Folytatás az 1. oldalról Az összesített listára még Siófok (negyedik hely), Bük (ötödik hely), Balatonfüred (hatodik hely), Sopron (hetedik hely) került föl. A belföldi látogatók listáján Eger Szegedet és Büköt megelőzve a nyolcadik helyen szerepel (226 ezer eltöltött vendégéjszaka), Budapest 877 ezerrel toronymagasan vezet. Ha a külföldi vendégeket nézzük, akkor már nem áll ilyen jól a hevesi megyeszékhely, ugyanis a 81 ezer éjszaka kevés volt a tízes listára kerüléshez. Ugyanilyen tendencia figyelhető meg Hajdúszoboszló, Sopron, valamint Szeged esetében is. A más országból érkezők a fővároson kívül leginkább Hévízre, Bükre és Siófokra utaznak. Bekerült a top tízbe Győr és Harkány is. A felmérésből kiderül, a belföldi szállóvendégek leginkább rokonlátogatási (38,1 százalék) és üdülési (23,6 százalék) céllal utaztak az országban, hasonlóan a külföldiekhez (pihenés 22,9, családlátogatás 22,4 százalék). A más országbeliek körében egyre inkább terjed az üzleti találkozáshoz, konferenciához kapcsolódó úgynevezett hivatásturizmus (13,2 százalék). ■ Kizárt, hogy a duplájáért is elkelne a tojás Folytatás az 1. oldalról Cseh Ottóné gyöngyöshalászi termelő elárulja, darabonként 18 forint a költségük és 18-20 forint a nagykereskedelmi ár. Az értékesítéssel a külföldi behozatal megszűnése óta nincs gond, frissen adnak túl a terméken. Korponai Sándorné kéthetente vásárol 20 darabot a piacon, mint mondja, a mostani ár még kibírható, de ha többet kérnek érte, alaposan meggondolja, hogy tojásos ételeket készítsen. Mint a szakemberek elmondták, a rendkívüli meleg megviselte a tyúkokat, jó tizenöt százalékkal tojtak kevesebbet, mint rendesen. Az elhullás is megnőtt a júliusi hőségben. ■ Két okra hivatkozott az egyik tiszai vendéglátó- egységben egy osztrák vendég, ami miatt egyhamar nem tér vissza: az utak állapotára és a riasztó faluképekre. Szuromi Rita Heves megye jelenleg legkritikusabb útszakasza a Tisza- nána-Kisköre közötti út. A járművek itt már csak lépésben haladhatnak. Habár ígéret van arra, hogy ez a fő közlekedési útvonal a fejlesztések sorában elsőbbséget élvez, a Tisza-tóhoz látogatók kedvét ma még igencsak elveszi az utazástól. Arra azonban még ígéret sincs, mi lesz a tóhoz vezető falvak turista-riasztó utcaképével. Kömlőn és Tiszanánán is tucatnyi romos porta áll, a ma még eladó és viszonylag jó állapotú in- „ gatlanok jövő tavaszra már szel- I lemházak lesznek.- Nem sokat változott a hely- g zet tavaly ősz óta - jelzi Német - István, Kömlő polgármestere -, akkor is és most is körülbelül 20 omladék vár eltakarításra. A hasznos építőanyagok elhordá- sa után a törmelék és a vályog csúfítja az utcaképet. Ám az ön- kormányzatnak nincs pénze e romok eltakarítására. Egy holland vállalkozótól vártunk volna segítséget, aki azt ígérte, hogy munkagépeivel segít ebben, ám már ő sem tartózkodik'»településen. Újra elszaporodtak a kóbor kutyák, s bár a Föld napja alkalmából kitakarítottuk a falut, újra képződnek a bevezető útjaink mentén a szeméthalmok. Szélmalomharcot folytatunk - összegzett a faluvezető. Tiszanánán is bőven akad lepusztult, elhagyatott ház, igaz, itt a rom valamivel kevesebb.- Az illegális bontások az utóbbi időszakban megszűntek - mondja dr. Tóth József, a polgármester -, ám a tél közeledtével a tüzelőanyagért újra kezdődhet minden. Evente két-há- rom kényszerbontást rendelünk el, ám ezt sem lehet korlátlanul csinálni, hiszen minden portának van tulajdonosa, legfeljebb utolérhetetlen. Egy-egy ilyen bontás az önkormányzat kasszáját 100-150 ezer forinttal terheli meg. Már azzal is próbálkoztunk, hogy a saját kht- nkat bíztuk meg a munkával, de ezzel sem lett a munka sokkal olcsóbb. Nem kell azonban csodálkozni azon, hogy itt tartunk. Nálunk jelenleg negyven- százalékos a munkanélküliség, egy fiatalnak nem perspektíva itt maradni. Ha örököl is, inkább eladja, s máshol alapít családot. Volt rá példa, hogy ingyen adták volna az önkormányzatnak az ingatlant, de nekünk még ingyen sem kell. Nem tuAZ utóbbi években ismét felerősödött a belső migráció. A falvak lakossága elsősorban a munkalehetőségek hiánya miatt vándorol el, az ingatlanpiacon túlkínálat alakult ki. A kilencvenes évek elején tapasztalható falusi vendéglátásra való berendezkedés, az üdülőnek szánt házfelvásárlási kedv is visszaesett, ennek pedig az az oka, hogy a térség infrastruktúrája nem fejlődött olyan ütemben, mint azt remélték. Bár maga dunk vele mit kezdeni. így két lehetőség maradt: a tulajdonos vagy értékesíti, ha pedig nem tudja, akkor lakatlanul ott marad és pusztul tovább. A hevesi földhivatalban azt a tájékoztatást kaptuk: a térségből évente CSU- pán 8-10 kényszerbontást jeleznek nekik. A bontáshoz nem kell engedélyt kérni, ellenben jelezni kellene a változást, hogy péla Tisza-tó évről évre szépül, ám ennek hozadékából már sem a települések, sem a dául épület helyett az adott helyrajzi számon már csak üres telek áll. Legtöbbször ezt éppúgy elmulasztják megtenni, mint az új épület elkészülté^ nek bejelentését. A hivatalban arról is beszámoltak, hogy lehetetlen naprakész nyilvántartást vezetni, hiszen előfordult, hogy az egyik évben felépült egy ház, de a -következőben már bontották pár kilométerrel távolabb eső szomszédos községek nem részesülnek. is, és ezeket a gyors változásokat már nem jelentik nekik. A nyilvántartás hiányainak egyik oka a megváltozott banki támogatási rendszer: korábban a hitel utolsó részének kifizetését a lakhatási engedély kiadásához kötötték. Ma a legtöbb takarék- szövetkezet vagy kisbank nem kéri számon az épület készültségi fokát. Godó Lajos országgyűlési képviselő szerint a Tiszához vezető falvakban se nem több, se nem kevesebb a romporták száma, mint a Jászságban vagy a délborsodi részen. Az ingatlankínálat nagyobb, mint a kereslet, ennek oka a népesség fogyása, illetve az elvándorlás.- Többször tettem már a települési vezetőknek javaslatot a falukép rendbehozatalára, de túl nagy fogadókészséget nem tapasztaltam - nyilatkozta a honatya. - A foghíjas területeken lehetne fásítani, esetleg fiatal házasoknak építkezési lehetőséget biztosítani, vagy akár üzemtelepítésekkel is lehetne próbálkozni. Tudom, hogy a tulajdonviszonyok miatt nem könnyű lépni, ám hosszú távon megoldást kell keresni e problémára. A lakosság elsősorban a munkalehetőségek hiánya miatt vándorol el ■ Kicsi a kereslet, nagy a kínálat: sok ház elpusztul, mielőtt gazdára találna. Egészségre is nevel az út szemlélődök Kinyílik a táj a kerékpár nyergéből nézve EGAL az MSZP segítséget kér pályázat Kérdés, hogy miként értelmezik a szerződést Régi vágya teljesült a kerékpárút megépülésével a Tisza-tó északi partján fekvő településeknek - vélekedik dr. Tóth József, Tiszanána polgármestere. A települést mintegy hét kilométer hosszan érinti az új, 23 kilométeres keréképárút, amelytől az érintett települések - így Tiszanána is - az idegenforgalom növekedését várják.- Egyre többen váltanak autóról kerékpárra, az ő igényeiket mindenképpen nagyon jól szolMagyarország célba ér gálja az út. Másfelől talán egy kicsit ösztönzi is az embereket arra, hogy szálljanak ki a kocsiból, és két keréken járják be a gátkoronát. A nem mindennapi látványért ez mindenképpen megéri - mondja a polgármester, aki szerint a bicikli nyergéből szemlélve szinte kinyílik a táj, testközelbe kerül a csodálatos természeti környezet, a növény- és állatvilág. Azt is hozzáteszi: a Tisza-ta- vat természetesen igen sok horgász is előszeretettel látogatja, s tény, hogy ők elsősorban autókkal keresik fel a horgászhelyeket A polgármester szerint az út üzemeltetésében meg kell majd találni azokat az egészséges kompromisszumokat, amelyek nyomán a kerekező természetjárók és a horgászok egyaránt érdeksérelmek nélkül élvezhetik a Tisza-tó és a 360 millió forintos beruházással megépült kerékpárút összes előnyét. Arra is kitért: nem kizárólag turisztikai szempontból hozott előnyöket az új út, hiszen immár kevésbé időjárásfüggő a gátkorona bejárhatósága, s ennek a környék tisztán tartásában is fontos szerepe van. a I REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az egri közgyűlés MSZP-frakci- ója a Szent Miklós-városrész felújítását európai uniós támogatással bonyolító VÁTI Kht.-től kér állásfoglalást a támogatási szerződés értelmezésére - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, az önkormányzat ifjúsági és sport- bizottságának elnöke. Ismeretes: az ügy az EGAL Klub jövőjét érinti. A klubnak helyet adó pince ingatlanára és a mellette lévő közpark hasznosítására a jobboldali többségű városvezetés nemrég pályázatot hirdetett. Az EGAL-t több mint egy évtizede sikeresen működtető Egri Alternatív Kulturális Egyesület viszont az egri önkormányzattal és a Művészetek Házával közösen, egy konzorciumot alkotva pályázott az említett EU-forrásra. A szocialisták szerint félő, hogy ha más lesz az üzemeltető, Egernek vissza kell fizetnie a kapott pénzt. A VÁTI Kht-t, mint szerződő hatóságot, még mindig nem kereste meg az ön- kormányzat, hogy a támogatási szerződésben foglaltak be nem tartásának következményéről kérjen állásfoglalást. Ezt az MSZP képviselői több alkalommal szóvá tették az eltelt küenc hónapban. Kit terhel majd a felelősség, amennyiben a VÁTI a 300 millió forintos támogatást visszavonja? - tette fel a kérdést Jánosi. A tanácsnok szólt arról is, hogy mint a közgyűlés ifjúsági ügyekben illetékes bizottságának elnöke, az alapokmány értelmében a pályázati borítékbontás idejére, augusztus 17-re, péntekre ösz- szehívja a grémium ülését. Hozzátette: mind a mai napig senki sem kereste meg az érintett egyesület vezetőit az őket ért erkölcsi és anyagi károk - vádaskodások, őszre leszervezett programok elmaradása stb. - kezelésére tett javaslatokkal. ■ ■ Kit terhel a felelősség, ameny- nyiben a VÁTI a 300 millió forintos támogatást visszavonja?