Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-25 / 198. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT 2 MEGYEI KÖRKÉP POSTÁNKBÓL Vendégriasztó programárak Őszintén sajnálom, hogy Eger­ben csökkent az idegenforga­lom. Ennek nem lehet az az oka, hogy a vendéglátóhelyek este 10-kor bezárnak, hiszen több szórakozóhely nyitva tart hajnalig. A belvárosban nem lehet a szórakozásból hangos­kodva hazatéró'k miatt aludni. Nem kizárt, hogy inkább az árak riasztják a vendégeket. Megdöbbentő, hogy a Dobó té­ri középkori piacteret fallal vet­ték körül, s csak az juthatott be, aki fizetett. Pedig a piacte­reket a középkorban sem volt divat lezárni. Volt már hason­ló, ezért készültem rá, hogy el­viszem a kisunokámat, de elri­asztott, hogy nem volt sem nyugdíjas-, sem gyermekpe­ták, az olcsóbb bejutásért Eger nagyon jó programo­kat kínál. Az is tetszik, hogy a lokálpatrióták városismertető sétákat szerveznek. így ingye­nesen meglátogathatok azok az intézmények, amelyekért a turistáknak fizetniük keli. fodor jánosné Eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP 3301 EGER, PE 23. A Magyar Gárda ellen szerveznek tiltakozást Az újfasizmus elleni csendes tiltakozásra vár a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt helyi szervezete minden egri polgárt a Magyar Gárda eskü­tételének napján.- A célunk, hogy együtt tilta­kozzunk a kirekesztés, a megfé­lemlítés ellen ma este 8-tól az Államkincstár épülete előtti em­lékműnél - mondta Nemesik János, az MSZDP Heves megyei elnöke. - Meg szeretnénk mu­tatni, hogy a békét és nyugal­mat akarók vannak többen, nem a rombolók és a kirekesz­tők. Azt kérjük, mindenki hoz­zon magával gyertyát. Az MSZDP kezdeményezé­séhez az MSZP Munkástagoza­ta és a Munkáspárt 2006 is csatlakozott. ■ Az elsőként Erkre költöző Cibi család sorsát a polgármester (balra) is szívén viseli. A családfőt, Gyulát személyesen kísérte el a leendő munkahelyére. Folytatás az 1. oldalról- Erk lélekszáma alatta marad a kritikus ezernek - sorolja a be­fogadás mellett szóló indokokat a faluvezető. - Bezárt a takaré­kunk, félő, hogy elviszik a pos­tát, a felső tagozat ősztől Visznekre jár. Nem szeretnék el­jutni odáig, mint Zaránk, ahol megszűntek a közintézmények, s az ellátás is minimáüs szintre esett vissza. Nekünk lételemünk a létszámgyarapodás. A szomorú lakószám-csökke­nésről Nagy Sándor is sokat tud­na mesélni, hiszen Erk lakossá­ga volt már ezerhétszáz is. Az idősek kihaltak, a fiatalok elköl­töztek. Olyan betelepülők érkez­tek, akiknek nem sok hasznát látja a közösség.- A fennmaradásunk a tét - folytatja az idős helybeli -, hi­szen ezer lélekszám alatti faluba 1 nem szívesen helyeznek postát. % Az ellátás színvonala is egyre | gyengébb lesz, hiszen nincs vá- £ sárlóerő. A mi falunk az utóbbi években nagyon szépen fejlő­dött. Ám a továbblépés záloga, hogy tudunk-e gyarapodni, meg tudjuk-e őrizni értékeinket, vagy a falu szépen elsorvad. Közben Péter Ferenc is bekap­csolódik a beszélgetésbe. Szerin­te az utóbbi húsz évben szinte csak olyanok költöztek Erkre, akik munkanélküliek. A közös­ségnek inkább terhére, mint hasznára vannak. A befogadó­falu-program viszont garancia arra, hogy az érkezettek felügye­letet kapnak. Meleghegyi Béla is úgy érzi, hogy ha a lélekszámúk elérné is­mét az ezret, akkor stabilizálód­hatna a helyzetük.- Nem tagadom, hasonló elő­nyöket remélek a falunak - ma­gyarázza -, mint amit Tarnabod kapott. Szeretnénk egy üzemet, bővíteni kell az óvodánkat, cse­rélni kellene az iskola nyílászá­róit. Sok hasznos, a közösségért tenni akaró erki lakosra van szükségünk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindemellett arra is ígéretet tett, hogy a befo­gadásért cserébe az itteni embe­rek életfeltételeit is segíti, vagyis nincs mit veszítenünk. A faluba az utóbbi húsz évben nem csupán munkanélküliek költöztek be. Itt van például az Ertsey család. A férj orvos, a fe­leség közgazdász.- Romániából érkeztünk - mesélik -, s otthonra leltünk itt. Úgy gondoljuk, másnak is adas­son meg ez a lehetőség. Hét éve jöttünk, s láttuk, ez idő alatt jó- ravaló família nem sok költözött ide. Azt is érzékeljük, hogy ennek a falu­nak a megmaradá­sa a tét, ezért támo­gattuk a befogadást. Ertsey doktor még hozzáteszi: egy nagyon pici közösségnél még a háziorvosi állás is veszély­ben van. Márpedig ahol sok az idős, ott orvos jelenlétére is nagy szükség van. E történet főszereplőiről, Ci- biékről szinte már mindenki hallott, de csak kevesen talál­koztak velük. Alig egy hete köl­A MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT befogadófalu-programja 2004 őszén indult Tamabodon. Há­rom év után a Tamabodtól 17 kilométerre lévő Erken folyta­tódik. Információink szerint további négy-öt befogadó kö­zösség megszervezését tervezik a megyében, de észak-Heves megyei falvakkal is tárgyal a szeretetszolgálat Előbb a falu töztek be, a férfi munka után járkált, az asszony próbált be­rendezkedni. Két és fél szobás családi házuk a falu szélén, gon­dozott porták közt fekszik.- Nekünk nincse­nek romportáink, s nem is lesznek! - szögezi le a faluve­zető, amíg a máltai­ak által megvásárolt lakás felé tartunk. Hatalmas, jól karbantartott porta előtt vár Gyula, karján kis­lányával A.neje Gyöngyösre uta­zott vásárolni, a nagyobb gyere­kek táborban, így most ő vigyáz a legkisebb ötödikre. A lakás feltűnően jó állapotú, odabent rend és tisztaság. Gyula kicsit szabadkozik, még nem tud­tak berendezkedni. Igaz, bútoruk vezetésével tárgyalnak, majd falugyűlésen is­mertetik a program lényegét A főváros­ban egy stáb kiválaszt­ja az alkalmas csalá­dot, amely egy látoga­tással megismeri a befo­gadó falut Ha a biza­lom kölcsönös, kö­vetkezhet a költözés. sem volt, amit látunk, a szeretet­szolgálattól kapták. A lányok szo­bájában ülünk le, amelynek falát poszterek díszítik.- Rettenetes - mutat a képek­re a férfi - , de hát mit tegyek, ka­maszok, ők így szeretik. Cibi Gyula Bács-Kiskun me­gyében született, 14 éves korá­ig szüleivel ott élt. A szülők ek­kor a fővárosba költöztek. A fér­fi élete java részét pestiként él­te le, a felesége csepeli. Házat venni nem tudtak, s minél több lett a gyerek,, annál kevesebb volt az esélyük is. Több mint egy évtizedet húztak le albér­letben, ám utóbb már azzal is szembesülniük kellett, hogy egy ötgyerekes csa­ládnak nem szí­vesen adnak ki bérle­ményt. Pró­bálkoztak vi­déken is, ám a legkisebb gyermek szív- rendellenessé­ge miatt jobb­nak látták, ha visszamennek Pestre, ott kö­zelebb az or­vos. Pest- szentlőrincen próbálkoztak albérlet­tel, majd amikor már ezt sem tudták fizetni, a családok átme­neti otthonába költöztek. On­nan pedig Erkre.- Nagyon tetszik nekem ez a falu - említi Gyula. - Rendezett, tiszta. Az itteniekkel még nem nagyon volt alkalmunk találkoz­ni, de ha berendezkedtünk, ta­lán erre is lesz mód. A szeretet­szolgálattal úgy állapodtunk meg, hogy a ház rezsijét mi fizet­jük, karban kell tartani az épü­letet, s foglalkozni kell állatok­kal. Kaptunk tíz tyúkot, ezeket talán levághatnánk, bár az az igazság, nem nagyon szeretjük a tyúkot. Később majd a földet is be kell vetni. Látni, a családfő még kissé bi­zonytalanul mozog új otthoná­ban. Új neki a helyzet, a hirtelen jött családi fészek. Nem álljuk meg, hogy meg ne kérdezzük: hol lesznek tíz év múlva?- Talán itt - tárja szét a karja­it. - Nem tudjuk még, hogy azt az anyagi segítséget, amit mi ka­punk, mennyire nézik jó szem­mel az itteniek. Mi maximálisan igyekszünk majd elfogadtatni magunkat, alkalmazkodni az it­teni körülményekhez. Ha a falu befogad minket, és mi is be tu­dunk illeszkedni, akkor miért mennénk máshová? ■ Szuromi Rita ■ Öt gyermekkel már nem szíve­sen adtak ki nekik albérleti helyet sem. Befogadó falu Bodon, Erken, befogadó Heves megye Tíz év albérletből saját házba befogadók Megérkezett a máltai program első családja Erkre, új otthonába Lovagoltak a táborban a látássérültek jubileum Tizedik alkalommal vitte üdülni a vak fiatalokat a Vöröskereszt Elég kevés ma Egerben a nyilvános illemhely A program valamennyi támoga­tójának látnia kellett volna - mondták az idei nyári tábor ve­zetői -, hogy milyen boldogan ülték meg a lovat, mekkora örömmel lubickoltak a meden­cében, s vettek részt a kézmű­ves-foglalkozásokon a fiatalok. Bár tudják, a személyes élmény még jobban megerősítette volna bennük, hogy jó célra szánták az adományukat. Ezek a gyere­kek ugyanis különböző fokú lá­tássérültek, akik a Vöröske­reszt Heves Megyei Szervezete által összegyűjtött támogatás­ból tölthettek el egy hetet Haj­dúszoboszlón.- Az idén tizedik alkalommal sikerült elvinni oda húsz vak, ü­Élménybeszámoló. Sós Tamás, a megyei önkormányzat elnöke magán­emberként többször is jelentős összeggel támogatta a tábor szervezését. letve látássérült Heves megyei fiatalt - mondta Gortva József, a Vöröskereszt megyei igazgatója. - A jubileum alkalmából mind­azokat meghívtuk, akik az eltelt egy évtized alatt valamilyen mó­don támogatták e speciális prog­ramot. Örömünkre szolgált az is, hogy egy részük még el is láto­gatott hozzánk. A szervezők az elmúlt hét vé­gén zárult nyári üdülés alkalmá­val „házi ünnepségen” idézték fel a korábbi évek eseményeit, s mondtak köszönetét az önzetlen adományozóknak. A támogató­kat - köztük a Heves Megyei Hír­lap Szerkesztőségét - emléklap­pal tisztelték meg a karitatív szervezet vezetői. ■ Sz. I. Nem elegendő a mindenki szá­mára elérhető toalett a megye- székhelyen. Sőt gyakran a tér­képek sem jelölik, hogy hol lu- dunk könnyíteni magunkon. így ha sürget az idő, gyakran nem marad más, mint az éttermekbe való bekéredzkedés. Egerben ma öt helyen található nyilvá­nos illemhely: a belvárosban a Centrum parkolójában, a Bródy Sándor és a Bajcsy-Zsilinszky utcában, illetve az Érsekkertben és a Szépasszony-völgyben. Az illemhelyek egész évben reggel 8 és este 6 között tartanak nyit­va, és alkalmanként 70 forintért lehet őket igénybe venni. A na­gyobb rendezvényekre való te­kintettel, ha a program szerve­zői kérik, a nyitva tartás meg­hosszabbítható.- Nem hálás dolog ma Ma­gyarországon nyilvános illemhe­lyek üzemeltetésével foglalkoz­ni. De hát ez is egy szükséglet, amit ki kell elégíteni. Sajnos nagyon gyakori a van­dalizmus, és folyamatosan kell javítanunk a károkat - árulta el Ferenczy Tamás, a Városgondo­zás Kft. üzemegység vezetője. Azt is megtudtuk tőle, hogy ezek az épületek elég régi konst­rukciók, így folyamatosan töre­kedni kell a modernizálásukra. Ezt példázza az Érsekkerti toa­lett felújítása is, amelyet immár a mozgáskorlátozottak is tudnak használni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents