Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-29 / 150. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 29., PÉNTEK Huszonegyen megmenekültek, az igazgatótól elköszöntek Folytatás az 1. oldalról Az első komolyabb szócsata so­rán Keresztes György (Polgári Frakció) azt rótta fel a polgár- mesternek, hogy többször valót­lanul nyilatkozott politikai kon­szenzusról a működtetésbe adás kapcsán. Hangsúlyozta: a frak­ció-- egyébként távol lévő - ve­zetője, dr. Tatár László a magán- véleményét, és nem a frakció ál­láspontját képviselve támogatta a folyamatot. Hiesz György vála­szában ismét konstruktívnak nevezte Tatár hozzáállását, s utalt arra is, politikusként úgy véli: egy politikus aligha fejthe­ti ki véleményét a tisztségétől el­vonatkoztatva. Később Kosa Miklós képvise­lővel keveredett személyeske­déstől sem mentes szócsatába a polgármester, majd Tuzáné Dr. Takács Zsuzsannával került né­zeteltérésbe, aki szerint - ellen­tétben a polgármester vélemé­nyével - ha sikerrel jár a már el­indított népszavazási kezdemé­nyezés, akkor vissza kell majd vonni a működtetésbe adást. A napirend végén szólalt fel a kórház üzemi tanácsának veze­tője, Csengeri Árpád, aki közölte: a működtetésbe adás folyamatá­ban voltak hibák, az érdekvéde­lem az új működtetővel végül eredményesnek tűnő tárgyaláso­kat folytatott, így szombaton vár­hatóan aláírják a megállapodást a csoportos létszámleépítésről. ■ Beszállna az áramtőzsdébe a Mátrai Erőmű A visontai Mátrai Erőmű Zrt. részvényessé, és ezáltal tulajdo­nossá kíván válni a Magyar Áramtőzsdében - tudatta Valas- ka József, a társaság igazgatósá­gának elnöke. Mint mondta, sze­retnének részt venni a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszer- irányító Zrt. által létrehozott Ma­gyar Áramtőzsde alaptőke-eme­lésében, s ezzel tulajdonrészhez jutni az áramtőzsdében. Hogy mekkora lehet majd ez a tulajdo­ni hányad, azt nem lehet megbe­csülni, mert az az egyéb befek­tetők alaptőke-emelés iránti ér­deklődésétől függ. ■ S. P. Dübörög a gombócverseny szalmonella A megyében évek óta,nem fordult elő „fagylaltjárvány” A fagylaltszezon már két hónapja dübörög, s a ko­rántsem olcsó csemege kö­rül most a szakemberek is vizsgálódnak. * Kovács János A megyében hosszú évek óta nem fordult elő a fagylalt által terjesztett járvány. A hűsítő cse­megét egész szezonban folya­matosan ellenőrzik a forgalma­zó helyeken: cukrászdákban, panziókban, hotelekben és ét­termekben is. Korántsem reprezentatív gyorsfólmérésünkből kiderült, hogy a többség még mindig a jól ismert „fagylalt-szenthárom­ság”: a vanília, csokoládé és a puncs-rumos dió híve, illetve a gyümölcsös készítmények kö­zül még a citrom és az eper is ide sorolható. Nyomukban a ka­ramell, a menta, a joghurt és a többi gyümölcskreációk, mint a papaya vagy a malagaszőlő. De egyre többen vannak olyanok is, akik bátran kipróbálnak egy- egy újabb, egzotikusnak vagy furcsának tűnő kombinációt, mint a „hupikék törpike” fantá­zianevűt, a pizzát, a lecsósat vagy a chilisét. A fagyi minden­esetre egyáltalán nem nevezhe­tő olcsó csemegének: az árak helytől és minőségtől függően gombóconként/adagonként jel­lemzően 100 és 170 forint kö­zött mozognak. Az elmúlt hetek hőségében jó páran a napközi étkezést is a fagylalttal pótolták, ami nem túl helyes, mivel ez a fajta cukros hűsítő többnyire meglehetősen magas kalóriatartalmú. Az öntu- datosabb táplálkozás hívei ma a megyében egyelőre még csak el­vétve találnak úgynevezett „light”, tehát csökkentett ener­giatartalmú készítményeket A szakemberek most azonban nem az ízek harmóniájára és vál­tozatosságára kíváncsiak, ha­nem élelmiszer-biztonsági szem­pontból tekintik át a termékek minőségét és a forgalmazás kö­rülményeit. Mint azt az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ ) Észak-magyarországi Regionális Intézetének közegész­ségügyi osztályvezetőjétől meg­tudtuk: a korábbi évek gyakorla­tának megfelelően - országos ak­Szinte minden kisgyermek szereti a fagylaltot. Képünk illusztráció. Nyal az egész família: a nők jobban szeretik a a hazai statisztikák szerint több nő, mint férfi kedveli a fagyit és a jégkrémet, és gyak­rabban is fogyasztják mind a két finomságot. Havonta átlag 2-2 alkalommal, összesen évi 3,5 litert fogyaszt a 15 évnél idősebb magyar lakosság ezekből a hűsítőkből. Mégsem vagyunk fagylalt-nagyhata­lom, ugyanis Nyugat-Európá- ban (5-14 liter) a többszörö­sét tüntetik el. A csúcstartó az USA fejenkénti évi 22 literrel. A jégkrém népszerűsége és fogyasztása is nő, ám nyá­ron még mindig inkább a fagylalt a slá­ger. A 29 évesnél fiata- labbakátla- | , gosan há- romszor-négyszer olyan gyakran esz­nek jégkrémet vagy fagylaltot, mint a 60 évesnél idő­sebbek. cióprogram keretében - a nyári idényben fokozottan ellenőrzik megyénkben is a nagy forgalmat lebonyolító vendéglátóhelyeket, élelmiszer-kereskedelmi egysé­geket, szezonálisan működő lé­tesítményeket, különös tekintet­tel az idegenforgalom szempont­jából frekventált üdülőterületek­re. S ezen belül kitüntetett he­lyen szerepelnek a fagylalt-, jég­krém- és süteményforgalmazás helyszínei. Az idei, mintavétele­zéssel egybekötött vizsgálatsoro­zat június 25-én indult és au­gusztus végéig tart - tájékozta­tott dr. Pozsgay Szabolcs. A kórokozók, baktériumok kritikus mértékű elszaporodá­sához a számukra ideális körül­mények között elég pár óra. A nagy hőségben minden téren sokkal körültekintőbben kell fi­gyelni az élelmiszer-biztonsági és az általános higiéniai körül­mények előírás szerinti betartá­sára. így elkerülhetők a töme­ges ételmérgezések, például a rettegett és igen veszélyes járvá­nyokat okozó szalmonellafertő­zések is. Az elmúlt években egyébként a nyári ellenőrzések során Hevesben a szakemberek nem találtak komolyabb megbe­tegedéseket okozó készítménye­ket, a fagylaltok nem szolgáltak tömeges ételfertőzések kiindu­lópontjaként. A szúrópróbasze­rűen vett minták döntő többsé­ge korábban mikrobiológiailag megfelelőnek bizonyult. A fagylaltot egyébként az egész szezonban folyamatosan ellenóY- zik. A feltárt szabálytalanságok miatt helyszíni bírsággal élhet­nek az ellenőrök, és felfüggeszt­hetik a termék forgalmazását. A Hírlap érdeklődéséből kide­rült, hogy az árusítóhelye- J ken főként gyárilag ké­szült, illetve porból beke­vert, aromával és színezék­kel dúsított gyorsfagylaltot forgalmaznak. Kevés he­lyen - szinte kizárólag csak a nevesebb cukrászdákban s - főzik helyben a f többnyire tejes alapú, illetve gyümölcsalapra álmodott friss készít­ményeket. Utóbbi eset­ben ezt a minőséget és frissességet a kedves vendégnek jel­lemzően az ár­ban is meg kell fizetnie. Több mint tizenötezren munka nélkül a megyében Habár májusban az előző hónap­hoz képest szerény mértékben csökkent a munkanélküliek szá­ma, a múlt év hasonló időszaká­hoz képest romlott a helyzet me­gyénkben. A regionális munka­ügyi központ adatai szerint az előző hónapban Heves megyé­ben 15,3 ezer munkanélkülit re­gisztráltak. Ez 3,4 százalékkal kevesebb, mint áprilisban. Még­sem kedvező azonban a kép, az elmúlt év hasonló időszakához képest ugyanis 9 százalékkal több az állástalan. Idén májusban - a nyilvántar­tott álláskeresők alapján számí­tott - munkanélküliségi ráta az észak-magyarországi régióban májusban 17,1 százalékos volt, ezen belül Heves megyében a legalacsonyabb, 11,8 százalékos. Trabantok és Wartburgok végnapjai Meddig mehetnek az utakon a Trabantok, a Wartburgok katali­zátor nélkül? - kérdezte egy olva­sónk. Egy rendelet szerint 2005. június 30-ig kellett volna kivonni a forgalomból azokat a kétütemű autókat, amelyek túllépik a káros- anyag-kibocsátás rögzített határ­értékét Ám az öreg járművek ha­ladékot kaptak, mely az év végén lejár. Elsősorban a szénhidrogén- kibocfátásí határérték" Változása jelentheti majd jó néháhy jármű rögös’Ülétútjának a vêfët A ta­pasztalatok szerint ugyanis egy kétütemű motor, ha minden más előírásnak meg is felel, szénhidro­génből így is közel százszor any- nyit juttat a légkörbe, mint egy mo­dem, benzinüzemű motor. Ám a Trabantok, Wartburgok további üzemben tartása megfelelő katali­zátorral még elképzelhető. Ennek ára 30 ezer forint körül mozog. A törvény, illetve a szigorítás szükségességét máig sokan megkérdőjelezik., Európában ugyanis sehol sem volt kötelező a katalizátor felszerelése. Ehe­lyett mindenhol megvárták, míg ezek a környezetszennyezőnek tartott kétüteműek folyamato­san maguktól kikoptak a közle- , kedésből. Ez az idő nálunk is kö­zel lehet, hiszen ma már alig lát­ni belőlük az utakon. ■ Ki törődik és hogyan a műemlékekkel? továbbképzés Megnyitotta kapuit Noszvajon az építészek nyári egyeteme Nem szüntethető meg azonnal a feketemunka A szervezők - az ICOMOS és a TIT - és az együttműködő part­nerek elmúlt évi döntése értel­mében az idei programokat már „Román András Műemlék- védelmi Nyári Egyetem” elne­vezéssel hirdették meg. Ezzel állítottak emléket a nagy múl­tú noszvaji rendezvény közel­múltban elhunyt szellemi irá­nyítójának. Bodó Pétertől, a TIT Bugát Pál Egyesülete elnökétől megtud­tuk, tavaly egy kétéves ciklust zártak le, s most ismét kétrészes­re tervezik a témakör megvitatá­sát. A résztvevők ez alkalommal a társadalmi feladatmegosztás­ról hallhatnak. Ez magában fog­lalja a műemlékvédelem szerep­Építészek szabadegyeteme. Egy szerencsés - mert most végre felújítják - műemlék az egri belvárosban, a Kossuth Lajos utcában. lőinek és érintettjeinek közvet­len és közvetett feladatait, köte­lezettségeit és lehetőségeit. A tegnap megkezdett, júüus 4-ig tartó egyetemen az egyes műem­lékek védelmével kapcsolatos el­méleti és gyakorlati kérdéseket taglaló előadások hangzanak el, továbbá esettanulmányokat is­mertetnek. Jövőre a települési szintű védelem problémakörét dolgozzák fel a műemlékvéde­lem elméleti és gyakorlati köve­telményeinek megfelelően. A hagyományokhoz híven ki­váló hazai és európai előadókat hívtak meg, s fórumot biztosíta­nak a hallgatóknak, hogy kifejt­hessék nézeteiket, tapasztalato­kat cserélhessenek. ■ Folytatás az 1. oldalról Komoly elvként említette Simon Gábor a társadalmi szolidaritás érvényre juttatását, amellyel a verseny veszteseinek igyekez­nek biztonságot nyújtani. Ki­emelte: kormányzati szinten most először dolgozták ki a ro ma kisebbségi integráció prog­ramját, ebben az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a fog­lalkoztatás terén tesznek lépé­seket. Fontos feladat a hajlékta­lanok foglalkoztatásba való visz- szavezetése. Egyelőre 3,5 ezrük esetében alakítják ki a kellő fel­tételeket. Hatvanmilliárd forin­tot fordítanak uniós forrásból a megváltozott munkaképességű­ek, rokkantnyugdíjasok sorsá­nak jobbítására. Folytatják az intézkedéseket a gyermeksze­génység megszüntetése érdeké­ben. Szintén uniós forrásból 96,4 milliárd forintot fordítanak a szak- és felnőttképzésre, azt a munkaerő-piaci igényekhez igyekeznek hozzáigazítani. Munkatársunk felvetésére, miszerint ellentmondóak az in­formációk a be nem jelentett fog­lalkoztatás visszaszorításáról, Simon Gábor elmondta, kismér­tékben javult a helyzet, ám az át­alakulás nem megy máról hol­napra. Szemléletváltás szüksé­ges, főleg az építő- és szolgálta­tóiparban. Szigorítják a fekete­munka ellenőrzését is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents