Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-08 / 132. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 8., PÉNTEK \ Tíz esztendővel rövidebb élet, alacsony iskolázottság A roma férfiaknak mindössze egyharmada végez valamilyen jövedelemmel járó tevékenységet. A roma nők csupán 12-15 százalékának van munkajövedelme, ezen túl 5-10 százalékuknak van valamilyen alkalmi munkából pénze - egyebek mellett erről beszélt a Parlamentben, a tíz évre szóló roma integrációs program általános vitájában Korózs Lajos (MSZP), a füzesabonyi választókerület országgyűlési képviselője. A szociológus végzettségű honatya szavai szerint a roma népesség gyermekeinek mindössze 42 százaléka jár óvodába, az általános iskolát körülbelül 80 százalékuk fejezi be. Középiskolába 5 százalék, egyetemre vagy főiskolára csak 1,2 százalék jár. Ugyanilyen szomorú képet kapunk, ha a romák egészségi állapotát vizsgáljuk. A születéskor várható átlagos magyar élettartamnál a romák minimum tíz J esztendővel kevesebbet élnek. Korózs véleménye az, hogy a foglalkoztatást és az oktatást kell a program középpontjába helyezni. A járulékkedvezményeket, bér- és képzési támogatásokat oda kell koncentrálni, ahol a legnagyobb a lemaradás. ■ Rendkívüli közgyűlésen az üzletrészről Rendkívüli közgyűlésre hívták össze tegnap délelőtt az egri ön- kormányzatot. Mint megtudtuk, a zárt ajtók mögötti rövid tanácskozáson vagyoni jellegű kérdésről esett szó, ezért nem volt nyilvános az ülés. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a Schön-KAEV Kft. értékesítése során a város nem kíván élni az őt a cégben meglévő üzletrésze alapján megillető elővásárlási jogával. Az említett társaságban a megyeszékhely önkormányzata 8,8 százalékos üzletrésszel rendelkezik. Habis László polgármester elmondása szerint jobban szolgálja a kft-nél foglalkoztatott mintegy száz ember munkahelyének megőrzését, ha a céget egy szakmai befektető, nem pedig a városi ön- kormányzat vásárolja meg. ■ lassabban épül a szalóki fürdő megaberuházás A szálloda és a kiegészító^gjesítmények jövőre készülnek el (Folytatás az 1. oldalról) Az előzményekhez tartozik, hogy Farkas Imre - az egri ön- kormányzat korábbi főtanácsosa - 2005 novemberében került a korlátolt felelősségű társaságból zártkörű részvénytársasággá alakuló Szalók Holding élére, pár évvel a szalóki fürdőfejlesztési program megindulása és magának a fejlesztőcégnek 2002-es belépése után. Induláskor a cég vezetése 2005 végére ígérte a fürdő- és szállodakomplexum megvalósítását, azután a határidők félévenkénti módosításait lapunkban is nyomon követhették olvasóink. Mostanra azonban minden rendeződött az összesen 12 milliárdos beruházás körül - mondja a vezérigazgató. Nem utolsósorban a CIB Bankkal aláírt hitelszerződésnek köszönhetően. Ennek pontos összegét Farkas Imre nem nevezte meg, annyit árult el, hogy több milliárdos kölcsönről van szó. A mintegy 1,7 milliárdos jegyzett tőkéjű holdingban egyébként komoly állami érdekeltség és pénz is van. Az Erős lános nevével fémjelzett, az állami fejlesztési források kihelyezését végző Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. még 2005 végén szerzett csaknem 49 százalékos tulajdonrészt a cégben. Az állami tőkejuttatás mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Központi forrásból már az induláskor is kapott támogatást a szalóki fejlesztési program, illetve a jogelőd cég. 2003-ban mint.. - — & Épül a medence. A legújabb határidő szerint az egerszalóki fürdőt már a főszezonban használhatják-az érdeklődők, ám a szállodára még várni kell. egy 800 millió forint vissza nem térítendő állami segítség érkezett a Széchenyi-tervből a térség zászlóshajó-projektjének. Az ötven százalékhoz közelítő közvetett állami részvétel mellett a cég tulajdonosa kisebbségi, mintegy 0,11 százalékos részesedéssel az egri FCI Hungary Kft., továbbá két amerikai, Delaware államban bejegyzett vállalkozás, a HH Global Capital Inc., illetve Grubby Investment Ltd. Farkas Imre elmondta, hogy a Szalók Holding helyzete rendezett, stabil, a tulajdonosoknak köszönhetően a hitelszerződés előírásaiban szereplő szükséges önrészt is sikerült a kölcsön folyósításához biztosítani. Azt nem tudjuk, hogy az egyes tulajdonosok, vagyis a magyar államot képviselő MFB, illetve az amerikai bejegyzésű vállalkozások milyen arányban vesznek részt az önrész előteremtésében. Határidők, ígéretek és csúszások az egerszalóki sódomb mellől A hőforrást övező 17,5 hektáros területen, amit a két tulajdonos, Eger és Egerszalók önkormányzata pályázat útján értékesített 2002-ben a beruházó vállalkozás - a Szalók Flolding jogelődje - a Plaza 213 Kft számára, a gyógy- és élményfürdő mellé kétszáz szobás, négycsillagos szállodát és háromszáz apartmanos üdülőfalut is terveztek. A kivitelezés 2004. januári indulásával és a beruházás nyolc-tíz éves megtérülési idejével számoltak a saját erő mellett hiVESZÉLYES MUNKAGÖDÖR! MEGKÖZELÍTENI 3a<-ESETVESZÉLYE‘ És Tü-QS! télből és állami támogatásból megvalósuló létesítménynél. 2003-ban Gazsó István, az amerikai-magyar tulajdonú cég ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott a Hírlapnak, hogy a gyógyfürdő 2005 májusára, a három üdülőfalu, a strand és a szálloda várhatóan 2006-ra készül el. Nem így lett. Az első ütemben megépülő és 2,8 milliárdba kerülő ßrdöt a 800 milliós állami támogatásból, 745 millió saját erőből és 1,3 milliárd banki hitelből tervezték akkor megvalósítani. Tengerentúli adóparadicsom: itt van Amerika? az egerszalóki beruházás és annak cégügyei már többször szerepeltek az országos sajtóban. Legutóbb az Index internetes hírportál foglalkozott vele. Különösen a vállalkozást alapító, tengerentúli adóparadicsomban bejegyzett, s ezért át- láthatatlannak minősített amerikai cég(ek), illetve azok hazai üzletemberekhez kötődő érdé kéltségéi kapcsán merültek fel rendre kérdések. Ezen, nem itthoni bejegyzésű, csak megbízott képviselővel, postafiókkal rendelkező cégek adataiba ugyanis nehéz belelátni A tulajdoné sokról, tisztviselőkről és a mérlegről semmi sem tudható. Igaz, a legújabb cégadatok szerint a beruházás alapítói közül szinte már mindenki lecserélő dött, a képviseletre jogosult tagokat mind idén januárban je gyeztékbe, sa korábbiakat tő rölték, közli az Index. Valószínű tehát, hogy a késés, illetve a leállt beruházás újraindítása mögött a korábbi átláthatatlanság, illetve ezen ügyek rendezése, a menedzsmentváltás is meghúzódik. Ezt bizonyítja legalábbis a kereskedelmi banki hitel is, amit csak rendezett hátterű és gazdálkodású auditált cégek kaphatnak. Juniális mókával, kacagással örömszerzés A foglalkozások után ]árt egy laza nap Romák kérik a volt síházat panasz Azt feltételezik, hogy nemkívánatosak Kékestetőn Bagaméris fagyialtos kocsi, légvár, interaktív bábszínház a helyi pedagógusok irányításával, bohóc és bűvész. Ennyit csupán ízelítőül a gyereknapból, amit a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthonában szerveztek. Az igazgatónő, dr. Hompoth Emese elmondta, hogy rajzpályázatot is hirdettek a lakóknak, továbbá népi játékokba, korongozásba és táncházba vonták be őket. Az intézményben 106 középsúlyos, súlyos és súlyosan halmozottan fogyatékos gyermeket és fiatalt gondoznak. Közülük a fejlesztések, foglalkozások hatására tizenketten lakóotthonban élnek, egyre önállóbban. ■ Ritka szép napjuk volt az intézetben élő sérült gyerekeknek A Heves megyei cigány önkormányzat és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) támogatása ellenére az állami vagyonkezelő máig nem adta a parádi cigány kisebbségi önkormányzat kezelésébe az UTE egykori kékestetői síházát - mondta a parádi roma testület elnöke. Berkes Elemér hozzátette: azt feltételezik, hogy „a romák nemkívánatosak Kékestetőn”. Az önkormányzat vállalná az évek óta üresen álló, romosodé épület rekonstrukcióját, amely átadása után a síelés szolgálata mellett túraközpontként, illetve erdei iskolaként is üzemelne, s szegény, esetenként légúti bántalmakban szenvedő roma gyerekeket fogadhatna be. Berkes, aki egyben a Heves megyei roma grémium és az OCÖ „összekötője” is, elmondta: elképzelésükkel tavaly októberben keresték meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI), ám azóta sem érkezett válasz kezdeményezésükre, annak ellenére sem, hogy az Európai Unió kiemelten kezeli a kisebbségek integrációját, és ezt számos pályázati lehetőséggel is támogatja. Arra gyanakodnak, hogy a kékesi sípályát üzemeltető, egyébként a tervüket ellenző gazdasági társaság érdekérvényesítő képessége erősebb, mint a kisebbségi önkormányzaté. A KVI munkatársa úgy reagált a kisebbségi önkormányzat elnökének kijelentésére, hogy a vagyonkezelés, bérbeadás csak versenyeztetéssel lehetséges^ ez alól csak a közérdek képez kivételt. Ezt az álláspontjukat már a Parádi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak is megírták. A megye illetékes vagyonkezelője a Sportfólió Kht. A cigány kisebbségi önkormányzatnak írásbeli nyüatkozatot kell tennie arról, ha a síház közérdeket szolgálva túraközpontként, erdei iskolaként üzemelne, illetve légúti bántalmakban szenvedő roma gyerekeket fogadna be. ■ R. M. ■ Az Erópai Unió kiemelten kezeli a kisebbségek integrációját.
