Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-23 / 170. szám
A NAP TEMAJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JULIUS 23., HÉTFŐ Az uniós közösségi agrárpolitikában erőteljes befolyással bíró déli tagállamok akarata miatt megint háttérbe szorulhatnak a hazai termelők érdekei. A fejlesztési pénzek hagyományelvű felosztása hosszú távon is versenyhátrányt okozhat Magyarországnak. BORREFORM: KÉRDŐJELEK, FÉLELMEK Az uniós termelők versenyképességét is javítani szeretné az Európa Bizottság (EB) a tervezett borreformmal. A magyar gazdák azonban nem lehetnek nyugodtak. Kühne Gábor A javaslatok értelmében megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés T a különféle lepárlási, illetve a magántárolási támogatások, az export-visszatérítések -, amely nem bizonyult hatékonynak. A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés - szárazcukrozás - is tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az EU-s bor népszerűsítésére, különösen a harmadik - azaz az EU-n kívüli - országok piacain. Az átmeneti időszak öt évig tartana: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások, és előnyös pénzügyi támogatással vonülhatná- nak ki az ágazatból azok a termelők, akik nem versenyképesek. 2013 után feloldódnának a telepítési korlátozások, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termeléAz EU jelentősebb bortermelőinek termelése a 2005/2006-os Ország 1000 hektoliter Németország 9100 Görögország 4093 Spanyolország 40800 Franciaország 53300 Olaszország 52 600 Magyarország 2900 Ausztria 2190 Portugália 6645 EU 25-ök összesen 174283 Bulgária* nincs adat Románia* 5500 A must importtilalmának fenntartása a magyar gazdák számára is kedvező. A cukor mustjavító felhasználásának lehetőségét viszont nem kéne kizárni. * AZ EU-HOZ 2007-BEN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOK PORRÁS: HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA süket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az EU elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer, a minőségpolitika pedig a földrajzi eredet megközelítéséhez kötődne. Több pénz jutna emellett vidékfejlesztésre és környezetvédelemre. Az EB július 4-én fogadta el a javaslatot, amelyet ezt követően elküldték megfontolásra az Európai Parlamentnek (EP) és a Miniszterek Tanácsának (MT). Miután a javaslatot az EP véleményezte, az MT pedig elfogadta - erre a javaslattevők szerint még ebben az évben esély lehet -, 2008. augusztus 1-jén hatályba léphet a reform.- Szükség van a reformra, annál is inkább, mert a hazai szőlő-bor ágazat szereplői még ném tapasztalhatták meg az uniós tagság előnyeit, annál is inkább, mert a belépésünk előtti időszakban magasabb állami támogatás jutott ebbe a szektorba - jelentette ki dr. Gál Lajos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja, az FVM egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója. A szakembert a reform előnyeiről, illetve a hazai termelőkre nézve „veszélyes” elemeiről kérdeztük. Alább, az egyes pontokat követően, zárójelben közöljük észrevételeit. ORSZÁGOS PÉNZÜGYI KERET: ennek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A teljes költségvetés 2009-ben 634 millió euró lesz, 2015-re azonban már 850 millióra nő. Az összeget minden tagállamnál a szőlőtermő terület, a termelés és a korábbi évek kiadásai határozzák meg. A lehetséges intézkedések között szerepel: népszerűsítés harmadik országokban, borvidéki szerkezet- átalakítás, zöld szüret támogatása, a természeti csapások elleni biztosítás és az ágazati kockázati alap létrehozásával járó igazgatási költségek fedezése. (Ez az a pont, amelyik a legnagyobb problémát okozza. A finoman fogalmazott „korábbi évek kiadásai” ugyanis az EU régi tagállamainak juttatott támogatást takarja, ebből viszont az újonnan csatlakozottak - így hazánk is - aligalig láttak valamit Magyarul ha a régi „szerzett jog” alapján osztják a keretet, abból szinte semmi sem jut majd ide. Lényegében másodrendű termelők leszünk azEU-ban. Itt a hagyományetvűség helyett csakis a terület és a termésmennyiség alapján történő felosztást lehet elfogadni Ezen összeg zömét - lepárlási támogatásként - eddig is a spanyolok, franciák, olaszok és portugálok kapták meg. Ha pedig így marad, kevesebb jut nekünk szerkezetátalakításra, korszerűsítésre, így hosszú távon is verseny- hátrányba kerül Magyarország.) SZÁRAZCUKROZÁSI TILALOM: a reform hatálybalépésének napjától tilos lesz cukorral növelni a bor alkoholtartalmát Ez az eljárás ugyanis nincs összhangban az OIV és az EU meghatározásaival. A szárazcukrozás és a musttámogatás megszűnésével észak és dél egyensúlyban maradhat. Minden termelő bora kizárólag szőlőből, és nem támogatott mustból fog készülni. (Ezaz intézkedés is komoly veszélyeket rejt Hazánkban ugyanis akadnak olyan évjáratok, amikor a cukor mustjavító felhasználása nélkül nem lehetne forgalomképes borokat piacra vinni Az Egri Borvidé ken általában elég magas mustfokkal szüretelünk, de vannak fajták, amelyeknél gyakran, illetve évjáratok, amikor szinte minden fajtánál szükség van erre a bem„Lényegében másodrendű termelők leszünk az unióban.” Gondban van az európai uniós borágazat az EU-BAN több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az EU mezőgazdasági területeinek 2 százalékán. 2006-ban a mezőgazdasági termelés értékének 5 százalékát tette ki a bortermelés. AzEU-ban folyamatosan csökken a borfogyasztás, noha minőségi borból egyre többet adnak el Az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, miközben csak lassan nőtt az export Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet 2010-2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát Az unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra. avatkozásra. Ez a döntés kifejezetten a déli országoknak kedvez, így e kérdésben Magyarország szövetségest találhat például Németországban, Ausztriában. Ha viszont így marad, ez a magyar termelőket hátrányosan fogja érinteni) BORÁSZATI ELJÁRÁSOK: az EB felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása. Az EU engedélyezni fogja, hogy az exportra szánt bort a rendeltetési ország által nemzet- közüeg elismert termelési gyakorlatok szerint állítsák elő. Ezután is tilos lesz azonban borászati célra mustot behozni, valamint uniós bort importborral elegyíteni. (Az EU-n kívüli must importjának meg tiltása nagyon jó döntés, hiszen ezzel megakadályozza az unió, hogy bárhol - például az északi, nem szőlőtermő országokban - bort lehessen készíteni, amivel végső soron a saját termelőinek teremtené nek konkurenciát ) A CÍMKÉZÉS SZABÁLYAINAK JAVÍTÁSA: az EU-s minőségi bor fogalma a földrajzi eredeten fog alapulni. Földrajzi jelzéssel ellátott borból kétféle lesz: a védett földrajzi jelzésű, valamint a védett eredetmegjelölésű bor. A címkézés jobban megfelel majd a fogyasztók elvárásainak, vagyis egyszerűbb lesz, és lehetővé válik, hogy a földrajzi jelzés nélküli borok címkéjén is feltüntessék a szőlőfajtát és az évjáratot. (Ez is jó döntés: az eddig már oltalomban részesült földrajzi és eredetneveket - így például az Egri Bikavér, Egri Bikavér Superior, Debrői Hárslevelű - szinte aute matikusan átveszik, az új megjelöléseknél viszont szigorú bírálatra kell számítani.) NÉPSZERŰSÍTÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS: az országos keretekből 120 millió eurós költségvetés jut az EU-n kívüli népszerűsítési intézkedésekre, 50 százalékos uniós társfinanszírozással. Az EU-ban új tájékoztató kampányok indulnak a földrajzi jelzésekről, valamint a felelősségteljes borfogyasztásról, ez utóbbinál 60 százalékosra növelt társfinanszírozási aránnyal. (Kedvező változás, de sok haszna nem lesz az ország ban, ugyanis a magyar bor 80 százaléka az országhatáron belül talál vevőre, a kivitel zöme pedig az EU-ba megy. Azaz: az unión kívülre irányuló export népszerűsítési kampánya csak csekély mértékben érinti a hazai termelőket. Ezért célszerű lenne, ha az EU-n belüli kampányt is támogatnák.) kivágási program: az ágazatból kivonulni kívánó termelőknek önkéntes kivágási támogatást kínálnak fel. Az első évben a mostaninál 30 százalékkal marói 2938 euróra csökken. (Ez hazánknak alapvetően „mellékes szál”, ugyanis Magyarország 12,5 ezer hektárnyi telepítési tartalékkal rendelkezik jelenleg is.) A PIACIRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK eltörlése: a reform hatálybalépésének napjától megszűnnek a következő intézkedések: krízislepárlás, a melléktermékek lepárlása, az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás és a kettős hasznosítású szőlőfajtából készült bor lepárlása után járó támogatás, magántárolási támogatás, export-visszatérítés, bor alkoholtartalmának növelésére szolgáló must után járó támogatás. EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER: minden szőlőtermő terület támogatható lesz az egységes támogatási rendszer keretében, ahol pedig felhagytak a szőlőtermesztéssel, automatikus lesz a támogatási jogosultság a mező- gazdasági és környezeti állapot megőrzése érdekében. A TELEPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK feloldása: a telepítési jogok rendszere az átmeneti időszak végéig, 2013-ig érvényben marad, 2014. január 1-jével azonban megszűnik, lehetővé téve, hogy a versenyképes bortermelők bővítsék termelésüket. VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK: többek között a fiatal gazdálkodók termelésének elindítása, a piaci értékesítés javítása, a szakképzés, a termelői szervezetek támogatása, a termőterület tájképének megőrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezése és a korengedményes nyugdíjba vonulás. Ehhez pénzforrásokat kell átcsoportosítani a vidékfejlesztési költség- vetéshez, amely így 2009 és A hazai borvidékek főbb mutatói a 2006/2007-es borgazdasági évben Borvidék neve Terület (hektár) Termés (mázsa) Bor (hektoliter) 1. Csongrádi 1981 69709 48796 2. Hajós-Bajai 1984 117309 82116 3. Kunsági 23840 1846944 1292860 4. Ászár-Neszmélyl 1316 83 820 58672 5. Badacsonyi 1604 116815 81770 6. Balatonfüred-Csopaki 1831 120668 84 467 7. Balatonfelvldékl 1206 81123 56785 8. Etyek-Budal 1516 137 092 95964 9. Móri 899 43112 30177 10.Pannonhalmi 599 34 056 23838 11. Nagy-Somlói 627 34 735 24313 12. Soproni 1842 126149 88304 13. Balatonboglárl 3182 . 295650 206954 14. Pécsi 815 55332 38731 IS. Szekszárdi 2471 154013 107809 16. Villányi 2082 111500 78043 17. Bükkaljal 1241 102 511 71757 18. Egri 5700 322440 225 704 19. Mátrai 7238 525105 367573 20. Tokaji 5672 345260 241681 21. Zalai 1870 104155 72908 22. Tolnai 2938 204 434 143103 Összesen: 72449 5 031917 3 522342 gasabb lesz a támogatás, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog. A tagállamok ugyanakkor korlátozhatják a hegyekben, a meredek hegyoldalakon és a környezetileg érzékeny területeken található szőlők kivágását, sőt le is állíthatják azt, ha már az ország szőlőültetvényeinek 10 százalékát érinti. Összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. Az erre szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre 59 millióra esik vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 71742014 között 100 millió euróról 400 millióra nőne. Ezt az összeget kizárólag a bortermő területeknek különítenék el. KÖRNYEZETVÉDELEM: mivel az összes bortermő terület támogatható lesz az egységes kifizetési rendszer keretében, a feltételességhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások alkalmazása szélesebb körű lesz. Minimális környezetvédelmi követelmények vonatkoznak majd a kivágásra, a szerkezetátalakításra és a zöld szüretre, és több pénzforrás jut majd a vidékfejlesztési programok agrár-környezetvédelmi támogatási rendszereire.
