Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-25 / 172. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 25., SZERDA POSTÁNKBÓL Gondozatlan, gazos területek Gyöngyös képviselő-testülete pályázatot hirdetett a Tiszta, virágos Gyöngyösért cím elnyerésére. A címet az kaphatja, aki egy éven át a jó gazda gondosságával, kiváló minőségben tartotta karban nem csak háza kertjét, hanem az ott található közterületet is. Az elgondolás valóban szép, de a gondosan ápolt családi házak kertjei mellett illene mást is meglátniuk a városban az illetékeseknek. Hogy mit? Az elhanyagolt, gazos, szemetes területeket, melyek a városban találhatóak. így az Orczy úti üzletsor előtt, a nemrégiben emelt kastély kerítése tövében. Többeket felszólítottak parlagfűmentesítésre, míg az önkormányzat Dobó úti óvodájának bejárata előtt szép számban akad parlagfű. Az autóbusz-állomás parkjai is gazosak, gondozatlanok, szemét és csikk mindenütt Ne csak a főutat virágozzák fel, mert azon túl is van élet. Hisz ez a város így minden, csak nem tiszta és nem virágos! «M. J.-né LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PF. 23. Időutazás és múltidézés " a Dobó téren Középkori piactérré változik július 27. és augusztus 5. között az egri Dobó tér. Korhű díszletek között zajlanak majd az események, amelynek a város lakói és az idelátogató kirándulók nemcsak külső szemlélői, hanem részesei is lehetnek. A középkorból ránk maradt receptek alapján készült étkeket és italokat kóstolhatnak, kézműves-mesterségeket próbálhatnak ki. Az egyedülálló színházi produkció közönségeként történelmi időutazásra indulhatnak a régmúltba. Kelemen Éva, a Művészetek Háza Kht. igazgatója hozzátette: aki teheti, öltsön magára középkori jelmezt, ezzel is színesítve a teret. ■ A külföldinek sem kell az iránytű turizmus Ma már a németet megelőzve az angol aJ^gn^jjszembb közvetítő nyelv Folytatás az 1. oldalról Prospektusaikat főleg angolul készítik, mivel ezt a más nyelvet beszélők is szívesen fogadják. A kiállítások nyelve is az angol.- Míg az 1990-es évek elején a német volt az elsődleges kommunikációs csatorna, addig mára az angol hódított teret Már nem érkeznek olyan arányban a német nyelvterületről vendégek, mint korábban - magyarázza Veres Gábor, a vár igazgatóhelyettes. Ezt támasztja alá Krasznayné Dobák Ilona is, aki egy kézművesboltot üzemeltet. Üzletének ötéves fennállása alatt Kanadától egészen Indiáig a világ szinte minden tájáról megfordultak már nála külföldiek. ■ A nyelvek sokszínűsége leginkább az éttermek étlapjain nyilvánul meg.- A legtöbben angolul szólalnak meg, a környező országok fiataljai is egészen jól beszélik már ezt a nyelvet - meséli. - A merészebbek egy-két magyar szóval is megpróbálkoznak. Ha végképp nem tudjuk megérteni egymást, akkor végső megoldásként még mindig ott van a kézzel-láb- bal mutogatás vagy a rajzolás. A külföldieket az egri Tourinform iroda is segíti az eligazodásban. A város látványosságait bemutató prospektusaikat a magyaron kívül tíz nyelven vehetik kézbe az érdeklődők, a megyéről pedig angol, német, lengyel és francia nyelven kaphatnak információs anyagokat. Az aktuális programokat bemutató szórólapok itt is leginkább angolul készülnek. Ha a turisták elfáradtak a látványosságok megtekintésében, más mellett a strandon frissíthetik fel magukat. Bár a bejáratnál egy többnyelvű tábla fogad, a személyzet elmondása szerint leginkább itt is angolul vagy mutogatással zajlik a kommunikáció. Nehéz azonban eligazodni a Szépasszony-völgyben, az ide vezető utat is csak magyarul feliratozott táblák jelzik. A nyelvek sokszínűsége leginkább az éttermek étlapjain nyilvánul meg: itt a megszokott három nyelv mellett helyet kapott a lengyel, az orosz és a szlovák is. Nem véletlenül: az egyik itfete • .-.-.n.' -4 Gyöngyösre, illetve a Mátrába a legtöbb külföldi vendég Németországból érkezik, de sokan jönnek Hollandiából is. Felvételünk illusztráció. teni étterem vezetője arról tájékoztat, hogy a leggyakoribb vendégek a lengyelek, akik főleg angolul, kisebbik részük pedig németül próbálja megértetni magát. A korábban tömegesen érkező németekkel szemben azonban - mint hozzáteszi - kevésbé jó vendégek, és nem is hagynak itt annyit. Szerint a német turisták a dráguló árak, a nem túl jó közbiztonság és a tengerpart hiánya iftiatt keresnek más úti célt. A Gyöngyöst választó látogatóknak a Fő téri Tourinform iroda segít eligazodni, tartalmas programot és kikapcsolódási lehetőséget találni. A legtöbb külföldi vendég NémetorEgyre többen beszélnek nyelveket a tárki által végzett felmérés arról árulkodik, hogy 2005-ben a lakosság 35 százaléka beszélt valamilyen idegen nyelvet. Ez az 1998-as 18 százalékhoz képest gyors fejlődésnek tekinthető. A legnépszerűbb nyelv az angol és a német, ezeket az idegen nyelvet tudók fele-fele arányban beszélik. A harmadik oroszt azonban csak 14, a franciát öt, az olaszt pedig már csak négy százalék. szágtjól érkezik, de sokan jönnek Hollandiából is. Ritkábban, de időnként svéd, angol, francia, spanyol turisták is felkeresik a települést és a Mátra vidékét. Általában angolul és németül tájékozódnak, így az iroda információs térképét is e két nyelven jelentették meg a magyar mellett. Az aktív ki- kapcsolódást keresőknek pedig egy külön prospektus áll rendelkezésükre a környéken kínálkozó lehetőségeket feltüntetve. Az úgynevezett városnéző szórólapot pedig hat nyelven adták ki, a magyaron kívül angolul, németül, franciául, lengyelül és hollandul. A tapasztalat szerint különösen a francia vendégek örülnek a saját nyelvű kiadványoknak. Az iroda idegenforgalmi referense szerint viszont egyre kevesebb a külföldi látogató: százból csak mintTöbbségben a németek, lengyelek, szlovákok A központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban 300 ezer 570 turista fordult meg a megyében, 13,7 százalékuk külföldi volt A vendé gek 77 százaléka az Európai Unió országaiból érkezett, közülük is a legtöbben Németországból, Lengyelországból és Szlovákiából jöttek. egy hét-nyolc a külhoni vendég. Számukra angol, német és francia nyelven tudnak idegen- vezetést biztosítani. A legtöbben a szüreti időszakban jönnek, az év egyéb hónapjaiban zömmel a Mátrában megszállt vendégek keresik fel a szőlő és bor városát. ■ LA.,H.B. Megkérdeztük olvasóinkat Könnyen eligazodnak-e hazánkban az idegenek? Háromszázmilliós segítség az önkormányzatoknak dérfi lászlóné, Gyöngyös;- A magyarok közül sajnos nagyon kevesen értik meg az idegen nyelven megszólalókat Úgy gondolom, a középiskolai oktatásban van a hiba A nyelvtan erőltetésével elriasztják a gyerekeket a nyelvtanulástól A képzés túlságosan elméleti, nem kapják meg azt a gyakorlati tudást, amit egy külföldön eltöltött év alatt megszerezhetnek. NAGY ROLAND, Poroszló:- Magyarországon könnyen tudnak tájékozódni a külföldiek. Engem is állítottak már meg az utcán, és angolul érdeklődtek, hogy merre menjenek. Tudtam nekik segíteni, mivel a középiskolában ezt a nyelvet tanulom. Szinte mindenki megérti az angolt, de inkább a 40 év alattiak azok, akik az életben is tudják használni a nyelvet tari tibor, Heréd- Nehezen igazodnak el nálunk a külföldiek. Hiányos a tájékoztatás, kevés a tábla. Németországban a jelentősebb közterületeken és látnivalók közelében gyakran találkozni utcai idegenvezetőkkel, akik nagyrészt egyetemisták Ott szinte mindenki beszél angolul A várostérképeket praktikusan a telefonfülkék közelében helyezik el BOZSOKi sándorné, Lőrtnti- Úgy vélem, egyre könnyebb nálunk a turistáknak, hiszen - főleg a fiatalabbak soraiban - nagyon sokan beszélik valamelyik világnyelvet Az útbaigazító táblák és a kiegészítő jelzések egyértelműek és áttekinthetőek Ha pedig valaki mindezek elle nére eltéved, még mindig kérhet információt, hiszen az itteniek többsége segítőkész. Összességében több mint 370 millió forintos támogatást ítélt meg a Pénzügyminisztérium a Heves megyében lévő önhibájukon kívül forráshiányos önkormányzatoknak - tájékoztatta a Hírlapot Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Amint az az ezt tartalmazó listáról kiderül, az anyagi segítség legnagyobb összege megyénkben ezúttal Heves városának jut, több mint 52,7 millió forint. Ugyancsak nagyobb összeget juttat a pénzügyi tárca Balaton községnek, ami meghaladja a 29,6 millió forintot. Bélapátfalvának 29,1, Poroszlónak 27,9, Pétervásárának 21,3 millió forint támogatást biztosítanak. Jelentős segítségben részesül még 19 millió forintjával Mezőtárkány, 16,1 millióval Kompolt, 15,4 millióval Egerszólát, 12,6 millióval Aidebrő, 12,3 millióval Mát- raballa, 11,7 millióval Atkár, 11,3 millióval Mikófalva, 10,2 millióval Erdőkövesd, 10,3 millió forinttal pedig Vécs. Csaloiem 700 ezer és közel kilencmillió forint között kapnak különböző összegű támogatásokat a következő helységek: Nagykökényes, Visznek, Fedémes, Kisnána, Recsk, Istenmezeje, Tófalu, Ivád, Szentdomonkos, Váraszó, Nagyút, Sarud, Gyöngyöstarján, Szűcsi, Feldebrő, Bekölce, Noszvaj, Nagyvisnyó. ■