Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-19 / 167. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Új intézmény, leépítések, összevonások Füzesabonyban Egy új szervezeti egység, a Városi Intézményi Központ létrehozásáról, egyúttal létszám-leépítésekről is döntött tegnap Füzesabony önkormányzata. Laminé Antal Éva polgármestertől megtudtuk: az átszervezés kérdése már egy hónapja felmerült. A korábbi választási ciklusban történtek már intézményi összevonások, de helyenként torz módon, egy irányítás alá került például két nagy általános iskola, de önálló maradt az alig néhány főt foglalkoztató zeneiskola. A polgármester megítélése szerint több helyütt párhuzamos feladatokat láttak el az intézményvezetők. Ezek szűkítésével, a közös igazgatás kialakításával a gazdaságosság mellett a szakmai színvonal is emelhető. Az integráció a városban működő két óvodát, két bölcsődét, két általános iskolát, a Remenyik gimnáziumot, a családsegítő szolgálatot és a zeneiskolát érinti. A könyvtár egyelőre „kimaradt”, annak esetében még vizsgálják, hogy mely megoldás lenne célszerű. Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező új központ anyaintézménye a gimnázium. Ennek igazgatóját, Valyon Istvánt bízták meg egy évre a központ vezetésével. A leépítés több mint tíz embert - elsősorban fűtőket, takarítókat, titkárokat - érint. ■ Barangoló az Z ősi mesterségek nyomában Ezúttal a biciklistákat hívják a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a barangoló rendezvénysorozat keretében. A jelentkezők a turizmus elől elzárt területeken kalandozhatnak, egyedi természeti és kultúrtörténeti értékeket láthatnak. A túra vasárnap 9.45-kor Répáshután, a tájház elől indul, és 6 óra az időtartama. Végigkerekeznek a Balla-völgyön, a Hór-völgyön, miközben megtekintik a régi temetőt. A Gyertyán-völgyben az üveghutánál megpihennek, aztán a Lófő-tisztáson át a IV. Béla emlékműhöz mennek. Bükkszentkereszten a mészégető kemencét nézik meg. ■ Az unokák jussa forog kockán? egri bikavér A névhasználat miatt egymásnak feszül az Egervin és a borvi Folytatás az 1. oldalról A lapunkhoz eljuttatott dokumentum szerint az eljárás már javában zajlik: erről a CTM- online-on, azaz az uniós jogvédelmi iroda honlapján is lehet tájékozódni. Eszerint pedig az Egervin által beadott kezdeményezés a „szóvédjegy”-re, az Egri Bikavér névhasználatra vonatkozik, és nincs hozzácsatolva a „grafikai megjelenítés”. Érdemes az ügy előzményeit is megvizsgálni. ■ Az Egervin már többször is megpróbálta a szóvédjeggyel kapcsolatos fogait” érvényesíteni külföldön. Még 1986-ban nyújtotta be az akkori Egervin Eger-Mátravidé- ki Borgazdasági Kombinát az Egri Bikavér szóvédjegy magyarországi használatára vonatkozó kérelmét. Noha ez - vélik többen - még az akkori jogszabályokkal is ellentétes volt, a hatóságok jóváhagyták. (A földrajzi megjelölésnek akkor is a termelői közösség volt a tulajdonosa, illetve a Monimpex külkereskedelmi vállalat, amely azonban 1997-ben lemondott a jogáról az EBHT javára.) Később, 1989-ben Európa és a világ más országaiban is (összesen negyvenkettőben) megtette a borkombinát ugyanezt. Lényeges: akkoriban még nem léteztek a hegyközségek - azokat dsak 1995-ben hívták életre -, illetve nem voltak más, a termelők érdekeit képviselő szervezetek sem. A borkombinátot 1993-ban azonban felszámolták, 1997-ben pedig törvény született a földrajzi védjegyek és árujelzők használatáról. E jogszabály alapján ült le tárgyalni az Egri Bikavér védjegyről az EBHT a jogutód Egervin vezetőivel. (Akkoriban már sorra alakultak a magán- és szövetkezeti pincészetek a borvidéken, amelyek piacra léptek a saját készítésű Egri Bikavérükkel.) Bár egyezség nem született, úgy tudni, az Egervin megígérte: a védjegybirtoklás ügyében nem lép fel az egri termelőkkel szemben. 2001-ben végül törölték is hazánkban az Egri Bikavér szóvédjegyet, ugyanis az fajtanévvé vált, s mint üyen, nem különbözA Bikavér-ünnep látogatói rekordot döntött ebben az esztendőben: a borbarátok közel harmincfélét kóstolhattak meg az idén a borvidék zászlósborából. A színfalak mögött azonban már ekkor is javában zajlott a küzdelem az Egervin és a hegyközségi tanács között a névhasználat miatt. azonban már nem járt sikerrel: 2004-ben az ottani exportőr az Egervin álláspontját tette magáévá. A legújabb információk szerint pedig jelenleg is zajlik egy ilyen tárgyú per Romániában az Egervin és egy másik borvidéki borászat között. Az EBHT álláspontja szerint a névhasználat az EU területén nem is kérdés, az a borvidék közösségét illeti, ám az unión kívüli országokban külön-külön kell kezdeményezni az Egervin szóvédjegyhasználatra vonatkozó jogának törlését - már ahol van üyen. Ez azonban hosszadalmas és roppant költséges folyamat Az ügy kapcsán Botos Attila lapunknak ismételten kijelentette: a maguk részéről lezártnak tekintik az ügyet. Mint fogalmazott, az Egri Bikavér nevet nem akarják levédetni, de - tette hozzá - az nem is levédhető. Hangulatkeltésről van csak szó, hiszen az Egervin „nem is menne szembe” a borvidék termelőinek akaratával. Szerinte a szüret előtti „felfokozott helyzetről” van csupán szó. Múlt és jelen: a híres zászlósbor egykor és napjainkban az ismert források szerint először 1825-ben erdélyi lajos utazó vetette papírra az alábbiakat: „...bikavérszín fészkelte bor hegyoldalán pihentem meg kétszer is”. Egy későbbi, 1851- es keltezésű nyelvészeti munkában az áll, hogy „Bikavérnek nevezik az erős veresbort, például az egrit”. E bor jellemzőit egyébként 1834-ben írták le akképp, hogy zamatos, erős, testes, ám nem túl fanyar. A mai értelemben vett Egri Bikavér megteremtője jól ismert: az a XIX-XX. századfordulóján élt egri gröber jenő nevéhez fűződik. Bár az évszázadok során sokat változott az e cuvée bort adó szőlőfajták összetétele, napjainkban újra terjedni látszik a Kadarka, mellette többek között a Kékmedoc, a Pinot Noir, a Blauburger, a Kékfrankos, illetve az olyan világfajták, mint a Merlot, a Cabemet Sauvignon és a Cabemet Franc adják az alapját. A mintegy hatezer hektáros Egri Borvidéken 3800 hektáron teremnek a bikavért adó szőlőfajták. A mintegy hatvan, Egri Bikavérrel fogla lkozó termelő - az 1997-ben megalkotott Bikavér-szabályzatban foglaltak szerint - évente körülbelül nyolcvanezer hektolitert készít e borkülönlegességből, így Magyarországon egy név alatt ebből adnak el a legtöbbet Azaz: ez a legnagyobb piaci értékkel bíró borfajtánk. teti meg egymástól a piacra engedett Egri Bikavéreket. Csakhogy időközben kiderült: az Egervin többször is megpróbálta a szóvédjeggyel kapcsolatos „jogait” érvényesíteni kül- azonban az EBHT megakadá- fóldön: 1999-ben a lengyel for- lyozta azzal, hogy igazolta: az galmazóknál próbálta elérni, „egri” földrajzi név közösségi tu- hogy csak az egervines bikavé- lajdonban van. Oroszországban rek jelenhessenek meg ott. Ezt Lelkigyakorlat Egerszalókon hitélet A missziós ténykedésről hallhatnak a fiatalok MSZP: cenzúráz a jobboldal média Képbe került Herman István tévécsatornája Kezdetét vette tegnap Egerszalókon a XXV. ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat. A megnyitóra megtelt a templomkert sátrakkal, és szállást biztosítanak a fiataloknak az iskolában is. A rendezvényen ez alkalommal is - mint mindig - dr. Kerényi Lajos piarista szerzetes mondta az üdvözlő beszédet. A vasárnapig tartó előadások és csoportfoglalkozások az országos Szent Erzsébet-évhez kapcsolódnak, s a missziós tevékenységet állítják a középpontba. A programot keresztény könnyűzenei koncertek színesítik. A találkozóra kétezer fiatalt várnak, akik vasárnapig folyamatosan érkeznek a településre. ■ Dr. Kerényi Lajos atya régi ismerősként üdvözölte a fiatalokat A szocialisták szerint az egri közgyűlés működésében egészségtelen tendenciák tapasztalhatók, amelyek egyedüli célja a jobboldali koalíció hatalmának kiterjesztése szervezeti és személyi változtatások révén. Minderről tegnap sajtótájékoztatón beszélt Kalmár Péter és dr. Törőcsik Miklós MSZP-s önkormányzati képviselő. Kalmár elmondása szerint e törekvéseket szolgáló előterjesztések többnyire szakmailag megalapozatlanok. Az ilyen anyagok egyik legutóbbi „gyöngyszeme” a közgyűlés „kommunikációs tevékenységének megújítására és továbbfejlesztésére” hozott határozat. Ez a városi televíziót, a képújságot és a Városi Újságot érintően egy integrált szervezeti és működési modellt céloz meg az Egri Média Centrum létrehozásával. Alapos a gyanú - fogalmazott Kalmár -, hogy az átalakítások valós célja a térnyerés, bizonyos személyek és gazdasági egységek „helyzetbe hozása”, a tájékoztatás feletti uralom megszerzése. A javaslatban az is olvasható, hogy a közgyűlés egy médiatanácsot állít fel, s ez a testület őrködik majd a tárgyilagosság és a pártatlanság felett. Ám ez - véli a szocialista politikus - ténylegesen a politikai cenzúra intézményesített formáját jelenti. Egy demokráciában a tájékoztatás terén semmilyen tartalmi ellenőrző szervezetnek nincs helye. Ráadásul az integrációba bevonnák a Fidesz egyik megyei vezetője, Herman István tulajdonában lévő tévécsatornát is. Habis László polgármester a fentiekre röviden úgy reagált: „ha nem akarjuk, nem is fogjuk egymást érteni”. Elvi javaslatokról van szó, a médiatanács - amelyhez hasonló testület egyébként Győrben, szocialista város- vezetés alatt sikeresen működött - feladata pedig nem a cenzúra, hanem az utólagos értékelés a civilszervezetek bevonásával. A témára, s a sajtótájékoztatón az oktatás terén elhangzottakra visszatérünk. ■
