Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-24 / 197. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 24., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP Halottatok zöme még élhetne mellrák A megyében is kevesen vesznek részt a szervezett, ingyenes szűrésen Igazából nem hosszú és bonyolult művelet a szűrés. Csupán arra lenne szükség, hogy rászánják magukat az érintettek. Képünk Illusztráció. Szeptember 1-ig igényelhetők még az ingyenes iskolai tankönyvek Az előző évek gyakorlatától eltérően az idei esztendőben szeptember 1-jéig nyújthatják be a tankönyvtámogatásra vonatkozó igénylőlapot azok a rászoruló szülők, akik térítés- mentesen szeretnének tankönyvhöz jutni. Az előírások értelmében azok a családok élhetnek ezzel a lehetőséggel, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum százhúsz, egyedülálló szülő esetében a százharminc százalékát. Ez a mai számítás szerint harmincötezer forint körüli összeg. Érdemes tudni még azt is, hogy csak azoknak jár a kedvezmény, akik rendelkeznek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító hatósági bizonyítvánnyal. A szabályok sorában szerepel továbbá, hogy a famíliának nem lehet nagyobb a vagyona, mint az öregségi nyugdíjminimum hetvenszerese. Ez jelenleg kevesebb, mint kétmillió forint. Ebbe nem tartozik bele az ingatlanvagyon. ■ Tizenkét utcát újítanak fel a megyeszékhelyen Tucatnyi utca újul meg a szeptember közepén kezdődő munkálatok során Egerben. Az átépítés várhatóan október végére fejeződik be.- Az idén 60 millió forintos keretünk van útfelújításra. Nyolc utcához az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól nyertük a forrásokat. A kivitelezőket közbeszerzéssel választottuk ki, jelenleg a szerződéskötés fázisában vagyunk. Tizenegy utcában a Magyar Közút Kht., egyben a Vegyépszer végzi majd a teljes vagy részleges átalakításokat - informálta lapunkat Gadavics Gyula, az egri polgár- mesteri hivatal főmérnöki irodájának vezetője. A fő feladat az aszfaltszőnyegezés és az aknafedlapok megemelése lesz. A karbantartás a Csiky Sándor, a Radnóti Miklós, a Bornemissza Gergely, a Veres Péter, a Rajner Károly, a Szederkényi, a Faiskola, a Cifrakapu, az Ifjúság, a Szövetkezet, a Hadnagy és a Kisvölgy utcákban zajlik majd. ■ Csökkent a mellrákszűréseken résztvevők száma. Pedig a szakemberek szerint az ebből eredő halálozások többsége megelőzhető lenne. Kovácslános A negyvenes éveiben járó Anna panaszával először a körzeti orvoshoz fordult, majd a kórházban előrehaladott mellrákot állapítottak meg nála. A kezelések ellenére a kifejlett betegség kevesebb mint fél év alatt végzett a kétgyermekes édesanyával. A megyében minden évben több tucat hasonló tragikus eset fordul elő. A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos elváltozás nőknél, nyolcból egynek lesz ilyen betegsége az éle- | te során. A daganatok miatti ha- 1 lálozás második leggyakoribb ç oka a tüdőrák után a mellrák. 2 A szakemberek szerint szűréssel, a kór kezdeti felismerésével a betegek többségét tökéletesen meg lehetne gyógyítani. Minél későbbi a diagnózis, annál kevesebb az eredményes eszköz, s kétségesebb a kezelés eredménye. Az érintett 45-65 éves női korosztályok jóval kevesebb mint fele jelenik csak meg a szervezett mellrákszűrésen. Ez a kedvezőtlen arány az elmúlt években még további csökkenést mutat.- A későn felfedezett betegség többnyire a páciensek életébe kerül - erősíti meg dr. Szoó Gyula belgyógyász, radiológus főorvos. Az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház szakembere szerint nyáron egyébként is visszaesik a szűrési részvétel, de őszi, tavaszi időszakban a behívottaknak akár az 58 százaléka is megjelenik. Igaz, ez összességében még mindig kicsi arány, a mostani adatok 40 százalékos vagy az alatti szűrési arányról árulkodnak. A megyei kórházban működik 2002 óta az ország több mint harminc mellrákszűrő centrumának egyike. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szűrőprogramja részeként tevékenykedő központ egész Heves megye ellátását végzi. Dr. Szoó Gyula elmondta: legkevesebben a gyöngyösi és a hatvani térségből jönnek el a vizsgálatokra, pedig a szűrés ingyenes, vizitdíjmentes, és a behívottak a tömegközlekedési eszköz igénybevételén alapuló útiköltség-térítést is kaphatnak. Keresik annak a lehetőségét, hogy az érintett térségek önkormányzataival összefogva indítsanak szűrőjáratokat Egerbe. Ami nem könnyű, ugyanis legalább egybusznyi vizsgálatra várót kell egy napra összehozni. A házhoz menő diagnosztika a mellrákszűrésnél a komoly eszközigény miatt nem járható megoldás. Heves megyében évente mintegy tízezren jelennek meg mellrákszűrésen. Értesítést több mint dupla annyian kapnak. A jobb hónapokban akár 1200-an is felkeresik az egészségügyi intézményt, máskor viszont alig havi 6-700-an látogatják a mam- mográfiát. A regisztrált orvosi tapasztalatok szerint ha a mellrákot a legkorábbi stádiumban észlelik, a betegek túlélési esélye 90 százalékos A korai felismerés feltétele a rendszeres önvizsgálat és szakszerű szűrés. A 2001-ben kezdődött szervezett szűrés során minden 45 és 65 év közötti nő kétévente értesíEgyik diagnosztikai eljárás sem ad százszázalékos eredményt, ám a szakorvos szerint a mammográfiás vizsgálat, a tapintás, illetve az ezt kiegészítő ultrahang alapján a kérdéses esetekben is megalapozott szak- vélemény mondható. Ha még mindig akad kétség, akkor arra ott vannak a szövetminta-vételi eljárások. Általában a megjelentek kevesebb mint tizedénél van szükség ismételt, pontosító vizsgálatra. S a visszahívottak szintén nagyjából tizedénél van szükség szövetmintára, műtéti beavatkozásra. A nőknél az emlőrák továbbra is a vezető hazai halálozási okok között szerepel. De legalább a megbetegedési irányzat és gyakoriság kedvezően változott az elmúlt évtizedben. Míg korábban emelkedett, most már tést kap mammográfiai vizsgálatra a Népegészségügyi Program keretében. A hazai adatok inkább stagnál. S már ez is jó hírnek számít. A halálozási adatok javulnak, s a kiújult betegség is sokkal ritkább. Ebben komoly szerepük van a gyógyításban alkalmazott célzott daganatellenes terápiáknak, az új eljárásoknak is. Bár amíg az európai gyógyulási arány 80 százalékos, addig a hazai csak 60. Egy évben itthon 6-7 ezer új megbetegedést fedeznek fel. A betegek kevesebb mint a fele, két és fél ezer hal meg emlőrák miatt. Ez az összes daganatos megbetegedések okozta halálozás 12-15 százaléka, a nők körében bekövetkező daganat okozta halálozásoknak pedig több mint a fele. Az újonnan felfedezett összes daganatos megbetegedések száma Magyarországon évi 66 ezer körül van, s évente 33-34 ezren halnak szerint a kötelező szűrést megelőzően a megbetegedések 80-90 százalékát a nők maguk észlelték, ám sokszor túl későn. A mellrák nem jár fájdalommal, így ha a nők hanyagolják az önvizsgálatot, azzal a korai felismerés lehetőségét csökkentik, esélyt adva a daganatzavartalan fejlődésének meg rákban. Az összes daganatos betegségek mintegy 80 százaléka vezethető vissza környezeti tényezőkre. Kockázati tényezők a daganatok esetében A harminc év alatti nők esetében nem javasolják a mam- mográfiát, őket ultrahanggal vizsgálják. Ritkán, de férfiaknál is előfordulhat mellrákos eset E betegség kialakulásának kockázata az életkorral nő. A rosszindulatú melldaganatok 80 százaléka ötven évnél idősebb nőkben alakul ki. Mégis fontos, hogy a fiatal nők is rendszeresen vizsgálják magukat, minden elváltozást megfigyeljenek. A legtöbb melldaganatot (70 százalék) a betegek maguk veszik észre. Fokozott kockázat, ha a családban előfordult mellrák. Ugyancsak az a gyermektelenség, a harmincéves kor utáni első szülés, a tizenkét éves kor előtti menstruáció vagy az 55 éves kor utáni menopausa. Kapcsolatot mutattak még ki az alkoholfogyasztás, a testsúlyfelesleg, s a rostszegény és zsírgazdag étrend és a mellrák előfordulása között is. A szűrésnek és az önvizsgálatnak különösen nagy a szerepe a megelőzésben Elhunyt Juhani Nagy János író, újságíró gyász Bodonyban telepedett le, lapunkban is számos cikket jegyzett Szörnyű érzés olvasni a megrendítő gyászhírt: 54 éves korában elhunyt Juhani Nagy János író, újságíró. E sorok lejegyzőjének annál is inkább fájdalmas, mivel a toliforgatói pályára készülve egy éven át koptatta vele együtt a fővárosban a MÚOSZ Újságíró Iskolájának padjait. Közös budai albérletben lakva sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettek izgalmas témákról. Már akkor megismerhette nagyfokú intelligenciáját, igen széles körű műveltségét, a számos idegen nyelven értő ember páratlan rálátását a világ dolgaira. János Debrecenben végzett magyar-német-fmnugor szakon Juhani Nagy János a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A Hajdú-Bihari Napló munkatársa volt, dolgozott a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában, majd a Pálfy József főszerkesztette Magyarország című hetilap főmunkatársaként. Alapító főszerkesztő-helyettese volt 1990- ben a Pesti Hírlapnak. Számos lapban, magazinban- jelentek meg írásai, riportsorozatai, így a Képes Európában, a Magyar Konyhában, a Családi Lapban, az Interpress Magazinban. Már jó néhány éve megyénkben élt, Bodonyban telepedett le. Szívesen ajánlotta fel a Heves Megyei Hírlapnak exkluzív újságcikkeit, amelyek elnyerték olvasóink tetszését János bejárta a világot. Megfordult Finnországban, Dániában vendégtanár volt egyetemen. Fél évet töltött Grön- landon. Megismerkedett sok-sok ország lakóinak szokásaival, ételeivel, Burmától Dél-Afrikán át Venezueláig. Élményeit nemcsak riportokban, útleírásokban örökítette meg, hanem könyvekben is. Dokumentumkötetet írt továbbá az AIDS-ről, megjelentetett Nevető lexikont, a világ tájainak ízeit bemutató szakácskönyveket, portrékötetet Michael Jacksonról. Tizenötödik művét, a Csokonairól készült „Mihály könyve” című regényét idén májusban adták ki. Szomorú és nagyon fájó, hogy nélkülöznünk kell kedé- lyes-varázsos személyiségét, míves írásait. ■ Sz. Z. ■ Juhani Nagy Jánost ma délben búcsúztatják a debreceni Köztemető 2-es ravatalozójából. Jövő nyáron már tisztább vizet ihatnak több faluban Folytatás az 1. oldalról A 385 millió forintos beruházásnak köszönhetően mintegy nyolc és fél ezer ember jut az unió elvárásainak megfelelő ivóvízhez. A projekt megvalósítását 95 százalékban a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program támogatja, de a települések kapnak pénzt a BM Önerő Alapból is. Egy százalékot a szakmai munkát irányító Heves Megyei Vízmű ZRt. áll az önkormányzatok helyett. Bakos István, a vízmű műszaki igazgatóhelyettese közölte, az első tervekben szereplő, de drága törpe vízművek helyett alternatív megoldást választottak. A regionális vízműtelep Sarudon lesz, az ottani egységet bővítik új kúttal, tározó medencékkel és egy 110 köbméter/óra teljesítményű tisztító berendezéssel. Hevesvezekényben is új kutat fúrnak, itt is lesz vas-man- gántalanító és arzénmentesítő. Poroszló és Tiszanána víziköz- mű-rendszerét tizenöt és fél kilométeres vezeték köti össze a sarudi központtal. Az ellátást intelligens automatika irányítja. Az eseményen elhangzott még: az érdemi munka a tervek véglegesítésével, az engedélyek beszerzésének elindításával már tegnap megkezdődött, a látványos építkezésre azonban csak később kell számítani. ■
