Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-09 / 158. szám

I HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 9., HÉTFŐ Két osztály pályázott Heves megyéből erdei iskolára Olcsóbb a napfény, mint a gáz zöldenergia Az otthonaikban is egyre gyakrabban használják fel a családok Eddig két Heves megyei telepü­lés iskolájából érkezett pályázat a Közösség Szíve programhoz, amelynek során a nyertesek négy - a salgótarjáni, a novai, a harkányi és a gyomaendrődi - erdei iskola közül választhatnak. E helyeken négy napot tölthet­nek el ősszel. A tarnazsadányi Általános Is­kola ötödikes tanulói eddig csak egynapos kiránduláson voltak. Azt írták: „Láthatnánk olyan ál­latokat és növényeket, amelye­ket még csak könyvekben láthat­tunk. Számunkra sok-sok min­den ismeretlen, és bármilyen program olyan élményt nyújta­na, amit sokáig emlegethet­nénk.”. A horti Általános Iskola ötödikesei szintén szeretnének kirándulni, túrázni. Hozzáfűz­ték: „A történelmi és irodalmi nevezetességek által az ott élő emberek múltjába kaphatunk betekintést”. A felhívásra általános iskolák, hatosztályos gimnáziumok 1 -2., s nyolcosztályos gimnáziumok 1 -4. évfolyamainak osztályai je­lentkezhettek. A pályázóknak az iskolákba érkezett adatlapot, a gyermekek által az erdei iskolá­ról írt fogalmazást és rajzot kel­lett visszaküldeniük. Eredmény júüus 16-án lesz, ekkor ország­szerte 18 nyertes és 20 pótnyer- tes osztályt sorsolnak ki. ■ Sz.K. Nyugdíjasoknak rendeztek Ki Mit Tud?-ot Hatodszor rendezték meg Zaránkon a nyugdíjasok Ki Mit Tüd?-ját, ahová Szolnok és Bor­sod megyei, s kaposvári és igali fellépők is érkeztek. Kilenc népdalkor, hat szavaló, hat nótaénekes mutatkozott be, hatan egyéb kategóriában indul­tak. A népdalkörök közül a leg­jobbak voltak a csincseiek, má­sodik lett a gyöngyössolymosi együttes, megosztott harmadi­kok a zaránkiak és a tarna- örsiek. A versmondóknál a tarnaörsi Papp Istvánné győzött. E kategóriában még egy megyei győztes volt, Sasváriné Nagy Ró­za hevesi szavaló, aki harmadik lett. A szólóénekeseknél az egri Simon Zsóka nyert, másodikok lettek Vitay János és Barcza Józsefhé Párádról. Az egyéb ka­tegóriában a zsűri jutalmazta Sasvári Lajos énekes-gitáros tu­dását, az erki népdalkor teljesít­ményét és az egri Simon Zsóka- Marika duettet. A házigazda a zaránki Nefe­lejcs nyugdíjasklub volt. ■ Tóth Balázs Egy igazán otthonos lakást ma­napság nemcsak a fűtési rend­szer és elektromos eszközpark tesz energiatakarékossá, hanem az épületnek is minél jobban kell kihasználnia a meglévő környe­zeti adottságokat. A fűtésért és a világításért fizetendő összeget egyebek mellett jelentősen meg­emelheti az építmény nem meg­felelő tájolása, továbbá az ablak­felületeknek az optimálistól jócs­kán eltérő nagysága. A napenergia aktív hasznosí­tásának újabban egyre gyakrab­ban alkalmazott eszközei orszá­gunkban is a napkollektorok. Ezek olyan szerkezetek, amelyek a fénysugarakat elnyelik, a kelet­kezett hőt ezután tárolják, majd az alkalmas munkaközegnek át­adják. Jellemzően fagyálló folya­déknak, elsősorban a téli idő­szakra gondolva. A legelterjed­tebb sík- és vákuumkollektorok a direkt és a szórt napsugarakat is fel­fogják. A szél, a csa­padék, a visszave­rődő fény és az al­katrészek hőelnye­lése miatti veszte­ségek után órán­ként legalább két kilowatt energiát képesek előál­lítani. Ezt legfőképpen melegvíz­készítésre, épületek fűtésére le­het fölhasználni.- Évről évre mind több tetőre szerelünk fól napkollektorokat - mondja a Hírlap érdeklődésére Ázsót Sándor vállalkozó. - Tavaly 120 négyzetméternyi felületet ad­tunk át, az idén viszont már leg­alább 30 százalékos emelkedést várunk a megrendelések terén. A tapasztalataim szerint a csalá­di házak mellett immár ipari lé­tesítmények, továbbá éttermek, panziók is élnek ezzel a lehető­séggel. Feltéve persze, hogy meg­tehetik, van rá elegendő keretük. Egy vízmelegítésre szolgáló rend­szer ma már 700 ezer forintból is megoldható. Ugyanakkor az a megoldás, amellyel mondjuk egy 100 négyzetméteres lakást is be lehet fűteni, bizony már belekerül másfél millióba. A megtérülési idő meleg vizes rendszernél álta­lában öt-nyolc év, míg a fűtésre is használtnál akár tíz-tizenöt esz­tendő is lehet Magyarországon a legutóbbi statisztikai adatok tanúsága sze­A napkollektorral történő fűtés a legmodernebb megoldások közé tartozik. Hazánkban azonban még meglehetősen borsos az ára. Képünk illusztráció. A hőszivattyús rendszerek a vizet 55 Celsius-fokosra képesek fölmelegí- teni, ezért legin­kább padló- vagy falfűtésre jók. rint évente 20-30 ezer négyzet- méternyi napkollektort helyez­nek üzembe, míg Ausztriában ez a szám meghaladja a 100 ez­ret. Néhol egyéb­ként előfordul már egy-egy szélturbina is. Az engedélyhez nem kötött áram­forrás óránként közel egy kilo­watt elektromos energiát biztosít, ám a kialakítá­sának az ára elérheti az egymil­lió forintot is. A zöldenergia hasznosításával foglalkozó szakemberektől szer­zett értesüléseink szerint az utóbbi években mind többen ér­deklődnek országunkban a hő­szivattyús fűtő-hűtő rendszerek iránt is. Ezeknek a segítségével a talaj, a víz vagy a levegő hőtar­talma nyerhető ki. A szerkezet valójában úgy működik, hogy a környezettől hőt von el, a benne áthaladó közeget (víz vagy speci­ális folyadék) fölmelegíti. Egy valóban megbízható hő­szivattyú ára Alföldy Zoltán fű­téstervező szerint akár negyven százalékkal is többe kerülhet egy kondenzációs gázkészülék­nél, s ehhez jöhetnek még a kút­fúrás, az esetleg szükségessé vá­ló talajcsövezés költségek Mind­ez igencsak megdrágítja az egész beruházást. A hŐszívaty- tyús rendszerek a vizet 55 Cel­sius-fokosra képesek fölmelegí­teni, ezért leginkább padló-vagy falfűtéssel ellátott otthonokban használják ezt a megoldást. A szakember úgy véli, hogy ha­zánkban ez a módszer még egy­általán nem vetélytársa a hagyo­mányos és megszokott gázfűtés­nek, mivel a fenntartása nagyjá­ból ugyanannyiba kerül. Telje­sen más lenne persze a helyzet, ha olcsóbb lenne az elektromos energia, vagy az eddiginél is ma­gasabb lenne a gáz ára, ami A szélerőművek is segíthetnek a környezeti energia hasznosításában hosszabb távon viszont tényleg könnyen előfordulhat. Alföldy Zoltán lapunk munka­társának kérdése nyomán Svéd­országot és Ausztriát hozza fel példaként, mint olyan államo­kat, ahol sokkal jobban elterjedt a hőszivattyús fűtés. Pedig, te­szi hozzá, a klíma és a víz hő­mérséklete miatt mindkét or­szágban a miénknél jóval ked­vezőtlenebbek a körülmények. Ezekben az imént említett álla­mokban egyébként jelentősebb állami támogatás is jár annak, aki a geotermikus energiát kí­vánja hasznosítani, az áramszol­gáltatók pedig különböző ked­vezményekkel versengenek a nagyfogyasztókért. Magyaror­szágon a 75 százalék haszonhő mellett még egynegyed résznyi áramra van szükség a megfelelő hőfok eléréséhez. Nálunk tavaly mintegy kétszáz hőszivattyút helyeztek üzembe, ezzel szem­ben Svédországban például 100 ezret. Szerte a világon a becslé­sek szerint kilenc és fél millió ilyen fűtési rendszer üzemel már az otthonokban, az intézmé­nyekben, vendéglátóhelyeken. Urbancsok Attila napkollek­torokkal és hőszivattyúkkal egy­aránt foglalkozik. Eddig össze­gyűjtött tapasztalatai szerint egy-egy hőszivattyús fűtési megoldás 2,5-3,5 millió forint­ból alakítható ki. Ám az is igaz, hogy megvalósításának a költ­ségeit tovább növelheti még a talajkollektorhoz szükséges te­reprendezés vagy a talajszonda elhelyezése. Erre is gondolniuk Nem tolonganak az állami támogatásért A nemzeti Energiatakarékos­sági Pályázatra április 10. óta lehet jelentkezni, ám az első két hónapban csak 4100 pá­lyázat érkezett be. Ezeknek 12-13 százaléka szólt a meg­újuló energiaforrások haszno­sításáról, a többiek ablakcse­rére, hőszigetelésre igényeltek pénzt A programon belül 2,4 milliárd forint állami támoga­tást osztanak szét (legfeljebb a beruházás 15 százaléka, de maximum 265 ezer forint). Attól függően, hogy energia­megtakarítást vagy megújuló energiaforrásra való átállást szeretne elérni a pályázó, a rendelkezésre álló 16 milliár­dos kedvezményes kamatozá­sú hitelből kaphat legfeljebb másfél millió, illetve 3,735 millió forintot Az állami tá­mogatásfele mégnem talált gazdára, tavaly rövid idő alatt szétosztották e forrást. kell azoknak, akik a környezeti energia felhasználásával szeret­nének minél nagyobb meleget biztosítani otthonaikban. A hozzáértők egyébként úgy látják, hogy ma már elég sokan - pontosabban egyre többen - érdeklődnek az immár jól ismert alternatív energiaforrások iránt, de zömüket egyelőre megijeszti a létesítésük igencsak magas­nak tűnő költsége. A gázáremelés után nőtt az érdeklődés a napkol­lektorok, a hőszivattyús fűtési mód iránt. A lelke­sedés nagy, az árak bor­sosak. Ha beruházunk, érdemes a minőséget is szem előtt tartani. A REJTELMES SZIGET JULES VERNE regénye alapján, írta: CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: FAZEKAS ATTILA 7. VALAMIT ÉREZ! FÖLDET LAT! ÉN IS LATOM! FÖLD! FÖLD! MEGVAGYUNK . MIND? . CYRUS ÚR HIÁNYZIK! MEG , A KUTYÂJA! NAGY NEHEZEN MÉGIS ELÉRI A PARTOT. A FÖ­VÉNYRE HUPPAN, MAJD PEDIG, TERHÉTÖL MEG­SZABADULVA, ÚJRA FELEMELKEDIK, TOVALEB- BEN, ÉS ELTŰNIK A MESSZESÉGBEN. 21 A VÉGVESZÉLY PILLANATÁBAN TOP VADUL UGATNI KEZD. MOST MAR CSAK AZ ISZONYATOS HULLAMLÖ- KÉSEK LENDÍTENEK EGYET-EGYET A LÉGGÖM­BÖN. AMI ÜGY VERGŐDIK, MINT A MADÁR, HA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents