Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-25 / 146. szám

2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 5 A szülőfalu napján várják a helyieket és a hazatérőket Szarvaskőben Rohamsisak a sírkereszten főhajtás Kopjafát állítottak elődeiknek a német tartalékos katonák Szülőfalum..., te drága! - sor­rendben immár harmadik alka­lommal rendezik meg ezzel a címmel azt a jó hangulatú talál­kozót, amelyre a településnek mind a 357 lakója meghívást ka­pott. Hazavárják továbbá mind­azokat az elszármazottakat, aki­ket az egykor itt élt, illetve a je­lenleg is itt élő családokból az ország és a világ különböző ré­szeibe vetett a sors. A képviselők az elmúlt hét kö­zepén tartott önkormányzati ülé­sen tájékozódtak a programról. Mint elhangzott, a szarvaskőiek által nagy érdeklődéssel várt eseményre az idén július 28-29- én kerül sor. Az állomáskerti szabadidő­parkban ez alatt a két nap alatt az egri és a bélapátfalvai kistér­ség számos hagyományőrző cso­portja, a Bikini és a Kormorán együttes koncertje, valamint az egri Szilaj Dobkör látványos mű­sora szórakoztatja majd a jelen­lévőket. De érdeklődésre tarthat számot az a vetélkedő is, ame­lyen az egyes családokból ala­kult csapatok mérik össze tudá­sukat és ügyességüket. ■ fodor istvánné, Egerszalók:- Szerintem elsősorban a falu központját kellene felújítani, én azt szeretném szebbé tenni. Most van egy kis virágosítási, parkosítási akció a településen, de úgy gondolom, hogy ennél ez a falu még jóval többet is érde­melne. Aki ide látogat, bármer- ről jön is, a központot látja elő­ször, ami pedig, ha szépen ki van alakítva, szintén turistacsa­logató lehet. Mivel számos látványosság lenne a faluban, a hőforrás miatt pedig különösen sok vendég ér­kezik hozzánk, jó lenne, ha na­gyon szép faluképet, faluközpon­tot láthatnának. Ezenkívül az utakat is jó lenne szebbé, jobb minőségűvé tenni, elsősorban a főútvonalakat. Rájuk férne a fel­újítás, de ugyanígy több másik utcára is a településen. ■ Simon Miklósné és Majnár Lajosné német és magyar tartalékosok társaságéban az ismeretlen katonák emlékére állított kopjafánál. Évek óta tartó fegyverba­ráti kapcsolat fűzi össze a magyar és a német tarta­lékosokat, akik most ka­tonasírok után kutatnak. Szilvás István A katonák a falu feletti erdőben ásták be magukat. Két-három hé­tig tizenhatan védték a frontvona­lat 1944 novemberében, amikor heves ellentámadást kaptak.- Miután elcsitultak a harcok, három német és egy magyar ka­tona holttestére bukkantak az erdőt járó emberek - idézte fel az egykori eseményeket a noszvaji Simon Miklósné. Az idős asszony édesapja, Ba­lázs Ernő akkoriban intéző volt a faluban, s egyike azoknak, akik gondoskodtak az összecsapásban meghalt katonák temetéséről.- Nagyon fiatal voltam annak idején, de arra emlékszem, ahogy a sisakjukat rátették a fa­keresztre - tette hozzá Majnár Lajosné, aki ma abban a Dózsa utcai házban él, amelyikben a háborús időkben a nagyszülei laktak. Az utca túloldalán terül el a régi sírkert, ahol az elesetteket I elhantolták. - A magyar katona maradványait 1959-ben kihan- toltatták, s hazavitték Pestre a hozzátartozók. Az ismeretlen né­metek sírja viszont - bár az '50- es évekig hűségesen gondozta őket a falu - lassan az enyészeté lett. Ma már csak sejteni lehet, hogy merre is voltak valamikor. Ennek tudható be, hogy a kö­zelmúltban a tele­pülésen járt német tartalékos katonák nem a régi hantok­nál, hanem a fris­sen felállított kopja­fánál hajtottak fejet a második világhá­ború idején itt elesett bajtársaik emléke előtt. Noszvaj után Béla­pátfalvát keresték fel, s miután megismerkedtek a környék ne­vezetességeivel, rövid megemlé­kezésre felmentek arra az erdei tisztásra, ahol egy ismert és egy ismeretlen katona sírja található. A Kurt Berger tartalékos főtörzszászlós vezette négyfős csoport a német hadsereg, a Bundeswehr tartalékos szerve­zetét képviselte a tisztelgés so­rán. Az Unterfranken megyei szervezet elnöke és három tagja a Magyar Tartalékos Szövetség Három német és egy magyar katona holttes­tére bukkantak az erdőt járó emberek. (MATASZ) Heves Megyei Szerve­zetével kialakított együttműködé­si kapcsolat jegyében érkezett a megyeszékhelyre és környékére.-A látogatás egyik célja az volt - mond­ta Munkácsi Sándor tartalékos alezredes, a MATASZ megyei elnöke -, hogy a né­metek feltérképez­zék a háborús kato­nasírokat. Emellett pedig össze­hangolják a két szervezet továb­bi közös programjait. Az elképzelések szerint a He­ves megyei tartalékos katonák képviselői júliusban lóverse­nyen vesznek részt odakint, szeptemberben pedig - egyelőre megfigyelőként - kísérik figye­lemmel a német tartalékos szö­vetség által rendezett országos versenyt. A megbeszéléseken szó esett arról is, hogy a későb­biekben el is indulhatnak ezen a nem könnyű fjg ‘ megmérettetésen. Tovább keresik az ismeretlen katonák sírhelyét TÖBB HÉTIG TARTÓ, SZÍVÓS har­cok zajlottak 1944 őszén a szovjet és a német csapatok között a megyében, ahol mind­két fél jelentős veszteségeket szenvedett. Az összecsapások főbb színterein számos elesett katonát hántolták el. A sírok egy részét már felkutatták, a MATASZ azonban arra számít, hogy a lakosság se­gítségével újabb nyug­helyeket ta­lálnak majd.- Decemberben a hevesi me­gyeszékhely ad otthont a MATASZ-kupának - tájékozta­tott Munkácsi Sándor. - Erre az országos lövészversenyre meg­hívtuk a német tartalékosokat is. Egyben megígértük partnere­inknek, hogy addig igyekszünk újabb és újabb katonasírokat fel­kutatni, ahol vendégeink leró­hatják tiszteletüket egykori baj­társaik emléke előtt. A mostani delegáció tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták a noszvajiakat arról, hogy miként vették körül virágokkal, a halot­tak napja alkalmából pedig gyer­tyákkal az akkor még meglévő sírokat. Mindezért köszönetüket fejezték ki a két idős asszony­nak, s rajtuk keresztül mind­azoknak, akik megemlékeztek a kíméletlen harcok ismeretien ál­dozatairól.- Ők is emberek voltak, akiket erre a vidékre sodort a hábo­» rú. Nagyon sajnáltuk, hogy ilyen sors jutott nekik, s hogy itt fejeződött be fia­tal életük. Amikor a sír­juknál jártam, mindig arra gondol- tam, hogy ^ vajon kit hagytak otthon, ki várhatta haza őket reménytelenül - mondta az emlékszalagok­kal díszített kopjafánál Majnár Lajosné. Új korlátrendszer a sportpálya körül szilvásvárad Új korlátrend- szert építenek a labdarúgó- pálya körül az önkormány­zat közhasznú és közcélú munkásai, valamint az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészetének a munkatár­sai. A régi elemek egy része már tönkrement, de tűzifa­ként is „hasznosítottak” be­lőle illetéktelen személyek a tél folyamán. Megalakul az Általános Művelődési Központ felsőtárkány Július elsejé­vel jön létre az Általános Művelődési Központ (ÁMK), ami magában foglalja az ál­talános és a zeneiskolát, a napközi otthonos óvodát, a könyvtárat, a Művelődési Házat és a Gyermekjóléti Szolgálatot. Vezetője Balogh László lesz, aki korábban az egerszalóki iskolában taní­tott, s kistérségi megbízott is volt. Szintén ekkortól mű­ködik az ÁMK igazgatótaná­csa, az intézmények vezetői megkapják az egyéves veze­tői posztokat. Két pályázaton is pénzt nyert a község EGERCSEH) Összesen hétmil­lió forintot nyert el az önkor­mányzat az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Tanács két pályázatán. Az egyik a helyi önkormányzati fejlesztési feladatokról szólt, s a településrendezésre, az ehhez szükséges terv készí­tésére nyert a község 3 mil­lió 100 ezer forintot. A leg­hátrányosabb helyzetű kis­térségek felzárkóztatására kiírt pályázaton pedig az Egészségház akadálymente­sítésére kap a falu 3 millió 960 ezer forintot. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. &ÎSKDEE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita. negyessyíá axelsprmger.hu Beszakadt a föld az udvaron “SÄ« balesetveszély Két nappal korábban rendezvényt tartottak a Varázstorony Az utolsó mérföld a távozás méltóságáról Hatalmas lyuk tátong az egerszalóki iskola és az idősek otthona konyhájának betonozott udvarán. Egyik napról a másik­ra beszakadt a föld, így most jó­kora üreg tátong ott, ahol pince vagy tároló lehetett korábban.- Jól látni, hogy az aszfalt alatt egy mindössze tíz centiméter vastag földréteg volt - mutatta Tőgyi Gábor polgármester. - A konyhások fedezték fel az üre­get, amit most szakértők vizsgál­nak. Megnézik azt is, hogy van- e hozzá kapcsolódó járat. Kivite­lezési tervet kell készíteni a helyreállításhoz, majd habbeton­nal betömni az üreget A munká­latok előreláthatóan minimum egymillió forintba kerülnek. Ko­Tőgyi Gábor polgármester mutatja a nem mindennapi gödröt. rábban létezett pinceveszélyez- tetési támogatás, a tárcaközi bi­zottságnál lehetett igényelni, de tavaly megszüntették. Ezt legin­kább Eger, Pécs és környéke sínyli meg. Most csak a vis maior-keretre lehet számítani, de az sem sok, s önrészt is bizto­sítani kell a munkákhoz. A veszélyes szituációra jellem­ző, hogy a helyszínen két nappal korábban táncos mulatság volt, sátrakkal, lakodalmas bemuta­tóval, színpaddal, padokkal. Gyakran autók is parkoltak az udvaron. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem akkor „lyukadt ki a föld”, amikor vala­ki éppen ott állt. ■ Sz. K. Az egri Eszterházy Károly Főis­kola természettudományi kara a Kutatók Éjszakája rendezvé­nyének keretében nagyszabású sorozatot szervezett a Líceum­ban. Az érdeklődők - a rengeteg érdekes program között - meg­ismerkedhettek többek között az elbűvölő, és titkokat rejtő Va­rázstoronnyal. Olyan kísérleteket láthattak, amelyekben a kémia birodalmá­nak csodás fényei, meglepő je­lenségei tárultak fel. A líceumi látogatók részt vehettek például matematikai játékok megoldásá­ban, a Kutatók kocsmájában pe­dig „A fény ajándékai” címmel játékos borkultúra és borgaszt­ronómia verseny zajlott. ■ Számos érdeklődő volt kíváncsi arra az író-olvasó találkozóra, amit Polcz Alaine és Bitó Lász­ló nemrég megjelent Az utolsó mérföld című könyve kapcsán tartottak az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A kötet az elmúlásról, a jellemző európai halálfelfogásról, vala­mint a távozás méltóságáról szól, így nem csoda, hogy első­sorban az idősebb korosztály tagjai mentek el Bitó László és Szigethy András író, újságíró beszélgetésére. Bevezetésként a társalgást ve­zető Szigethy András kifejtette: bár a téma nem túl népszerű, mégis mindenkinek az életéhez szorosan hozzátartozik. A kötet szerzői ugyanis azzal foglalkoz­nak, hogy miként lehet kibékül­ni a kibékülhetetlennel. A ven­dégként jelenlévő szerző el­mondta, hogy ő az elmúlást tel­jesen természetesnek tartja, hi­szen az evolúció enélkül nem létezne. Nézete szerint lehet úgy meghalni, hogy az pozitív, szeretetteljes élmény legyen. Az emberekben általában félelme­tes kép alakult ki a halálról, ezt kellene feloldani. Úgy véli, mindenkinek ön­rendelkezési jogának kell len­nie a halálával kapcsolatban, amire fontos a felkészülés. A hozzátartozók esetében pedig a búcsúzás, az elengedés. ■ Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents