Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

2007. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE A mackószobrot is átköltöztetik az Arany János Általános Iskolába Óriási ciprusok a bányában őserdő Több millió éves fák kerültek elő a külszíni fejtés során A tervezett augusztus eleji ha­táridőre végeznek a gyöngyösi Arany János Általános Iskola épületének rekonstrukciójával. A kivitelező már az utómunkála­tokat végzi - tájékoztatott Szilá­gyi Attila, a Városüzemeltetési Igazgatóság vezetője. Mint ismert, az önkormányzat értékesítette a volt 5-ös iskola épületét, az intézmény diákjai pedig ősztől az Arany Jánosban folytatják tanulmányaikat. Ez utóbbit az intézményösszevonás miatt átépítették és kibővítették, a felújított épület így mintegy [ 950 fő befogadására képes. A | megszüntetett létesítményből augusztusban költöztetik át a használati tárgyakat, de a régi-új iskolába kerül a mostanáig az 5- ös udvarán álló mackószobor is. Jelenleg a felújított épület hasz­nálatbavételi engedélyeztetési eljárása folyik. ■ Ha én dönthetnék László rua, Gyöngyös - Először a Bugát Pál tér rendbe­tételéhez fognék hozzá, azon be­lül is a játszótér megtisztításá­hoz, felújításához. Borzasztó sze­metes, a játékokat rendszeresen megrongálják. Ahhoz képest, hogy a város közepén van, na­gyon elhanyagolt, olyan, mintha nem lenne gazdája. Szerintem alkalmazni kellene egy parkfel­ügyelőt is, aki vigyáz a rendre és a tisztaságra. Sörösüveg-szilán­kok és galambpiszok mindenütt, ez veszélyes a parkban játszó kisgyerekeknek. Jó lenne egy normális uszoda, ez a felnőttek és a fiatalok szempontjából is fontos. Sajnos még mindig kevés a színvonalas szórakozóhely, szinte csak kocsmák vannak a városban. Emellett kétségtelen, hogy az utóbbi években rengete­get fejlődött a település, aminek nagyon örülünk. Látszik, hogy törekszenek a város szépítésére, rendezésére. Nyáron sok szép virág díszíti a köztereket, kará- | csonykor pedig gyönyörű a Fő I tér és igazán hangulatos a dísz- kivilágítás az utcákon. ■ A világon egyedülálló lelet­re bukkantak a visontai Mátrai Erőmű Zrt. bükkáb­rányi bányájában. A lelő­helyen nyolcmülió évvel ezelőtti mocsáriciprus- erdő fáit találták meg. Heintz Bernadett Az, hogy ez a több millió éves er­dőrészlet napvilágra került és ku­tathatóvá vált, kifejezetten a bá­nyavállalat érdeme. A régészeti és a kulturális örökségvédelmi törvény ugyanis csak az ember megjelenésétől számított időszak tárgyi emlékeire vonatkozik. Ez a lelet „csak” természettudományi örökségnek számít, vagyis nem áll jogi védelem alatt.- A Mátrai Erőmű Zrt. már so­kadszor tesz ilyen, a hazai kuta­tást jelentősen segítő bejelentést - hangsúlyozta Bárdos Béla, a társaság pr. osztályvezetője. Rá­mutatott: a korábban Visontán felszínre került leletanyagot is kiállították a Detki Régészeti Múzeumban, hogy megőrizzék az utókor számára. Most Bükkábrányban, csak­nem két kilométer hosszú sza­kasz külszíni fejtésekor került elő egy több millió éves erdőrészlet. A bánya vezetősége értesítette a miskolci Herman Ottó Múzeum kutatóit, akik vizsgálódni kezd­tek a helyszínen. Az érintett terü­leten a bánya leállította a kiter­melést, a tizenöt megtalált fa kö­rül eltávolították az iszapot, a fá­kat megtisztították, és a több mint háromezer négyzetméteres terepet átengedték a kutatóknak. A kutatást a Bükki Nemzeti Park, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, a Magyar Földtani Társulat és az MTA paleobotani- kai szakértői végzik. Ritkaság. A négy-öt méter magasságú, két-három méteres átmérőjű törzsek eredeti helyükön konzerválódtak. Az biztos, hogy mocsáricip- rus-erdőről van szó, ezt a meg­maradt fák alakja is elárulja, hiszen most is szembetűnő rajtuk a mocsári ciprusokra jellem­ző, alul kiszélesedő törzs. Pon­tos meghatározásra azonban csak a faminták németországi laboratóriumi vizsgálata után kerülhet sor. Talán ennél is na­gyobb kihívást jelent a kutatók A fákat mintegy hat méter magasságig szürke iszap borí­totta be és konzerválta. Alak­jukból állapították meg, hogy mocsári ciprusokról van szó: e fajra jellemző az alul kiszé­lesedő törzs. A hatalmas növé­nyek mintegy nyolcmillió évvel ezelőtti időből valók. A kuta­számára a betemetődés okának és körülményeinek feltárása. Az már most bi­zonyos, hogy hir­telen végbement, drasztikus válto­záskövetkezettbe. Az ilyen eseteket „földtörténeti Pompejinek” is nevezik, hiszen a hirtelen lezúduló üledék egy pil­lanatképet örökített meg az egy­kori környezetből. A szakembe­reknek többféle elképzelésük is tők felmérték magasságukat, törzsátmérőjüket, egymástól való távolságukat is. Ebből re­konstruálható a lombkorona mérete, záródottsága, ez pedig sok információt elárul az egy­kori aljnövényzetről is. A most feltárt erdőrészletben tizenöt ilyen fára bukkantak. van, hogy mi okozhatta a hirtelen betemetődést, például nagy vihar keltette, szél fújta homok, esetleg lemezmozgás miatt bekövetke­zett földcsuszamlás. A feltárással azonban megkez­dődött a versenyfutás az idővel. Mivel a fák már elvesztették a cel­lulóztartalmukat - amely a sejtfa­lak állékonyságáért felelős -, fo­kozatosan kiszáradnak. Ennek következtében pedig szétrepedez­nek, a külső részek lepattog- zanak és szétporladnak. Az első és legfontosabb lépés, hogy ned­ves környezetet biztosítsanak a számukra. A bánya területén már megindult egy meddő medencé­vé alakítása, a tervek szerint eb­ben helyezik el a fákat Erre már a napokban sor kerül. Bár ez csak átmeneti megoldást jelent, arra remélhetőleg elegendő, hogy ép­ségben „kivárják” a hosszú távú konzerválást biztosító sikeres pá­lyázathoz szükséges időt. ■ A fák megmenté­se most a legfon­tosabb feladat. Ember és egy óriás az ember előtti időkből 5 HÍRSÁV Éjszakai túrát rendeznek a fiataloknak abasár Éjszakai túrát szer­vez holnap a helyi fiatalok­nak az önkormányzat ifjú­sági referense. A résztvevők 21.30 órakor gyülekeznek a Fő téren, a start helye és az útvonal meglepetés lesz. Az éjszakai tájékozódási verse­nyen előre kijelölt útvona­lon kell majd a célba érni, minél rövidebb idő alatt. A résztvevők 2-3 fős csapa­tokban teszik meg a csak­nem öt kilométeres távot. Szoborszenteiés az ezredik évfordulón mátraszentimre Ünnepi szentmise keretében szente­li fel dr. Ternyák Csaba egri érsek a Szent Imre-szobrot vasárnap a kápolnában. A délelőtt 10 órakor kezdődő eseményen Lezsák Sándor, a Szent Imre Emlékbizott­ság elnöke, a Magyar Or­szággyűlés alelnöke mond ünnepi beszédet. Betyárok népszerűsítik a Mátra szépségeit domoszlő Betyárok, azaz a Domoszlói Kulturális Egye­sület három tagja járja a kapolcsi Művészetek völ­gyét, hogy népszerűsítsék településüket és a Mátra vi­dékét. A tíznapos rendezvé­nyen szórólapokat osztogat­nak és a látogatókat megál­lítva tájékoztatják őket a ré­gió idegenforgalmi, kulturá­lis és gasztronómiai külön­legességeiről, valamint lát­nivalóiról. A kedvcsináló akció résztvevői remélik, hogy sikerül sokak figyel­mét felhívniuk a térség gaz­dagságára, értékeire. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Heintz Bernadett Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: peter.suhaC« axelspringer.hu Uj elem a vadászok versenyén gasztronómia Jövőre már a vadételek is megmérettetnek Már nemcsak a nemes italok, hanem a vadételek is megméret­tetnek az észak-magyarországi régióban élő és tevékenykedő er­dészek, vadászok következő, jö­vő évi bor- és pálin­kaversenyén - erről határoztak a szerve­zők. A mátrafüredi Mátra Szakképző Is­kolában a héten tar­tották megbeszélé­süket az Országos Magyar Va­dászkamara Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád Me­gyei Területi Szervezete, ületve a három megye Vadászok, Vad­gazdálkodók és Természetvédők Szövetsége, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Mát­ra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Is­kola és Kollégium vezetői. A most kidolgozott program- tervezet szerint 2008. február 7- én immár harmadik alkalommal rende­zik meg közösen a versenyt. A hagyo­mányokhoz hűen a borversenynek a Károly Róbert Főis­kola, a pálinkaversenynek pedig a Mátra Szakképző Iskola ad majd otthont. Az első ízben tartandó főzőver- senyen azok a csapatok indulhat­nak majd, akik a három megye vadásznapjain - természetesen a vadételek kategóriában - az el­ső három helyezést érik el. A kü­lönleges gasztronómiai rendez­vényt a Mátra Szakképző Iskolá­ban február 15-én délelőtt tart­ják meg, délután pedig a bor- és pálinkaverseny díjkiosztása kö­vetkezik. A legkiválóbbak részé­re a díjakat a szakképző iskola februári jótékonysági bálján ad­ják át. A rendezők meggyőződé­se, hogy a programsorozat jelen­tősen hozzájárul ahhoz, hogy az észak-magyarországi régió erdé­szei és vadászai által alkotott ér­tékeket hiteles forrásból mind többen megismerhessék. A ren­dezők dr. Vasas Joachimot, a kö­zépfokú intézmény igazgatóját bízták meg a verseny előkészíté­sével és koordinálásával. ■ ■ A díjakat a szakképző isko­la februári jóté­konysági bálján adják majd át. JÓbaiKOSSZban Szentmise keretében kapott jubileumi áldást nyolc nagy- rédei házaspár a helyi templomban tartott szertartáson. Valamennyien a 25. házassági évfordulójukat tartják az idén. Az ünnepeltek a jubiláló há­zaspároknak szóló emléklapot is megkapták e jeles alkalomból. Az árvízre is felkészülnek a takarítással A településen átfolyó patak bel­területi, mintegy egy kilométe­res szakaszának medrét taka­rítják Visontán. A célra egymü- lió forintot különített el költség- vetéséből az önkormányzat. A munkát géppel és kézzel vég­zik, a terepviszonyoktól függő­en. Az eddigi takarítás során vették észré, hogy az 1999-es árvíz jelentős károkat okozott a patakmeder burkolatában. A jö­vőben ennek helyreállítását is elvégzik: több kivitelezőtől is kértek árajánlatot, hogy a re­konstrukció a legkedvezőbb fel­tételekkel valósuljon meg. A be­ruházás egy esetleges újabb ár­víz okozta károk megelőzése szempontjából is fontos. ■

Next

/
Thumbnails
Contents