Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

5 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Ha én dönthetnél Nagyobb esőzés után nem önti majd el a víz az árkos utcákat Hamarosan megoldódik három utca lakóinak a gondja Erdőtel­ken. Mint Bakos Károly polgár- mester elmondta, nagyobb eső­zések után rendszeresen megállt a csapadékvíz az Erkel, a Dózsa és a Damjanich utca laposabb ré­szein, s ez az évtizedeken át tar­tó áldatlan állapot sok bosszúsá­got okozott az ott élőknek.- A Heves Megyei Területfej­lesztési Tanács még a tavasszal hirdetett pályázatot a csapadék­víz-elvezetés megoldására. Ezen 6,6 millió forintot nyertünk a ré­gi gond orvoslására - újságolta most a falu vezetője. Az eredményhirdetés után a település önkormányzata közbe­szerzési pályázaton választotta ki a kivitelezőt. A beadott doku­mentumok szerint a Strabag Építő Zrt. Egri Fő-építésvezető- sége nyújtotta be a legkedvezőbb árajánlatot a munkálatok elvég­zésére. Ennek jegyében a napok­ban kötik meg velük a megbízá­si szerződést, amelynek alapján augusztus végén elkezdik az ár­kok és az átereszek kiépítését az érintett három utcában. ■ MEGYERI ISTVÁN, Heves.- Azt hiszem, hogy mint minde­nütt, itt is további munkahelyek­re lenne szükség. Elsősorban azokra a gyerekes anyákra gon­dolok, akik ma nem tudnak elhelyezkedni a városban. Nekik igyekeznék például részmunka- idős elfoglaltságot teremteni. Fi­gyelmet fordítanék rá, hogy azok is sportolási lehetőséget kapja­nak, akik nem igazolt verseny­zők. Sokszor látom, hogy közép­korú nők és férfiak jobb híján a pélyi úton kerekeznek, mert nincs hol mozogniuk. Hasonló a helyzet a fiatalokkal, akik az ut­cákon lődörögnek, s grafltikkel pingálják tele a falakat. Ez meg­előzhető lenne, ha kijelölnének nekik egy bizonyos felületet, ahol kiélhetnék festőszenvedélyüket. De elkelne egy jól szervezett ifjú­sági klub is, ahol kulturáltan tölt­hetnék el a szabadidejüket. ■ Egy-egy szeletnyi kóstoló. Aki csak tehette, megízlelte Slakta Gyula idei dinnyéjét amelyek között nem számított ritkaságnak a tizenöt kilós példány sem. Fesztivál, dinnye nélkül hőség A hevesi termelőket 50-90 százalékos veszteség érte Korábban volt olyan év, amikor gúlában állt a dinnye a hevesi fesztivá­lon, az idén viszont csak kóstoló jutott belőle az ünneplőknek. A hagyo­mányos eseményt ennek ellenére megtartották. Szilvás István- Úgy gondoltuk, semmiképp sem szabad megtörni a hagyo­mányt. Ez a fesztivál 1992 óta lé­tezik itt, s úgy hozzátartozik a városhoz, akárcsak a hevesi dinnye híre - mondta az idei ese­ményt megnyitó Balázs Ferenc alpolgármester. - Ráadásul ta­valy újítottunk, s így már nem az augusztus 20-ai állami ünnep­pel együtt, hanem a szezon köze­pén tartjuk meg a dinnyéhez kapcsolódó színes forgatagot. Azok után, hogy korábban volt olyan év, amikor gúlában állt a dinnye a fesztiválon, ezúttal fur­csa volt látni, hogy most csak egy-egy szeletnyi kóstoló jutott az ínyenc érdeklődőknek.- Nagyon finom, csak kevés van belőle - dicsérte Farkas Lászlóné, aki férjével és Gábor fiával jött ki a délelőtti progra­mokra. - Egyet azért sikerült venni az egyetlen árustól, aki rá­adásul jászsági dinnyét hozott magával erre a napra. A szeletekben kínált 10-15 ki­lós piros gyümölcsöt Slakta Gyula ajánlotta fel.- Heves környékén most rosz- szul jártak a termelők, megszúr­ta a nap a dinnyét - magyarázta a hiány okát a helyi gazda, aki tíz éve foglalkozik a mézédes görög ter­mesztésével. - Har­mincöt fok feletti nagy melegben fel­borulnak a növény élettani folyamatai, a rekkenő hőség- xix<íujuuí ben leég, megszakad a szár. A tartós kánikulában szabályosan megfőtt a dinnye. Nekem úgy harminc százaléknyi ment tönk­re. Jellemző, hogy egyik nap dél­előtt tíz órakor még rendben le­szedtünk egy szállítmány fekete dinynyét, ám mire ebéd után vis­szamentünk a földre, a kint ma­A mostani tartós kánikulában lényegében meg* főtt a dinynye a Heves környéki földeken. radt mennyiség „napszúrást ka­pott”. Ismerek olyan termelőt, akinek 50, másnak 90 százalék közötti veszteséget okozott a rendkívül forró időjárás. A kárt enyhítené, ha a kereskedelmi for­galomba már nem hozható ter­mést a vadásztársa­ságok megvennék. Mi menthenénk, ami menthető, ők viszont táplálni tud­nák vele a szomja­zó állatokat. ,- Ez a helyzet már csak azért is áldatlan - tet­te hozzá az alpolgármester -, mert az ágazat három-négy év­vel ezelőtti pangása után mosta­nában 10-15 mezőgazdasági vállalkozó, illetve őstermelő is­mét elkezdett foglalkozni vele. A településen és környékén egyébként nagy hagyományai Értően termesztik, s jóízűen eszik is errefelé SZONTAGH GUSZTÁV az 1854-ben megjelent „A szenvedélyes dinnyész” című művében írta: „A hevesi vérbélűnek nevezett, apró fe­kete magvú, vékony héjú dinnyét megkü­lönböztetik a hevesi táj többi fajtájától, mint pl. a csányi görgőtől. A hevesiek nagy si­kerrel termelték a Pécsy-dinnyét is, mely nagy tömegű, vastag héjú, nehezen romló fajta volt, így jól bírta a szállítást.” A ma termesztett fajták is népszerűek a fogyasztók körében. vannak a dinnyetermesztésnek. Ezt igazolta az a kiállítás is, amit a Hevesi Helytörténeti Gyűjte­mény munkatársai állítottak össze a fesztivál alkalmából. Mint a szemlélődök megtud­hatták, az első adat a XVII. szá­zadból való, ami arra utal, hogy a településről a törökök által el­űzött lakosság az erdőirtások he­lyén, a mai Alatka és Góbis- halom közelében ültette és érlel­te a dinnyét. A megyéről szóló le­írásában Fényes Elek 1837-ben így jellemezte az akkori helyze­tet: „Gyümölcs kevés terem ezen a tájon - a rónaságon... Ezen hi­ányt valamennyire kipótolja a görög dinnye, amely nagy bőség­gel terem...” A XIX. században pedig - a csányival együtt - már országosan is ismert volt az itte­ni termék. Ugyancsak érdekes adat, hogy 1908-ban hetven ton­nát Budapestre, tizenhat tonnát pedig az ország különböző ré­szeibe indítottak útnak a helyi vasútállomásról. A külföldi vá­sárlók közül akkoriban Lengyel- ország igényelte a legnagyobb mennyiséget A hevesi dinnye híre azóta is töretlen. A város vezetői pedig - egy-egy ilyen váratlan helyzet el­lenére - a fesztivál jövőjét terve­zik: szakmai konferenciákkal, rangos kiállításokkal, hangula­tos és szórakoztató kísérő prog­ramokkal. Kiállítás Kő Pál és tanítványai szobraiból heves A város szülötte és díszpolgára, Kő Pál Mun­kácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, valamint tanítványai - Duronelly Ba­lázs, Elek Imre, Erős Ágost Koppány, Erőss Ildikó, Fülöp Gábor, Gálhidy Péter, Hajas Katinka, Majoros Áron Zsolt, Pelez Balázs, Rabóczki Judit és Rajcsók Attila - mu­tatkoznak be alkotásaikkal az egri Kepes György Vizuá­lis Központban. A szeptem­ber 16-áig látogatható tárla­tot augusztus 2-án este 6 órakor Antall István, a Ma­gyar Rádió irodalmi szer­kesztője nyitja meg. Halászlét főznek a triatlon résztvevői kisköre A hét végén első íz­ben rendezik meg a szabad­vizű strandon azt a horgász- triatlont, amelyet a már ha­gyományos Strandpartival kötnek össze a szervezők. A péntektől vasárnapig tar­tó eseménysorozat csocsó- és pókerbajnoksággal, ze­nés esttel kezdődik, majd a három versenyszámból álló horgász csapatversennyel folytatódik. Ennek része­ként a pecások saját recep- tű halászlét is főznek. A parti résztvevői közben vízi showt, bohócműsort, csikós- és íjászbemutatót, koncertet tekinthetnek meg. Véradásra várják a falubeli donorokat zaránk A Magyar Vöröske­reszt helyi szervezete au­gusztus 2-án véradónapot tart. A szervezők 13 és 15 óra között várják a mintegy 25-30 önkéntes donort a művelődési házban. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szilvás István Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu A térség az ország egyedi értéke lehet tisza-tó Megpályáztatják a fejlesztési tanácstól távozó vezető posztját A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács megalakulását követő négy esztendőben a testület, illetve az általa irányított - s az operatív feladatokat ellátó - szervezet közreműködésével számtalan fejlesztés valósult meg az érin­tett körzetben. A Scitovszky Angelika által vezetett munkaközösség csak­nem 500 milliós pályázati támo­gatás felhasználásáról gondos­kodott. Ez a jelentős összeg tette lehetővé egyebek között, hogy több mint félszáz úgynevezett szelektív hulladékgyűjtő-szige­tet hozzanak létre a térségben. Ebben az időszakban megfelelő információs táblákat helyeztek el a tó vízfelületén, továbbá szá­Scitovszky Angelika irányításával számtalan fejlesztés valósult meg mos olyan tervet készíttettek el, amelyek elősegítik a későbbi konkrét fejlesztéseket a régió­ban. A tanács életében mérföld­kőnek tekinthető az a kezdeménye­zés, amelynek eredményeként el­nyerték az Európai Régiók Gyűlésétől a Village+ ökotu­risztikai védjegyet. Ennek alap­ján - továbbá a rendszer tudatos építésével - a Tisza-tó térsége néhány év múlva ténylegesen is az ország egyedi ökoturisztikai értékévé válhat. Mindezt annak kapcsán ösz- szegezték a szakemberek, hogy Scitovszky Angelika augusztus elsejével távozik a Tisza-tó Térsé­gi Fejlesztési Tanácstól. A mun­kaszervezet eddigi igazgatója a továbbiakban az európai uniós források kezelésével foglalkozó VÁTIKht. Miskolci Területi Irodájának a vezető­jeként dolgozik majd. Mint értesül­tünk róla, az elis­mert szakember távozása után a munkaszervezet irányítását - megbízottként és részmunkaidő­ben - Szucsik István, a Heves Megyei Területfejlesztési Ügy­nökség igazgatója látja el. Scitovszky Angelika végleges utódját a későbbiekben, pályá­zat útján választják majd ki. ■ ■ A tanács 500 milliós pályázati támogatás fel- használásáról gondoskodott. Falunap Teliken Változatos programú falunapot tartottak az elmúlt hét végén a településen. Az érdeklődőket Hegyesi Hudik Margit énekművész, a Fieszta együttes, valamint a Kelet csillagai hastánccsoport tagjai szóra­koztatták. A tűzijáték előtti utcabálban az Androméda együttes zenélt. Az önkormányzat a falu lakóit finom marha- és sertéspörkölttel vendégelte meg, amit az óvoda konyhájának a dolgozói készítettek el.

Next

/
Thumbnails
Contents