Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

2007. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK Dél-Heves közügyek Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője ma Heves városban fogadóórára várja a hozzá fordulókat Az állam­polgárok délelőtt 10-től 12 óráig a polgármesteri hivatalban kereshe­tik fel a honatyát. Erdőtelek emlékverseny az egykori vadásztárs emlékére sor­rendben második alkalommal rendezik meg a Pintér Béla ko­ronglövő emlékversenyt. Az OMVK Heves Megyei Területi Szervezete, illetve a Heves Megyei Vadászok és Vadgazdálkodók Szövetségé­nek elnöke, Farkas László Márton védnökségével zajló esemény au­gusztus 5-én reggel 9 órakor kez­dődik a Pintér-tanyán. Hatvan ADOMÁNY A FüIöp István­ná és Király Kornélia által vezetett kézművestábor egy festményt adományozott a településen mű­ködő Bátortábornak. A cukor-, ízü­leti és daganatos betegségekkel kezelt gyermekek nevében az a- jándékot Józsa Balázs táborveze- tő-helyettes és Juhászné Oláh Edit üzemeltetési igazgató vette át Heves FŐZŐVERSENY Augusztus 19-én 14 órától az Eötvös József Középiskola parkjában tartják a szokásos gasztronómiai rendez­vényt. A városi és a környező tele­pülések baráti, munkahelyi közös­ségei pörkölt, gulyás, egyéb kate­góriában mutathatják be szakács­tudományukat. Nevezni a kistér­ségi irodában lehet. Lőrinci VÁROSNAPOK Idén há­romnapos rendezvénnyel kedves­kednek a szervezők a helybeliek­nek. A városnapok 18-án kezdőd­nek. Ekkor adják át az önkor­mányzati elismeréseket, majd a hagyományőrzők találkoznak. A gyermekeknek szóló műsoron túl sztárvendégek is fellépnek, este pedig - a hagyományoknak meg­felelően - megválasztják az idei szépségkirálynőt Másnap sör- fesztivált és szkanderbaj- nokságot tartanak, majd az erő­sebbik nem képviselői lábszép­ségversenyen mérhetik össze adottságaikat. Augusztus 20-án tábori misére és kenyérszentelés­re várják a híveket. Szilvásvárad E-PONT Régi vágya teljesült a községben élőknek. A könyvtár épületében immár két számítógép áll - szkennerrel, nyomtatóval felszerelve - a közös­ségszolgálatában, nyilvános internetezési állomásként. A kom­putereket a településre látogató turisták is használhatják. Ha elromlik, újat veszünk javítás Az olcsó műszaki cikkek nem kerülnek szerelőhöz Csereakciókban sok rossz mosó- és hűtőgépet vesznek vissza. Veszélyes hulladéknak minősülnek. Folytatás az 1. oldalról Tapasztalatai szerint változó, hogy ki mennyit szán az elrom­lott készülék javítására. Van, aki 500 forintot is soknak tart, más a veterán tévékészülékében 8 ezer forintért cseréltet képcsövet. Az újabb műszaki cikkek a garan­ciaidő letelte után kerülnek hoz­zá. Úgy véli, nincsenek olyan jók, mint a régebbiek. Az elmúlt na­pokban egy szalagos magnót vit­tek be hozzá, amelyhez már szin­te leheteüen beszerezni a 35 éve gyártott alkatrészt. Többen DVD- lejátszójukat javíttatták volna meg, de míg korábban 30 ezerért vették meg a szórakoztató elekt­ronikai eszközt, ma megeléged­nek a 8-10 ezer forintos lejátszó­val is, és nem kérik a szervizt. ■ Változó, hogy ki meny­nyit szán az elromlott készülék javítására. Kós Ferenc, az egyik egri szá­mítógép-kereskedelemmel és - javítással foglalkozó cég ügyve­zetője szerint három-négy évente kellene cserélni a PC-ket, a gya­korlatban négy-öt évente kerül er­re sor. Találkoznak azonban 12-15 esztendős darabokkal is, amelyek hibáüanul teszik a dol­gukat, s tulajdonosaik továbbra is szeretnék üzemben tartani őket. Leginkább a szoftverek gép­igénye készteti cserére az embe­reket. Az egyre hardverigénye- sebb játékok és egyéb célszoftve­rek (például tervezőprogramok) megkövetelik a gyors procesz- szort, a sok memóriát, a jó video­kártyát. Műhelyükben leggyak­rabban alkatrészt cserélnek vagy katódsugárcsöves monitort, nyomtatót javítanak. A szervize­lésnél is szabnak értékhatárt, CRT monitornál ötezer forintos hiba esetén inkább új LCD kép­megjelenítő vásárlását ajánlják. A mezőkövesdi Molnár Péter egy belépő szintű multifunkciós készüléket szeretett volna meg­javíttatni. Mint mondta, az elrom­lott lapbehúzó újra cserélése azonban tízezer forintba került volna, s a fővárosba kellett volna vinnie a készüléket. Az újabb ki­adású irodai gép viszont mind­össze 18 ezer forintot kóstált In­kább letett a javításról. A komputerszervizekbe so­kan visznek be hibás merevle­mezt, ez az egyik legsérüléke­nyebb, legérzékenyebb eszköz. Adatmentést is szoktak vállalni, a siker azonban nem garantált, inkább kihívásnak tekintik az elveszett adatok egy részének vagy egészének helyreállítását. A winchestereken, memóriakár­AZ EGYIK EGRI AUTÓSZERVIZ Ve­zetője szerint az autókat is in­kább cserélik, mint javítják. A márkaszervizekben csak az alkatrészeket váltják fel újak­kal A hatévesnél idősebb jár­műveken inkább túladnak vagy beszámíttatják, mert 100-150 ezer kilométer után a fékrendszert, a kuplungmű­vet, a vezérműszíjat is ki kell cserélni, és az már egy va­gyonba kerül. A régi keleti au­tyákon lévő fontos adatokért azonban a tulajdonosok hajlan­dóak tíz- vagy százezreket is ki­adni, a fizikailag vagy logikailag sérült adathordozók bevizsgálá­sáért a profik 20 ezer forintot is elkérnek. tők és az 1998 előtti nyugati kocsik tovább tartanak, de vizsgára való felkészítésük is jóval többe kerül, mint az úja­ké. Ráadásul az egyre maga­sabb vizsgakövetelményeket sem mindig tudják teljesíteni. Visznek még hozzájuk Öreg autókat, melyekhez ragaszko­dik idős tulajdonosuk, de ők is szembesülnek vele, hogy a javítási költség meghaladja a jármű értékét A mobiltelefonoknál a garanci­ális javítások teszik ki a szerviz­feladatok 90 százalékát, és csak nagyobb értékű készülékeket visznek javíttatni a jótállás letel­te után. Az egyik gyöngyösi szak­üzlet és szerviz ügyvezetője kö­zölte: ügyfeleik ritkán tartják meg két éven (a hűségnyilatko­zat lejártán) túl is a készülékeket. A piaci értéküket vesztett mobilok csak néhány esetben ke­rülnek a műszerészhez, mivel ma már akcióban, minimális össze­gért lehet vadonatúj, az előzőhöz képest sokkal többet tudó telefon­hoz jutni. Ha valaki nagyon ragaszkodik kedvencéhez, az egy komoly mo­biltelefon esetében akár harminc­ezer forintot is kifizet a garanci­án túli javításért Üzletükbe egy hónapban száz mobilt visznek be kisebb-nagyobb hibákkal. Az öregautókat sem javíttatják manapság ÁLLÁSPONT SZILVÁS KRISZTINA Ügynökség képzés nélkül? zúgolódnak a postások. Bár mi, ügyfelek ebből többnyire mit sem veszünk észre. Ám az feltűnik, hogy a hivatalok­ban az ablak mögött ülő al­kalmazottak csekkjeink fel­adása után sorsjegyet, bizto­sítást ajánlanak. A lakásunk­ba csöngető kézbesítő is kí­nál hasonlókat. Én mindig nemet mondok, se szüksé­gem, se pénzem nincs üyes- mire. De mióta tudom, miért javasolják ezeket ilyen szor­galommal, kissé bűntudatom van, amiért lerázom őket. A postásoknak újabban bi­zonyos értékesítési felada­tok is a munkakörükbe tar­toznak. Ami önmagában nem lenne gond, hiszen ha a főnökeik ezt kérik tőlük, ők becsületesen felajánlják a terméket, aztán vagy kell, vagy nem. Az is természe­tes a versenyszférában, ha ezt teljesítményekhez kötik. Ha az embereknek lenne pénzük, szívesen kötnének üzletet a postásukkal, főleg, ha régi ismerősként meg­bíznak benne, lói járnának a helybe jövő biztosítós em­berrel, aki pedig keresne egy kis mellékest. Ám bizo­nyára kevés postásnak,sike­rül sok jó üzletet kötnie, és nemcsak az emberek nehéz anyagi helyzete miatt. ÜGY VÉLEM, ÜGYNÖKNEK szü­letni kell, s ez még nem elég. Célszerű hozzá az üz­letkötés fortélyait is elsajátí­tani. A gond - szerintem - azzal van, hogy a postások­tól cégük kötelezően elvárja újabb, tőlük talán idegen feladatok ellátását, szakmai képzést viszont nem biztosít hozzá, hogy több esélyt ad­jon a megbízás megfelelő teljesítésére. Mintha tőlem újságíróként azt várná a fő­nököm, hogy áruljam is a lapot az utcán. remélem, ezzel most nem adtam tippet neki... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Megújult emlékhely, új park a völgyben városszépítők Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg az egri egyesület Egri civilek, vállalkozók adománya Lészpednek Folytatás az 1. oldalról Most visszakerült az eredeti he­lyére, nemsokára díszkivilágí­tást is kap - tette hozzá az elnök. Az ünnepségen köszöntőt mondott Szeleczki János egri al­polgármester is, aki arról be­szélt, hogy vannak a városnak olyan részei, tárgyai, műalkotá­sai, amelyekhez a közösséget szoros érzelmi szálak fűzik. A Bartók téri Szűz Mária is ilyen. A szobrot újraszentelte Mándi Zoltán pápai prelátus. Délután öt órakor a Szépasz- szony-völgyben folytatódott az ünneplés, ahol a frissen elkészült emlékparkot adták át. Ennek ki­alakítására a földmunkákkal, a Tizenkétmillió forintot költöttek a parkra. A fejlesztések folytatódnak. burkolatokkal, a növények kiülte­tésével együtt tizenkétmillió fo­rintot fordítottak - tájékoztatta la­punkat Sós István. Az összeg részben a helyi iparűzési adó egy százalékának felajánlásából, részben például az egri közgyűlés urbanisztikai bizottságának tá­mogatásából származott, számos más adomány mellett. Császár Zoltán, a választóke­rület önkormányzati képviselő­je, szépasszony-völgyi biztos ki­emelte: a fejlesztések folytatód­nak. Rövidesen lakossági fóru­mot tartanak a lépcsős és öreg pincesor víz- és szennyvíz-elve­zetésének kérdéséről, Illetőleg a belvárosihoz hasonló díszkivilá­gításáról. ■ A határon túli magyarokért való összefogásban ismét példát mu­tatott Eger - tájékoztatta tegnap a Hírlapot Sziki Károly, a Varga László Kör vezetője. Mint el­mondta, a megyeszékhely veze­tése, polgárai néhány héttel ez­előtt vendégül látták Zetelaka küldöttségét, s egyúttal komoly összeget juttattak el a dévai ár­vaháznak is. A minap helyi vál­lalkozók és a polgármesteri hiva­tal támogatásával a civil lakos­ság adományát a moldvai Lészpedre vitték el. Harmati Lászlónak, Brinza Bélának, Bodnár Lászlónak, a polgármesteri hivatalnak és az együttérző egri polgároknak kö­szönhetően a csángó magyar kö­zösségek televíziót, DVD- lejátszót kaptak. A jótékonysági akció ünnepélyességét fokozta, hogy az adományokat az Anna- napi búcsún adták át A nemes kezdeményezés élére a Sziki Károly vezette Kisgazda Polgári Egyesület állt. Az egri delegáció megbeszé­lést folytatott Lézsén Duma And­rással, az ottani magyar iskola alapítójával. Megállapodtak, hogy a hevesi megyeszékhely közreműködik több csángó gyer­mek magyar nyelvű oktatásá­ban. Ennek első lépéseként Elek Elemér, a Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola volt igazgatója csángó gyermekek üdültetését vállalta. ■

Next

/
Thumbnails
Contents