Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-24 / 197. szám

5 2007. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Leállás után dokumentumfilm és közbiztonsági magazinműsor Nem a pénzért csinálják foglalkoztatás Több értelmileg akadályozott fiatal is dolgozna A szokásos éves karbantartás után a héten ismét sugározza műsorait a Gyöngyösi Városi Te­levízió (GYTV). A helyi médium munkatársai a nyári szünetben a pihenés mellett is dolgoztak: átvizsgálták a tévé technikai parkját, és új műsorok szerkesz­tését is megkezdték. Rostás Ákos, a GYTV ügyve­zető igazgatója elmondta: szep­tembertől két vadonatúj maga­zinnal várják a nézőket. Az egyik a város és a térség gazda­sági életét, idegenforgalmát mu­tatja be. A másik műsor - amely a „37-es körzet” címet kapta - el­sősorban közbiztonsági kérdé­sekkel foglalkozik, s rendőrök és más szakértők segítségével ab­ban is segít a nézőknek, hogy miként védekezhetnek a tolva­jokkal és a csalókkal szemben. Mindemellett megmaradnak az olyan, már megszokott tájékoz­tató és szórakoztató programok, mint a friss hírekkel jelentkező „Aktuális”, vagy a jó tanácsok­kal, érdekes információkkal szolgáló „Nápolyi”. A televízió munkatársai a na­pokban kezdték meg annak az ORTT által is támogatott 45 per­ces dokumentumfilmnek a for­gatását, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából ké­szül. A „Szép tavasz volt” című, pályázati segítséggel készülő al­kotás a tavaszi hadjárat esemé­nyeit mutatja be, melyet jövő március idusán láthatnak a né­zők. A filmet országos csatorna is vetíti majd. ■ Mózes Melinda, Gyöngyös:- A város útjaira ráférne egy alapos felújítás. Fontos lenne a tisztaság is, hiszen nagyon ke­vés a köztéri szemetes, ezért piszkosabbak is az utcák. Emel­lett kevés olyan rendezvény van, ami nem a néptáncról szól. Ezen is változtatni kellene. A műemlékek és a szobrok kar­bantartása is nagyobb odafigye­lést igényelne. ■ Készül a szőnyeg. A fiatalok örömmel dolgoznak, kézműves termékeik egyre keresettebbek és népszerűek a környéken. Felvételünk illusztráció. „Csúcsra jár” a gyöngyösi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO). A lakók fele házon belül dol­gozik, de sokkal többen szeretnének bekerülni. Suha Péter Alig egy fél éve kezdte meg az ér- telmüeg akadályozottak foglal­koztatását az ÉNO. Akkor kilenc gondozott kezdett dolgozni, ma már tizenhatan vannak. Állapo­tuktól, képességeiktől, terhelhe­tőségüktől függően 4-6 órát dol­goznak naponta, szőnek, fazekaskodnak, tűzzománc tár­gyakat készítenek. A gyöngyösi ÉNO-t működtető Kistérségi Hu­mán Szolgáltató Központ igazga­tója, Beneiné Maka Piroska fel­tétlenül sikeresnek ítéli a fél év tapasztalatait, némi aggodalom csupán amiatt érződik a hangjá­ban, mert egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e továbbfejleszteni, illetve bővíteni az ellátást.- Szakkifejezéssel élve: ná­lunk munka-rehabilitációs fog­lalkoztatás zajlik. Ennek nem az a célja, hogy a nyitott munkaerő- piacra készítse fel a sérült embe­reket, hanem az, hogy az egyéni adottságaiknak megfelelő érték­teremtő munkával lássa el őket - foglalja össze a projekt lénye­gét az igazgatónő. Sietve hozzá­teszi: nagyon fontos eleme a fog­lalkoztatásnak, hogy „a gyere­kek” pénzt kapnak a munkáju­kért, ám nem ez az elsődleges cél. A munkaidőtől függően 18-28 ezer forintot keresnek, ami természetesen sokat segít a megélhetésben, de ennél fonto­sabb, hogy nagyban javítja az önálló életvitelre való alkalmas­ságukat. Az pedig egyenesen szívderítő, amilyen igyekezettel, szorgalommal és kitartással dol­goznak, elképesztő akaratról - és nemritkán monotónia-tűrés­ről - téve tanúbizonyságot.- A szőnyegeket, kaspókat, egyéb dísztárgyakat értékesít­jük, s a bevételt közösségi prog­ramokra, kirándulásokra, illet­ve eszközbeszerzésekre fordít­juk. A foglalkoztatáshoz állami normatívát kapunk, ebből fizet­jük a „munkadíjukat", s vásárol­juk az alapanyagokat - tér át a fi­nanszírozásra Beneiné Maka Pi­Saját termesztésű paradicsom uzsonnára a ház körüli kertészkedés­ben is jeleskednek az otthon ellátottjai: idén például uzsonnájukhoz rendszerint a saját maguk termelte para­dicsomot tálalták fel. S ez legalább akkora érték, öröm és motiváció, mint az elké­szült munkákért kapott pénz. Ezen a téren sem lehet okuk panaszra, tekintve, hogy a kistérség több telepü­léséről érkeznek a „gyere­kek", falunapokon, búcsú­kon szinte mindegyik önkor­mányzat segít abban, hogy árulhassák saját készítésű portékáikat. A bevételt pedig közös, közösségi célokra fordít­ják. roska, hangsúlyozva: a műhely kialakításában az önkormányzat nagyon sokat segített, hiszen az egykori szolgálati lakást bocsá­totta rendelkezésükre e célra. - A Raiffeisen Bankot is köszönet il­leti, hiszen tavaly félmillió forint támogatást nyújtottak, amiből speciális bútorokat, munkapado­kat, székeket és munkaeszközö­ket tudtunk beszerezni. Ezek, az egyéni készség- és képességfej­lesztés mellett, hozzájárulnak az értelmileg akadályozott fiatalok életminőségének javításához, minél önállóbb életvitelének ki­alakításához - jegyzi meg. S ha már a segítségnél tar­tunk, azt is megemlíti: nyolc­vanmillió forintos beruházással egy bentlakásos otthont szeret­nének létrehozni a volt lakta­nya területén. Heteken belül várják a viszszajelzést, hogy nyertek-e a minisztérium pályá­zatán. Ha igen, akkor elkezdik az építkezést, amihez a sérült fiatalok szülei - két alapítvá­nyon keresztül is - több millió forintnyi segítséget ajánlottak fel. Ha a lakóotthon megépül, akkor a ma még várólistán lé­vő értelmileg akadályozott fi- atalok foglalkoztatására is i * lehetőség nyílik majd. HÍRSÁV Honfoglalás és hagyományok gyöngyössolymos Holnap 10 órakor kezdődik a műve­lődési házban a Honfoglalás kori hétvége rendezvényso­rozata. Elsőként dr. Besze Tibor egyetemi docens tart előadást az Árpád-évről, ez­tán a Szent Korona-tan aktu­alitásáról esik szó. Délután viselettörténeti kiállítás, íjászbemutató*és meseszín­ház is lesz. Este hét órától a sóskúti sportpályán az „Ist­ván, a király” rockoperát nézhetik meg az érdeklő­dők. Vasárnap íjászkodás, éremkiállítás, néptáncbemu­tató és Vikidál Gyula kon­certje szerepel a kínálatban. Amatőr színjátszók mátrai parádéja gyöngyös Ismét megrende­zik a Gyöngyösi Utcaszín­házi Parádét holnap, ahol az egri és helyi amatőr színját­szó csoportok mellett az or­szág más részeiről, vala­mint a Felvidékről érkező társulatok szórakoztatják a közönséget a Fő téri szabad­téri színpadon. A program 14 órakor kezdődik. Díszpolgárt avattak az állami ünnepen gyöngyöshalász Az állam- alapítás ünnepén avatták szülőfaluja díszpolgárává dr. Lovas Istvánt. A fizika pro­fesszora - akinek szakterüle­te a magfizika - 1954-ben szerzett diplomát, dolgozott a koppenhágai Bohr Intézet­ben, az oroszországi Dubná­ban és Frankfürtban is, 1987- től az MTA rendes tagja. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERYÁSARA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜT0RTOI { FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Suha Péter, Juhász Marianna és Heintz Bernadett Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: peter.suha@axelspringer.hu Szüreti gulyás: a legjobb szakács serleget kap Az első díszpolgár biztos szülőfaluja fejlődésében elismerés A község élete éppúgy egybeforrt az iparral, mint kitüntetettjének karrierje Az idén is megrendezik Gyön­gyösön a nemrégiben elhunyt Görgényi Lászlóról elnevezett szüreti szabadtéri gulyásfőző versenyt. A szervezők szeptem­ber 1-jéig várják a családok, ba­ráti társaságok jelentkezését. A megmérettetésen a résztve­vőknek az egyik legjellemzőbb helyi szüreti étket, a gulyást kell elkészíteniük. A szakmai zsűri értékelése után a legjobb sza­kács a főzőverseny vándorser­legét kapja meg az alapítótól, Kosa Lászlótól. Az érdeklődők hétfőtől csütör­tökig 8 és 16 óra között, valamint pénteken 8-tól 13 óráig jelent­kezhetnek a versenyre a Mátra Művelődési Központban. ■- Emlékszem, Pálosvörösmart volt az első község a környé­ken, amelyiknek aszfaltos útja, vezetékes ivóvize és elektro- mosáram-hálózata épült - mondta Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke azon az ün­nepségen, ahol átvette a tavaly önállóvá vált Pálosvörösmart első díszpolgári címét. A jeles alkalomból rendezett rendkívü­li képviselőtestületi ülésen kifejtette: a községben mindig is iparosemberek laktak, s a fa­lu története - elsősorban a Mát­rai Erőmű miatt - egyértelmű­en egybeforrt az iparral. Mint Ma azt az erő­művet igazgatja melynek építé­sét szemlélte. ahogy az ő személyes sorsa is, hiszen ma azt az erőművet igazgatja, amelynek építésekor - még egészen fiatalon - elha­tározta: egyszer ő is ott szeretne majd dolgozni.- Nagyon meg­tisztelő, hogy én le­getek szülőfalum első díszpolgára, jóleső érzés az elismerés, mint ahogy mindig jó ide hazajönni, ahol családtag­ok, gyermekkori barátok, isme­rősök élnek - fejtette ki Valaska József. Felidézte: katonaként nem címezhette Pálosvörös- martra a hazaírt leveleket, mi­vel a falunak akkor nem volt sa­ját irányítószáma. Ennek kap­Valaska József (balról) ugyanabban az épületben vette át a díszpolgári cí­met Dobróka László polgármestertől, ahol egykoron iskolásként tanult csán aztán rámutatott: a nemré­giben kivívott önállóság ezt is megváltoztatta, de ennél sokkal fontosabb, hogy rátermett és el­szánt választott képviselők irá­nyítják a falut, amelynek jövő­jét bizonyosan a további fejlő­dés fogja jellemezni. Dobróka László polgármester arra emlékeztette az egybegyűl­teket: Valaska József életútja, ed­digi pályafutása példaként szol­gálhat mindenki, így a pálos- vörösmarti fiatalok számára is. Úgy vélte, a lehető leghelyeseb­ben döntött a képviselő-testület, amikor a község első díszpolgá­ri címét a térségben meghatáro­zó gazdasági társaság vezetőjé­nek adományozta. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents