Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-06 / 130. szám
4 Nyugdíjas édesanyákat köszöntöttek szeretettel Május 8-án a Bartakovics Béla Művelődési Központban forró hangulatú anyák napi zenés műsort adott az Életet az éveknek nyugdíjasklub. A közel 90 fős közönséget a klub új vezetője köszöntötte, minden anyának azt kívánva, hogy meleg szeretettel vegyék körül gyermekei, unokái, dédunokái az év minden napján. A klub művészeti csoportjának tagjai könnyűzenei, magyarnóta-, operettcsokorral hozták lázba a közönséget. A hallgatóság nagy tapssal köszönte meg a színvonalas műsort. ■ Csemák Lajosné klubtag Mozgalmas májusi napok az otthonban A Csányi Idősek Otthonában mozgalmas napokon vagyunk túl. Május 2-án lakógyűlést tartottunk, ahol Farkasné Horváth Magdolna igazgató asszony ismertette az idei évben várható, minket érintő változásokat A lakógyűlés után izgalmas Ki Mit lúd? vetélkedőt tartottunk, ahol megmozgathattuk az elménket és a testünket is egyaránt, valamint a nővérkéink is aktívan részt vehettek a játékunkban. Ezt követően jó hangulatú bográcsozáson vettünk részt, aminek a végén megtömhettük a bendőnket az igen jól sikerült marhapörkölttel. Május 4-én a helyi kanonok úr meghitt és lelki nyugalmat adó misét celebrált az otthon lakóinak. Május 5-én a hatvani református gyülekezettől Boros Tibomé és Bornemissza Péterné tartott bibliaórát, amelynek keretében az édesanyákat is köszöntötték. Május 9-én a helyi óvodások, 10-én pedig a helyi általános iskolások köszöntötték nálunk az édesanyákat és - külön hangsúllyal - a nagymamákat. A hónap első felében történt pár sajnálatos esemény is. Nyugdíjba vonult két, szívünkhöz közel álló nővér, Bugyi Dénesné és Józsa Istvánná, aki 38 évig volt megbízható munkaerő és jó osztályvezető az intézményben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Hadrikné Piroska is elköszönt. ■ Juhász Árpád Az egri laktanya hasznosításáról érdemes lenne meghallgatni a lakosságot is. A kérdés az, hogy akarunk-e közösen gondolkodni a megoldásról Mi lesz az egri laktanyával? ôtleœk A lakosságnak is van véleménye a hasznosításról A Heves Megyei Hírlap 2007. április 27-i számában olvasom, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén „egyelőre húzódik a megürült egri laktanya helyi védelem alá helyezésének ügye”. Mi célt szolgál ez, és miért kell eme jogalkotás a város részéről? Ha a Honvédelmi Minisztérium át akarja adni a városnak a hasznosítás jogát a tulajdonjoggal együtt, akkor miért tesz különböző kikötéseket? Nem értem, hogy mi célt szolgál az, ha a helyi közösségek elképzelései elé akadályt gördítenek minisztériumi illetékesek. Eger város már bőven rászolgált eme nemes cselekedetükre az elmúlt évtizedek, évszázadok törNagyon örülök, hogy szinte mindennap érdekes témákat vetnek fel a Hírlapban, és egyre több kapcsolódik a gyerekekhez, a gyerekneveléshez. Május 22-i számukban megjelent a „Mire elég a családi pótlék?” és a „Megélni a gyermekből”. Szerintem aki becsületesen a gyermekeire fordítja a családi pótlékot, annak ténései alapján, hogy a megüresedett laktanyát mielőbb birtokba vehessék. Követendő célként kell felállítani és el kell érni a feleknek közösen, hogy a város lakói a városvezetéssel karöltve döntsék el a terület további sorsát, hasznosítását. Mielőtt a városi közgyűlés bármilyen elhamarkodott döntést hozna, javaslom a tisztelt városvezetőknek, hogy ismerjék meg a legszélesebb körű lakossági véleményeket. A vélemények összegyűjtése alapján tegyenek le több alternatív megoldást. Az én javaslatom a terület további hasznosítására: a meez valóban csepp a tengerben! Én egyedül nevelek két kamasz gyermeket, tehát emelt családi pótlékot kapok, mégis megélhetési gondokkal küzdünk, mert nagyon sokat elvisz a rezsi, a köl- csöntörlesztés. Két kamasz gyereknek jó az étvágya, sok gyümölcsöt kellene enniük, a ruházkodásban is igégyei könyvtár bővítésének további részét a szükséges raktárakkal és a műszaki könyvtárral együtt itt lehetne elhelyezni. Itt kaphatna helyet az új levéltár. Megfelelő körülményeket lehetne teremteni az új okmányirodának. Felnőtt és gyermek szabadidős központot lehetne kialakítani. A szabadon álló területeket parkosítani lehetne pihenés céljából, esetleg szökőkút beépítésével együtt. Gyermekjátszótér megépítésével lehetne színesebbé tenni a területet KI lehetne alakítani a városi művészetek palotáját, itt lehetne bemutatni a városi gyűjnyesek. Jön a nyári szünet, táborba szeretnének menni, ami nem kevés pénzbe kerül. De szerintem a kisgyerekesek sincsenek könnyebb helyzetben, ha az anyuka Gyes-en van, a picinek pelenka és rengeteg mindén kell! Ne csodálkozzanak tehát a politikusaink, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Aki tisztesséteményeket. Magángyűjtők időszakos kiállítását lehetne idehozni. Számtalan más javaslattal lehetne élni. Biztos vagyok abban, hogy felhívás alapján Eger város lakói jobbnál jobb megoldásokkal állnának elő, melyekből lehetne válogatni. A közös gondolkodás a legsikeresebb és legtámogatottabb kialakításokat eredményezné. Meggyőződésem, hogy Eger város építészei nívós terveket tudnának készíteni az összegyűjtött javaslatok alapján. A kérdés csak az, hogy akarunk-e közösen gondolkodni és a legjobb megoldást kiválasztani. ■ Baráth Mihály Eger, CsikyS. u. gesen akarja ma nevelni és mindennel ellátni a gyereket, az az elszegényedést választja, és sok mindenről le kell mondania a saját igényei rovására. A mai fiatalok ezt nem vállalják, főleg, ha szülői segítségre sem számíthatnak. Ebbe a vüágba a mai eszemmel én sem szülnék gyereket! ■ (Név és dm a szerk.-ben) Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ Egészségünk kiváló őrei a motettában Ma, amikor oly keveset hallunk a megelégedésről, szeretetről, boldog vagyok, hogy leírhatom észrevételem, gondolataim. Cukorbeteg, érszűkületes egészség- ügyi dolgozó vagyok, és 38 év küzdelmes munka után nagyon jólesik, ha egy egészségügyi intézményben azt tapasztalom, hogy ott a betegekért élő dolgozókkal, hivatásuk magaslatán lévő emberekkel találkozom. Nemrégiben a Mátradérecskei (Mofetta) szárazfürdőbenvoltam kezeléseken. Az itt dolgozó emberek színvonalas tudásuk mellett türelmesek, segítőkészek, szeretetteljesek, amit soraimmal szeretnék megköszönni. Boldog vagyok, hogy még vannak az egészségügyben nem csüggedő, hivatásukat a betegek elvárásának megfelelően teljesítők. A betegekkel beszélgetve úgy tapasztaltam, hogy általános a megelégedettség, így az ő véleményükkel egyeztetve írtam le gondolataimat. Köszönjük a törődést, a megértést! Kívánjuk valamennyien, hogy maradjanak továbbra is az egészségügynek ilyen kiváló őrei. Jó egészséget a remek gyógyító csapatnak és családjuknak. ■ Deutsch Magdolna nyugd. eil dolgozó és betegtársai Ki akar (mer) ma gyereket szülni? vélemény Rengeteg lemondással jár manapság a gyermeknevelés ■ Például itt kaphatna helyet az áj levéltár. HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 6.. SZERDA Továbbra is várjuk írásaikat, lehetőség szerint röviden, tömören Zászlót bontottak a bányászok Egeresedben közgyűlés Kiállás a százéves bányászkultúra, a hagyomány megőrzése, terjesztése mellett Még egyszer az égbe szökő vízdíjakról Ünneplőbe öltözött embercsoportok gyalogoltak fáradhatatlanul Valér napján, április 28-án Egercsehi közel százéves kolóniájának Fő útján a Művelődési Házhoz, majd onnan a központban, öreg fák árnyékában szerénykedő bányász-emlékmű felé. Az Egercsehi Bányász Baráti Kör közel másfél száz tagja - különböző szintű szakszervezeti vezetők támogatását élvezve - gyűlt össze, hogy közgyűlés keretében döntsön, mi végett tömörült egyesületbe, milyen hosz- szabb távú célokat tűz maga elé. Ünneplőben, de nem akármilyenben jelent meg a tagság többsége: bányász-egyenruhában, melyet nagy gonddal őriznek, tartogatnak ilyen ünnepi alkalomra. Fáradhatatlanul gyalogoltak, pedig a tagság átlagéletkora inkább a hetedik ikszet prezentálja, mint a hatot. Kart karba öltve mentek, egykori bánya-(fő)mérnök és csillés, esztergályos, villanyszerelő és aknász, irodista, könyvtáros..., így mentek, mert eltörölték az egykor őket megkülönböztető rangot, címet. Nyugdíjasként egyenlők immár, értéküket az egyesületben végzett munka különböztetheti meg. Feltűnő, hogy sok volt a „gyengébb” nem képviselője, mármint a nők, pedig a bánya férfimunkát követelt Az egykori bányászkislányok Nyugdíjasként egyenlők immár a volt bányászok. azonban elkísérték idősödő, nem kincs után sóvárgó társukat. 10 órakor elcsendesedtek a csoportokban hangoskodó, ölelkező barátok. Vigyázzba merevedve hallgatták, de inkább hangosan énekelve mondták himnuszukat. Koszorút helyeztek el az egykor életüket vesztett bányásztársak emléktáblája előtt. Aztán gyalogoltak visszá az öreg kantinba, ahol kezdődött a közgyűlés. Nem közgyűlés ez, hanem keresetlen szavakkal, olykor elcsukló hangon elmondott hitvallás, kiállás a százéves bányászkultúra, - hagyomány megőrzése, terjesztése mellett. A középkorban már itt élő Egercsehi és Szúcs falu szegény népe felemelkedését biztosította Beniczky György földbirtokos a 19. század végétől azzal, hogy a földből kibújt barnaszén kibányászását lehetővé tette. Heves megye egyik jelentős üzeme jött létre itt, a Bükk és Mátra lankáin. Mint az aranyásók Amerikában, jöttek az emberek Egerbocsról, Istenmezejéről, Bekölcéről és az ország minden zugából, remélve életük jobbra fordulását. Közel száz év alatt végül kialakult egy olyan sajátos kultúra, amit nem szabad feledni. Egy órára aztán kialakult Simon Sándor elnök és Nagy Lajos elnökhelyettes javaslatai és a felszólalók véleménye alapján a Kör jövőképe, amely bizakodással tölthet el mindenkit. Létrehoznak Egereseidben egy, a múltat reprezentáló bányász-emlékparkot, elősegítik a térség történelmének hiteles, széles körű feldolgozását és ennek könyv alakban történő megjelentetését Minden lehetséges eszközt felhasználnak arra, hogy jeleket állítsanak - kereszt, kopjafa, utca, tér elnevezés - Egercsehiben és környékén, hogy a mai nemzedék azonosságtudatát elmélyítsék. Még egyszer elénekelték: „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük...”. Reméljük... ■ Kelemen Ferenc A Kör 140 tagjának egyike A május 23-i számukban megjelent „Vízdíj: romló fizetési fegyelem" című írásukra annyiban reagálnék, hogy nem csoda, ha romlik a fizetési fegyelem, mert a vízdíj és szennyvízdíj árát drasztikusan felemelték! Családom háromtagú, mégis májusban 9 ezer forint vízdíjat számláztak. Ha választani kell, hogy enni adok-e a gyerekeimnek, vagy a számlát fizetem be, természetes, hogy az előbbit választom! Azt hiszem, dr. Spisák György egri olvasójuk fogalmazta meg lényegre törően a probléma lényegét: „az a baj, hogy nem mi állampolgárok vettük meg a Vízmüvet”! ■ (Név és cím a szerk.-ben)
