Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-04 / 181. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Van, akinek azért bejön a tipp munka külhonban Kevesen mennek ki dolgozni, pedig tárt kapukkal várnak A vendéglátásban hasznosítható szakmákkal rendelkezőket bármikor és bármilyen mennyiségben szívesen látják külföldön. Képünk illsztráció. Együtt lépnek fel az adóhatóságok a feketegazdaság visszaszorításáért Az idei első fél évben véglett közös ellenőrzéseik tapasztalatait érté­kelték a regionális adó- és vámha­tóság képviselői a minap az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságán Egerben. A két szervezet megújított együttműködési szerződés alap­ján vizsgálja a kereskedelemben a nyugtaadási kötelezettség tel­jesítését, az áruk eredetét, a fog­lalkoztatás szabályszerűségét. Mindkét szerv a saját hatáskör­ében jár el. Közösen veszik gór­cső alá az olcsó távol-keleti ru­hák, cipők értékesítését, s a jö­vedéki termékekkel kereskedő­ket. Kicserélik az önálló ellenőr­zéseik során szerzett mindazon információkat is, amelyek jog­sértésre utalnak, s a másik ha­tóság hatáskörébe sorolhatók. Nem ritka, hogy az egyik szer­vezet ellenőrei után rövid idővel a másik revizorai is megjelen­nek az adózóknál. .^ Az év második felében tovább bővítik az ellenőrzéseket és az információcserét. Együtt vizsgál­ják az áfa-előírások betartását, a személygépkocsik import- és ex­portügyleteinek valódiságát. A tapasztalat szerint az állami be­vételek megkurtításának még mindig ezek a kedvelt területei. • Ilyen esetekben nem csak adóel­titkolás megy végbe, hanem a mások által megfizetett adók ki­szívása is a költségvetésből. ■ Kedden temetik dr. Kovács Endre segédpüspököt Mint már tájékoztattuk olvasó­inkat, dr. Kovács Endre médiai címzetes püspök, az Egri Fő­egyházmegye nyugalmazott se­gédpüspöke hosszan tartó be­tegség után, életének 80. évé­ben elhunyt. Az egerbaktai szü­letésű lelkipásztor a Ciszterci Rendben tett örök fogadalmat. Pappá 1951-ben, püspökké 1975-ben szentelték. Sokáig volt teológiai tanár. Kovács Endre temetési szer­tartása augusztus 7-én, kedden 10.30 órakor engesztelő szent­misével kezdődik az Egri Bazi­likában, majd testét az altemp­lomban helyezik örök nyuga­lomra. ■ Még mindig viszonylag kevesen vállalnak külföl­di munkát, de a kedvezőt­len tapasztalatok ellenére sokan új hazára is lelnek. Kovács János Legtöbben rövidebb időszakra mennének más országokba dol­gozni. Van, aki egy-két év alatt szeretné anyagüag összeszedni magát, vagy világot látni, mások végleg külföldön szeretnék meg­találni a számításukat. Ildikó és párja a magyar uni­ós csatlakozás után, jó két éve kelt át a csatornán. Angliába in­dultak dolgozni egy Eger mellet­ti faluból. Úgy vélik, az újrakez­dés mindenképpen nehéz, de mára már megtalálták a számí­tásukat. Odakint képzelik el a közös jövőjüket, s - mivel úgy tűnik, sikerül megalapozni a kinti egzisztenciájukat - a csa­ládalapítást is. Csak látogatni jönnek haza.- Az első időszak kemény volt Sokat kellett dolgozni a kinti mi­nimálbérért is, ami mégis álom volt. A hazulról csillagászatinak tűnő jövedelemből is itt kell meg­élned, az itteni árakon. Azért így is megéri - mondja a helyét a ven­déglátásban és a szállodaiparban meglelő Ildikó. - Ám amikor azt látják, megbízható vagy, kemé­nyen dolgozol, akkor gyorsan lép­hetsz előre, több pénzért Persze kellett ehhez a szerencse is. Elfogadható angoltudással, ke­resett szakmával mentek ki. Ne­kik tehát bejött. Sokaknak vi­szont nem sikerül. Számos csalódott, vagy az ügy­nökök, feketetoborzók által átvert munkakereső kényszerült haza­térni, főként a brit szigetekről Ám újra próbálták megvetni a lábu­kat külhonban. A tudósítások nem létező cégekről, megalázó fel­tételekről, illegális munkáról, rab­szolga-körülményekről is szól­nak. A Hatvanból útra kelt Pétert például egy nem létező ír cég nem létező címére küldték. Ám ha már kint volt, nem fordult vissza. Je­lenleg sofőr és szerelő egy szállít­mányozási vállalkozásnál. A statisztikák szerint az új ke­let-európai csatlakozók közül a szlovének, a csehek mellett a magyarok keresik a legkevésbé a boldogulásukat külföldön. A szlovák, lengyel és román mun­kavállalók jelentős mértékben árasztották el Nyugat-Európa és a mediterrán térség munkaerő- piacait. Ez egyrészt jó, hiszen e szerint itthon meg tudják találni az emberek a számításukat, másrészt viszont az ösztönzés és az elégtelen vállalkozói kedv hi­ányára is utal. Tudjuk, a magyar munkaerő az országon belül sem túl mobü.- Többnyire nem nagyon érkezik hi­vatalos visszajelzés a hozzánk forduló, külföldi munkát ke­resőktől, hogy men­nyire volt sikeres a próbálkozá­suk. Inkább az ismeretségi kör­ből, hallomásból - mondja Surányi Géza tanácsadóba regi­onális munkaügyi központ egri kirendeltségének és szolgáltatá­si centrumának a munkatársa. Az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség or­szágai közötti munkaerő-áram­lás elősegítése a feladata az EURES tanácsadó és informáci­ós hálózatnak. A hozzájuk fordulók számára az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a nyilvános uniós adatbázisból tudnak külföldi álláslehetősé­geket ajánlani. A központ ellenőrzött információkat szol­gáltat, valódi cé­gekről és valódi munkahelyekről. Az elmúlt időszakban a nehe­zedő hazai körülmények ellené­re sem kellett szenvedniük a külföldre készülő álláskeresők ostromától. Havonta nyolcvan- százan keresik fel a központot. Jelenleg csupán néhány tíz­ezerre (35-50 ezresre) becsül­hető a külföldön dolgozó magya­rok száma. Heves megyéből pár ezer embert érint. Pedig ajánlat lenne bőven. Igaz, ezekben több­nyire azért legalább minimális vagy használható nyelvtudással, s megfelelő szakmával, gyakor­lattal rendelkezőket keresnek. Jobbára azokat, akik iránt itthon is kereslet van és szükség lenne rájuk, mert például hiányszak­mákat képviselnek. Írországtól Ciprusig keresik a vendéglátó- és szállodaiparba a jelentkezőket, szobalánytól és re­cepcióstól a felszolgálóig, a cuk­rászig és a szakácsig. Népszerű­ek a hentesek és a vasas szak­mában járatosak, a minősített hegesztők, marósok, a CNC- eszterga-megmunkálók, de a so­főrök, a kőművesek és az egyéb iparosok és szerelők is. A kép­zett informatikusok is szinte azonnal el tudnának helyezked­ni. Rengeteg szakembert fel tud­na szívni a kinti építőipar és az egészségügy, az ápoló és gondo­zó szektor is. A legnépszerűbb célország még mindig a munkaerőpiacát 2004-ben előttünk is megnyitó Írország és Anglia. A közelség miatt sokan választják Németor­szágot és Ausztriát. Utóbbiakat inkább csak választanák, ám a fenti két ország várhatóan azon kevés uniós államhoz tartozik majd, amelyek a csatlakozási megállapodásban rögzítettek szerint a lehető legkésőbb fog­ják dolgozni engedni az újonnan belépő keletieket. Erre előrelát­hatóan 2011-ig várni kell. Külföldi munkavállalás: sarkalatos pontok ELLENŐRZÖTT, leinformált, hiteles címre, cég­hez menjünk. Legyen nálunk annyi pénz, amhel az első fizetésig kihúzzuk, ez fedez­ze a teljes ellátásunk, s az esetleges haza­utazás költségét is. Legyen egészségügyi biztosításunk. Legalább az ingyenes uniós egészségügyi kártyát (az E-lll-es nyomtat­ványt) váltsuk ki a hazai egészségbiztosítási pénztárnál. Nagy-Britanniában képesítéstől és gyakorlattól ßggöen évi bruttó 12-25 ezer fontra lehet számítani A minimál-órabér 4,50 font Egy font közel 380forint Közvetítésért nem lehet előre pénzt kérni surányi GÉZA is megerősítette: a munkaközvetítő semmiféle előzetes fizetést - regisztrációs díjat, költ­ségtérítést - nem kérhet a munkavállalótól Elvi­leg. Ugyanis csak az interneten keresgélve rö­vid idő alatt tucatnyi olyan közvetítőt talál­tunk, amelyek előzetesen kémek pénzt a szolgáltatásért. Például 15 ezerforintos re­gisztrációs díjat Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nonprofit közvetítő. Elérhető a www.afsz.hu címen, illetve az uniós munka­erő-közvetítő szolgálat magyar nyelven is olvas­ható honlapja a http://europa.eu.int/eures/ . ■ A magyar mun­kaerő az orszá­gon belül sem túl mobil. Különleges koncert az apátság hűvösében FERENC BERNÁTNÉ, Hevesaranyos:- Nem mennék külföldre, eh­hez már idősnek tartom ma­gam. A családomat nem tud­nám itthagyni. Ha fiatalabb lennék, kipróbálnám magam más országban is, az anyagi lehetőségek miatt Százezer fo­rintért belevágnék, de én nem vagyok nagy igényű, itthon saj­nos kevesebből kell kijönnöm. TARNÓCZI JÓZSEF, Eger.- Végleg nem hagynám el Ma­gyarországot, inkább azért mennék külföldre, hogy az itt­honi életem alapjait megte­remtsem. Sajnos az itthoni pénzügyi lehetőségek nem adottak a megvalósításra. Nyugaton biztosabb a megél­hetés. Négyszázezer forint len­ne az az összeg, amiért bele­vágnék ilyen munkába. farkas sándorné, Gyöngyös:- Az attól függ, hogy hová men­nék. A fiam is több helyen dol­gozott már Amerikában, Angli­ában, Dániában, ahol jobbak a megélhetési lehetőségek. Itt­honi viszonyok között minimál­bérből képtelenség fennmarad­ni. Mindenképpen belevágnék, de van egy kislányom, aki még tanul, ezért nem megyek kül­földre dolgozni rózsa Ferenc, Gyöngyös:- Nem vállalnék külföldön munkát, mert jó a megélheté­sem itthon is. Annyival bizto­san nem keresnék többet, hogy megérje. Több üzletem és egy autósiskolám is van, eze­ket nem hagyhatom itt. Azelőtt én is vállaltam munkát Né­metországban, de a közvetlen magyar munkaadóm lenyúlta a pénzünk jelentős részét. Hatodszor rendezték meg a Bükki Művészeti Napok Nyári Zeneakadémiát Bélapátfalván. Jónás Krisztina énekesnő szer­vezőtől megtudtuk, idén 90 hallgató jelentkezett. A hazaiak mellett érkeztek Németország­ból, Olaszországból, Lengyelor­szágból is középszinten kép­zett, illetve már profi zenészek. A kurzusokat adó professzo­rok, művészek Európa-szerte ismertek. A tanulók ének, oboa, fuvola, fagott, hegedű, vi­ola da gamba, furulya, klarinét, szaxofon és kamarazene szako­kon vehettek részt az órákon, s esténként magas színvonalú koncerteket hallgathattak. A hangversenyeket meghívott művészek és a nyári zeneaka­démia professzorai adták vál­tozó helyszíneken: Bélapátfal­ván, Szilvásváradon, Egerben és Dédestapolcsányban. Ma délelőtt 11 órakor a bél­apátfalvi apátsági templomban, 19 órakor a művelődési házban adnak zárókoncertet a hallgatók. Nehezítette a helyzetet, hogy országos szinten egyre kevésbé támogatják a kultúrát, s a kör­nyéken élő lakosság nem láto­gatja a házhoz érkező különle­ges koncerteket. A külföldiek el­ájulnak a katedrálistól, de a ha­zaiakat nem nyűgözi le sem a helyszín, sem a magas színvo­nalú produkció - jegyezte meg keserűen a szervező. ■ N. Z. Megkérdeztük olvasóinkat Ön mennyi pénzért vállalna munkát külföldön?

Next

/
Thumbnails
Contents