Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-07 / 131. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 7.. CSÜTÖRTÖK A civil kurázsit hiányolja a város most lemondott alpolgármestere Elkerülő vagy tehermentesítő? vita az útról Egyetlen kilométernyi szakasz megépítése egymilliárd forintba kerül Folytatás az 1. oldalról Ezt ő egyre tehetetlenebbül | szemlélte - jelentette ki a volt al­polgármester. Úgy gondolja, sen­kinek nem kötelező a választott funkciókhoz ragaszkodni, ha az élet más területein hasznosabb tevékenységet végezhet. Ezért - kilenc esztendőnyi önkormány­zati képviselőség után - a jövő­ben már csak a kistérség ügyei­vel kíván foglalkozni.- Zavarkóné Hargitai Katalin személyében kiváló oktatási szakember kerül a helyemre. Úgy vélem, a jelen helyzetben ezzel a lépéssel sokkal jobban szolgálhatom településünket - mondta dr. Eperjesi Tamás. Az ÖHE jövőjéről kifejtette: er­ről a soron következő közgyűlé­sen kell dönteniük a tagoknak. Személy szerint azonban úgy lát­ja, aki érdemben kíván a köz­ügyekkel foglalkozni, annak a pártok irányába kell elmozdulnia.- Sajnálatos, hogy a városban is kialakult az országban tapasztal­ható megosztottság. Glatz Ferenc szavait kölcsönvéve, tudomásul kellene végre vennie mindenki­nek helyben is, hogy a Zagyvá­nak partjai, és nem pártjai van­nak - zárta szavait ■ T. 0. Csütörtökön hamarabb zár az APEH Egységes ügyfélfogadási rendet vezetett be központi ügyfélszol­gálatain az APEH Észak-magyar­országi Regionális Igazgatóság június 1-jétől. Az új szisztéma szerint a me­gyeszékhelyen (Eszterházy tér 3-4.) csütörtökönként egy órá­val rövidebb ideig (egészen pon­tosan 14 óra helyett 13 óráig) in­tézhetik adózással kapcsolatos teendőiket, illetve esetleges pa­naszaikat személyesen az adózó állampolgárok. Egyébként a ked­di szünnap kivételével minden munkanapon reggel 8 órától le­het felkeresni az intézményt, hét­főn este 6 óráig, szerdán délután 2-ig, csütörtökön 1 óráig, pénte­ken pedig délig várják az ügyfe­leket. A gyöngyösi, hatvani és he­vesi kirendeltségek nyitvatartási ideje nem változott. ■ Enyhén szólva is eltérő a szakma és a helybeli pol­gárok véleménye az Eger­ben évtizedek óta terve­zett keleti elkerülő út nyomvonaláról. Rénes Marcell Az útról az első terv jó húsz esz­tendővel ezelőtt készült. Az ak­kori elképzelés szerint a nyom­vonal az Eger-Szilvásvárad- Putnok vasútvonallal párhuza­mosan haladt volna, úgy, hogy a vár előtt eltér a Leányka út irá­nyába, majd keresztezi a Vécsey- völgy utat az időközben épült, je­lenlegi Imola-lakóparknál. A té­ma 2004-ben került ismét terí­tékre, amikor az Almagyar és a Merengő városrészek szabályo­zási tervének nyilvános vitája zajlott. Észrevételek merültek fel a régi nyomvonal ellen, hiszen azt mára „túlnőtte” a város, s im­már lakóterületeken, temetőn vezetne keresztül. A történtek kapcsán már az előző, szocialista-liberális város- vezetés is kidolgoztatott három további nyomvonal-tervet, az el­múlt hónapokban pedig két újabb elképzeléssel állt elő a ter­vezéssel megbízott Via-Trita Bt. Az eredetivel együtt így most hat alternatíva kínálkozik, az „A” változattól az „F”-ig. A leginkább vitatott rész a Kistályai út és a Vécsey-völgy kö­zötti szakasz, amelynek tanul­mányterveit a minap lakossági fórumon ismertette a szépszá­mú érdeklődővel Habis László polgármester, Cséfalvay Gyula városi főépítész és László Zsolt, az említett bt. főtervezője. A polgármester hangsúlyozta: a közlekedést illetően koncepci­onális döntések előtt