Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-30 / 202. szám

2007. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Lapkézbesítőt hajkurásznak a féktelen ebek Kápolna utcáin „Öt vad, beoltatlan kutya ellen nem tudom felvenni a harcot, fő­leg nem a hajnali, most már egy­re sötétebb órákban” - írta szer­kesztőségünknek újságkézbesí­tőnk Kápolnáról, akinek kora reggel rendre meggyűlik a baja az említett ebekkel a Dózsa és a Béke utcákban. Nem egyedül ő fél a kutyáktól. Az ügy régóta húzódik, ám a sok írásos beje­lentés, temérdek szóbeli jelzés ellenére sem változott semmi, hi­ába fordultak a panaszosok a polgármesteri hivatalhoz. Dr. Berecz Kálmán, Kápolna polgármestere érdeklődésünkre elmondta: több felszólítást küld­tek már a kószáló ebek gazdájá­nak, de hiába. Egyetlen portához tartozik mindegyik eb, de a ház­nál folyton tárva-nyitva áll min­den, a kaput nem zárják, az álla­tokat nem kötik meg. A polgár- mester tájékoztatása szerint most postázták az utolsó felszó­lítást, ha ez is eredménytelen marad, úgy még a héten hivatal­ból intézkednek. Magyarán el fogják vitetni a felügyelet nélkül hagyott, a környéken járókat megfélemlítő ebeket. ■ HALÁSZNÉ MÁTYUS RITA, Mezőtárkány- Úgy gondolom, az eltelt évben sok előnyös változás történt ná­lunk. Felújították az óvodát és az általános iskolát, a temető is ren­dezettebbé vált. Kiváló lehetőség, hogy az iskolában a felnőttek is használhatják az internetet. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy erre komoly igény van. Szép* a sportpálya, de sajnos nagyon rosszak az utak. Szomorú dolog, hogy a helybeliek közül egyesek nem kímélik meg a környezetü­ket, aminek a szépítésén pedig sokan fáradoznak. Elültetünk né­hány fát, másnapra letördelik az ágaikat... Én fodrászként dolgo­zom mint egyéni vállalkozó, s azt kell mondjam, tűrhető a forga­lom, a munkájából meg tud élni az ember. Pedig nem én vagyok az egyetlen fodrász a faluban. ■ Keserű a mézédes dinnye termelők Hiába a kiváló minőség, veszteséget hozott a gyümölcs Nincs védett ár, s nincs érdekképviselet sem, már a dinnyetermesztők megélhetése is igencsak veszélybe került. Képünk illusztráció. A káli Szabóné Erdélyi Erika és férje közel tíz esztendeje családi gazda­ságot hívott életre. Úgy gondolták, megteremtik maguknak a megélhetést. Sziráki Márta Mára közel száz hektáron gazdál­kodnak, ennek körülbelül az egy- tizedén termelnek görög- és sár­gadinnyét Nemrég fejeződött be a gyümölcsök szedése.- A káli határban ősrégi hagyo­mánya van a dinnyével való fog­lalkozásnak - mondta Szabóné Erdélyi Erika, akiről sokan nem gondolnák, hogy fiatal kora elle­nére milyen nehéz munkát végez férjével együtt a földeken. - Ko­rábban sosem foglalkoztunk dinnyével. Annyit tudtunk e nö­vény termesztéséről, amit egy fa­lusi kertben elleshettünk, de a szakkönyvek, előadások, az idő­sebbek tapasztalatai nagyban se­gítették boldogulásunkat. A mun­ka márciusban indul a gyepkoc­ka vagy tápkocka elkészítésével, majd ezekbe egy-egy szem diny- nyemagot teszünk, finom földdel takarjuk a magokat, és fólia alatt várjuk, hogy kihajtsanak az apró palánták. Meglehetősen drága ve­tőmaggal dolgozunk, mert a gö­rögdinnyefajták magjának darab­ja 13 forinttól emelkedik fölfelé, míg a sárgadinnye magjáért 36 forintot is elkérnek. Persze ezek között vannak különleges hibrid fajták is, amelyek korábban érő termést ígérnek, ízle- tesebb gyümölcsöt, nagyobb terméshoza­mot, vékonyabb héjat - Létezik ma már olyan technológia is, amit úgy neveznek, hogy tökbe oltott dinnye - folytatta Erika - Igen bonyolult műveletről van szó. Meglehetősen leegyszerűsít­ve úgy zajlik, hogy a tökalany kö­zepét lecsípem, bemetszem, eb­be csúsztatom a V alakra vágott nemes magot, majd speciális csi­pesszel összefogom. Ezután hosz- szadalmas palántaneveléssel olyan növényt kapunk, mely megóvja a legismertebb kárte­vőktől a gyümölcsöt. A tök, mint alanynövény, ezekre ugyanis rezisztens-mondta.- Az idén a korai tavasz miatt április végén ültettük ki a palán­tákat, közel öt hektárt. Ám a ko­rai meleg miatti siet­ség megbosszulta magát, mert a május elejei fagyok elpusz­tították a dinnyetövek közel húsz százalé­kát. A pótlásuk sem járt sikerrel, így innen már csak az égiekben lehetett bízni, meg a csepegtető öntözéssel ellátott területünkben, amelyre milliós nagyságrendű összegeket költöttünk - fűzte to­vább szavait a gazdaasszony. - Gyakran kell kapálni a területet, akadnak kártevők, amelyek ellen szintén ülik védekezni, ilyen pél­dául az atka és a tripisz. Ezeknek az egyik ellenszere az eső volna, amely lemossa a levelekről az ap­■ Sokszor érte őket a hajnal és a késő este a földön. Már ötezer esztendővel ezelőtt is ismerték nem tudni, hogy hol termesztet­ték először a gyümölcsöt, de a legkorábbi feljegyzett görög­dinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban zajlott Hierogli­fával is megörökítették Gyak­ran helyezték a fáraók sírkam­rájába élelemként a túlvilágra. A X. században már termesz­tették Kínában, amely ma a vi­lág legjelentősebb görögdinnye­termesztője. A XIII. szá­zadban mór hódi­vá kártevőket. Ám ennek az idén híján voltunk, így többször kel­lett permetezni. Sokszor ért ben­nünket a hajnal és a késő este a földön a családommal együtt. Mint minden, a dinnye is koráb­ban érett, eljött a szedés ideje, és hát üyenkor az árat megtudni a legizgalmasabb. Akkor derül ki ugyanis, hogy érdemes volt-e márciustól augusztusig dolgozni a növénnyel. Hát, most már tud­juk, hogy nem, mert a tavalyi 50-52 forintos kilónkénti árhoz képest az idén 15-22 forint kö­zötti összeget adtak a forgalmazó cégek. Hiába termeltünk kiváló minőséget, optimális méretet, ke­lendő fajtát, nem számít, mert ne­künk csupán a munka és a vesz­teség jutott.- Abban látom a legnagyobb problémát, hogy ebbe az ország­ba bármi behozható. A minőség­re viszont alig ügyel valaki. À dinnyének nincs védett ára, nincs érdekképviseletünk, és már a megélhetésünk is veszélyben van. Nem ingyenes támogatásért állunk sorba, nem segélyt ké­rünk, csupán megélni szeret­nénk. j technológiákat tanulni, korszerűbb eszközökkel dolgoz­ni, és a munkánkért azt a jövedelmet megkapni, tói, mint bárki más, aki PR • tisztességgel teszi a dol­gát - tette hozzá Erika. ■ HÍRSÁV Tovább gyűjtik az uszodai aláírásokat FÜZESABONY Az Összefogás Füzesabonyért Egyesület a városban tervezett uszodaberuházás leállítása után aláírásgyűjtésbe kezdett az új összetételű önkormány­zat ezen döntése ellen. A pe­tíciót már számosán aláírták, ám mivel a pályázati feltéte­lek következtében ez az uszo­da szó szerint „elúszott”, s többen jelezték is még aláírá­si szándékukat, az akciót meghosszabbítják - tudtuk meg Wenczel Árpád egyesü­leti elnöktől. A tervek szerint a döntés egyéves évforduló­ján adják majd le az íveket. Hetente találkoznak az éneklő nyugdíjasok poroszló Minden héten csü­törtökön délután 1 és 4 óra között rendezi meg öszszejö- veteleit a helyi Lüa Akác nyugdíjasklub a tömegszer­vezetek házában. A klub me- gyeszerte híres - legutóbb a „Ködellik a Mátra” térségi és országos versenyen arany minősítést elért - népdalkö­re is ekkor tartja a próbáit Egyelőre nem lesz új buszmegálló ÚJLŐRINCFALVA A helyiek több alkalommal is kezde­ményezték az Agria Volán­nál, hogy a jelenlegi helyéről költöztesse be a faluba a buszmegállót. A Poroszlóra járó óvodás és iskolás gyere­kek ugyanis veszélyes körül­mények között, a forgalmas főút mentén kénytelenek vá­rakozni. Egyértelműen kide­rült, hogy az új buszváró ki­alakítása önkormányzati fel­adat lenne, ám erre nincs pénz - mondta Soltész And­rás polgármester. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-614 e-mail: mareell.renes (rí axelspringer.hu Hatalmas ponty a Tisza-tóból zsákmány Két hetet töltött a vízen a fővárosi horgász A Debrői Hárslevelű napjai mulatság Szüreti lovas felvonulást, kóstolót rendeznek Nem újdonság: a Tisza-tó hor­gászparadicsom. Fedorkó Péter budapesti autóvillamossági mű­szerész gyakran horgászik itt, legutóbb két hetet töltött kinn a vízen, nem is eredménytelenül. Pár napja rámosolygott a szeren­cse, egy méretesnek ígérkező hal akadt a fővárosi pecás horgára. Egyedül nem boldogult a pik­kelyessel, ezért a közelben lévő horgásztárs segítségét kérte, majd húsz perc fárasztás után egy fantasztikus tőpontyot sike­rült kiemelniük Sarud és Újlőrincfalva közelében. A zsák­mány hossza nyolcvan, has­átmérője hetvenkét centiméter volt, súlya pedig elérte a tizen­nyolc kilogrammot. ■ A horgász és zsákmánya. Segítséget kellett kérnie a hal kiemeléséhez. A Debrői Hárslevelű Szüreti Na­pok alkalmával Aldebrőn a szeptember 7-9. közötti hét végén színes rendezvényekkel várják az érdeklődőket. Pénteken délután a Grassal- kovich út 1. szám alatt Náray Szabó Gábor professzor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia könyvtárának főigazgatója nyitja meg a Rácz Pálról elnevezett em­lékszobát. Mint ismeretes, Rácz Pál pincemester 1925-ben találta meg az 1800-as évek filoxéra-jár- ványa után megmaradt egyetlen debrői hárslevelű szőlőtőkét, és innen indította ismét útjára a má­ig elismert fajtát. A megújult gondozási központot szintén ezen a napon adják át, de ekkor érkezik az erdélyi testvértelepü­lés, Nagykend küldöttsége is. Szombaton a főzőversenyen aldebrői és Tárná menti ételkü­lönlegességeket kóstolhat a kö­zönség. Az aprósá­gokat játszóház vár­ja, s borbemutatók és kóstolók, kiállítá­sok is színesítik a palettát. A szüreti szólőfürt megáldása után átad­ják a legjobb szőlőtermelő díját, majd néptáncgála kezdődik a Szélkiáltó, az Üstökös és a parádi Palócbokréta együttes fellépésé­vel. A minden bizonnyal finom ebédhez nóta is szól, erről Tárnái Kiss László és Szőllősi Emese gondoskodik. Délután két órakor szüreti lovas felvonu­lás veszi kezdetét Aldebrő, Tófa­lu, Kápolna, valamint Feldebrő utcáin. Aki még érez magában némi erőt, a szüreti próbatételen megmutathatja, hogy ki a legény a faluban. A nap zárá­saként táncdalok, magyar nóták és operettslágerek csendülnek fel, majd szüreti bál kezdődik a tornateremben. Va­sárnap ismét nyitott pincék fo­gadják az érdeklődőket. A háromnapos mulatsághoz Aldebrő önkormányzata európai uniós forrásból, a Leader-*- prog­ram keretében közel kétmillió fo­rint támogatást kapott. ■ ■ Az erdélyi test­vértelepülésről is jönnek majd vendégek.

Next

/
Thumbnails
Contents