áll a megye- székhely, a keleti elkerülő út mel­lett a tömegközlekedés és a par­kolás ügye is ide tartozik. Jó len­ne mielőbb konszenzusra jutni a nyomvonalról, bár az kétségte­len, hogy olyan megoldás nem létezik, amely mindenki számá­ra ideális. Minél távolabb kerül az út a várostól, annál inkább el­kerülő jelleget kap, pedig a vizs­gálatok azt mutatják, hogy azon nem az átmenő forgalom halad­na, hanem az egriek mindenna­pi életét segítené. Számos ingat­lanfejlesztési lehetőség is meg­nyílna a döntéssel. Ráadásul az va a reptérnél érné el a Vécsey- völgy utat. Ehhez valamelyest hasonló az „A” és a „B” változat, ezek viszont a Nagykőporos utat keresztezve haladnak, elkerülik a téglagyárat és a bányát. Az „A” az Imola lakóparknál, a „B” a reptérnél érkezik a Vécsey- völgybe. Ezeken már 70 km/óra lehet az átlagos sebesség. A leg­újabb két alternatíva pedig az „E” és az „F” jelű - a húsz évvel ezelőtti nyomvonal kapta a „D” betűt -, ezek lényege, hogy átha­ladnak a bányaterületen, mivel­hogy időközben kiderült, a bá­nyának és a téglagyárnak a mű­ködése így is biztosítható. Szin­tén az Imola-lakóparknál futnak be a völgybe. A tervezői javaslat az „E” - mondotta László Zsolt. ■ Egy valódi elkerülő útra van szükség, amely akár négysávosra bővíthető. A hat nyomvonal közül talán ez a három a legfontosabb. A „D” jelű az eredeti, húszéves változat a vasút mellett, az „E" a szakmai javaslat, a „C” pedig a lakossági fórum hozzászólói által támogatott terv. uniós, állami vagy regionális tá­mogatásokról rendezett fórumo­kon, a pályázatokon nehéz úgy fellépni valaminek az érdekében, ha Eger azt sem tudja, hol vezet­ne az az út, aminek a megépíté­séhez pénzt szeretne kapni. Az M3-as autópályát és Egert össze­kötő út a regionális fejlesztési ta­nács május végi, miskolci ülésén a kiemelt fejlesztések közé sorol­tatott, a keleti elkerülőt viszont - éppen a nyomvonal hiányában - helyből visszadobták. Tiltakozni könnyű, közös megoldást találni már jóval nehezebb - fogalma­zott Habis László. A kanyar nem gond csákvári antal, a városrész önkormányzati képviselője megválasztása előtt, több­ször szót emelt az út érdeké­ben, a régi nyomvonal ellen. Mint lapunknak elmondta, ő is a valódi, évtizedek múltán is használható elkerülő út híve, így a leginkább környe­zetbarát „C” változat számá­ra elfogadható. A kanyargós, hegyi szakasz tervén lehet még módosítani, ezt a fóru­mon a tervező is elismerte. László Zsolt a nyomvonal-al­ternatívákat bemutatva arról be­szélt, hogy a vasúttól eltávolod­va a domborzati viszonyok rög­tön és nagymértékben megvál­toznak. A „C” jelű, a várostól leg­távolabbi nyomvonal a Kistályai úton az Agip-benzinkúttól, egy szintbeli csomóponttól indul - ebben egyébként a többivel meg­egyezik -, majd azonnal a hegy­nek fordul, ahol egy 30 kilomé- ter/órás átlagsebességet engedé­lyező szerpentint kell építeni. A hegyre felérve egy ma is létező mezőgazdasági út alapján épül­ne tovább, s a gerincen végigfut­Ezzel szemben a hozzászólók mindegyike a „C” változat mel­lett érvelt. Mint elhangzott, egy valódi elkerülő útra van szük­ség, amely akár négysávosra bő­víthető és a környező települé­seket is kiszolgálja. Egy Eger bel­területétől ilyen messze meg­épülő' utat még 25-30 év múlva is elkerülő útnak lehet nevezni. A közelebbi nyomvonal környe­zeti, zaj- és egyéb ártalmakat okozhat, hiába a tervben foglalt 25 méteres védőtávolság a lakó­házaktól. A szerpentin pedig a most átadott eger-egerszalóki út esetében sem probléma. A fórumot értékelve Flabis László elmondta: továbbra is meggyőződése, hogy az út a vá­roson belüli, nem pedig az átme­nő forgalmat szolgálná. Az „elke­rülő” terminológia inkább csak a pályázatoknál hangozhat jobban, mint a „tehermentesítő”. A kér­déssel rövidesen a közgyűlés ur­banisztikai bizottsága és a szak­ma is újra foglalkozik. Megtud­tuk: a számítások szerint a nehéz domborzati viszonyok között, ko­moly csapadékvíz-elvezetési igénnyel az út egy kilométere mintegy 1 milliárd forintba ke­rül, a földterületek megszerzése és a csatlakozások kiépítése nél­kül. A Kistályai út és a Vécsey- völgy között egy 3 kilométeres szakaszról van szó. Összehason­lításképpen: a minap felavatott új szalóki út 5 kilométeres, s ösz- szesen 1,5 milliárdért építették. Szimpatikus Fideszt akar az új pártelnök Egerben Példaértékű együttműködést teremtett jubileum Az egri főiskola legrangosabb díját kapta meg dr. Seregély István- A legfontosabb teendő az, hogy szimpatikus politikai arculatot teremtsünk az egri Fidesznek - így fogalmazta meg elsődleges célját tegnapi, bemutatkozó saj­tótájékoztatóján dr. Magyar Ist­ván, a párt hétfőn este megvá­lasztott új városi elnöke. Mint azt már hírül adtuk, az országos kongresszust követő helyi tisztújításon Demeter Er­vin országgyűlési és egri önkor­mányzati képviselőt dr. Magyar váltotta az elnöki székben. Ere­detileg Demetert is jelölték a po­zícióra, de ő a taggyűlésen visz- szalépett a jelöléstől. Ugyanak­kor továbbra is Demeter Ervin maradt a Fidesz egri választó- kerületi elnöke. Lapunknak arra a kérdésére, hogy Demeter visszalépése ösz- szefügg-e a közelmúltban közte és a jobboldal által támogatott, de pártonkívüli, lokálpatrióta Habis László polgármester közötti vitá­val, dr. Magyar István elmondta: az országosan ismert politikus, volt miniszter „azt sugallta”, hogy nem kíván indulni az egri elnök­ségért. Egy helyi pártszervezet­ben számtalan csapongó gondo­lat előfordul, ezek megzabolázása komoly feladat, tekintettel kell lenni az egri viszonyokra. Jobb, ha a városi elnökség közvetíti az elképzeléseket a választókerületi elnök felé, akinek így több ideje marad parlamenti feladatainak ellátására is. ■ Ötvenkét éve szolgálja az egy­házat dr. Seregély István, akit II. János Pál pápa húsz éve, 1987. június 5-én nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. A jubileum, illetve a főpásztor nyugállományba vonulása al­kalmával az évforduló napján díszhangversenyt rendeztek az Eszterházy Károly Főiskola ká­polnájában. Az eseményen dr. Koncsos Ferenc, a főiskola szenátusának főtitkára felidézte, hogy az ér­sek úr nagy figyelmet szentelt | az egri felsőoktatás ügyének. 1 Ennek jegyében született meg- < állapodás arról, hogy az egyház | határozatlan időre biztosítja a I Líceum ingyenes használatát a A kitüntetési ceremónia. Dr. Csizmadia István köszönti az ünnepelt érseket főiskolának. Támogatásával ké­szült el a lányhallgatók Segítő Szűz Mária Kollégiuma, s újult meg a kápolna. Sokat tett azért, hogy példaértékű együttműkö­dés alakuljon ki a hittanárkép­zésben az Egri Hittudományi Főiskola és az Eszterházy Kár­oly Főiskola között. Mindezek elismeréseként a főiskola szenátusa a legmaga­sabb kitüntetést, a Pro Academia Agriensi-díjat adomá­nyozta az excellenciás főtiszte- lendőnek. Az érmet és az okle­velet dr. Hauser Zoltán, a főisko­la rektora, Habis László polgár- mester és dr. Csizmadia István, a Hittudományi Főiskola rekto­ra társaságában adta át. ■ Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents