Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-25 / 146. szám

2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK Boldog SÍRHELYEK A községi te­metőben június 30-áig válthatók meg a sírhelyek. Az önkormány­zat külön értesítést nem küld a hozzátartozóknak. Ha az érintet­tek nem élnek a lehetőséggel, úgy a sírhelyeket újabb 25 esz­tendőre bárki megválthatja. Mi­vel utóbbira jelentős igény mu­tatkozik, az illetékesek kérik, hogy aki nem kívánja megtarta­ni a régi parcellát, a jelzett idő­pontig közölje azt a polgármes­teri hivatalban. Eger KÖZÉLET Császár Zoltán, az 1. számú választókörzet kép­viselője, a közgyűlés urbaniszti­kai és környezetvédelmi bizott­ságának tagja, szépasszony-völ- gyi tanácsnok június 29-én tart­ja következő fogadóóráját. A képviselő 16 órától várja a vá­lasztókat a Városházán. Gyöngyös zarándokok Az idei esztendő Árpád fejedelem emlék­éve. Az 1100 éve elhunyt honfog­lalónk tiszteletére a Vereckei-há- gótól indult zarándok lovascsapat képviselői június 26-án, kedden a mátraalji városba érkeznek, és megemlékezést tartanak. A nagy­szabású Fő téri ünnepség - me­lyet a városon keresztül az Ener­gia pályáig tartó díszfelvonulás zár majd - este 6 órakor bevonu­lással és a Himnusszal kezdődik. Gyöngyössolyfflos érmék „Ró­mai császárok arcképei érméken Kr. e. 27-től Kr. u. 476-ig” címmel nyílt kiállítás a polgármesteri hi­vatal tanácstermében. A gyűjte­ményt, mely állandó tárlata lesz az épületnek, az érdeklődők a hi­vatal nyitva tartási ideje alatt te- kinthetik'meg, így az intézmény­be csütörtök kivételével minden hétköznap ellátogathatnak. ferecsend adomány a helyi születésű, ma már Budapesten élő Császár József vállalkozó 100 ezer forintos pénzadományt nyújtott a Faluvédő Egyesület­nek. Az adományozó a pénzösz- szeggel a Kerecsendi Hagyomá­nyok Háza további működteté­sét, a gyűjtemény gyarapítását és a kiállítás feltételeinek javítá­sát kívánta támogatni. Szilvásvárad PÁLYÁZAT Sikerrel szerepelt az Általános Művelődé­si Központ a Heves Megyei Köz­oktatási Közalapítvány pályázati kiírásán nyelvi labor kialakításá­ra. Ennek eredményeképpen szeptember 1-jétől a nebulók kor­szerű technikai feltételek mellett tanulhatnak idegen nyelveket. Hamarosan érkezik a hazai korai szezon Július elején már a piacokcp lehet a magyar dinnye Az intenzív művelésé a jövő, a hagyományos szabadföldi termesztés a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre kockázatosabb. Képünk illusztráció. Már július első napjaiban szedhetik a dinnyét a me­gyei termelők. Bár a pia­con még egy ideig jelen lesznek a külföldi vetély- társak, a mézédes hazai népszerűbb lehet náluk. Tóth Balázs Szegeden már június elején kí­náltak magyar görögdinnyét a piacon, de a békési gazdák eb­ben kételkednek. A július eleji szüret viszont mindenképpen lehetséges, ugyanis a meleg idő­járás miatt Heves megyében is egy héttel korábban érik a diny- nye. Persze a bőséges napfény és eső mellett a gazdák gondos munkája és pénze is kell a korai terméshez.- Mi 20 hektáron csepegtető­szalagos módszerrel, takarófóli­ával termesztünk dinnyét és úgy számolunk, hogy július 5- én már lesz érett gyümölcs - mondta el a családjával együtt Hatvan környékén gazdálkodó Sisa Richárd. - Az idei termés közepes lesz, hektáronként 300-500 mázsára számítunk. A dinnyetermesztés kockázatos vállalkozás, hiszen nem csak a hazai időjárástól függ a siker - tette hozzá a termelő. Sisa Richárdék a családi gaz­daság földjeit saját eszközökkel művelik meg, így munkájukat leszámítva 600-700 ezer forint­ban van egy hektár dinnyés megművelése. Átlagos termés esetén, ha a nagybani felvásár­lási ár kilónként 50 forintról in­dul, és ez a szezon végén sem csökken irreális mértékben, megéri a fáradság. Az importtal azonban idén is megkell küzdeni­ük, július harma­dik hetéig ugyan­is a zamatosabb hazai dinnye egyszerre lesz je­len a piacokon és a boltokban a görög, spanyol, olasz és jordán gyümölccsel. A hagyományos művelést vá­lasztó hevesi és szabolcsi gaz­dák viszont 1-2 hetes késéssel tudnak csak piacra lépni. A má­jusijégeső és a talajmenti fagyok ugyan nem okoztak helyrehoz­hatatlan károkat, de például Csány környékén a dinnyetövek kötései csak jó két hete indultak Az importtal azon­ban idén is meg kell küzdeniük. meg. Gál Tiborné a Csányi Diny- nye Védegylet vezetője szerint a szüret egy-két hetet csúszhat ezeken a területeken, július vége felé azonban az itteniek porté­kájával is találkozhatunk. A szabadföldi művelés egyre inkább ráfizetéses. Problémát jelent, hogy locsolni nem na­gyon lehet, hiszen a föld alatti víz­kincs az ásvány­víz-palackozó mi­att védett, s- csak 30 méter mély kutat lehet fúrni, de olyan mélységben nem biz­tos, hogy lehet vizet találni. Ta­valy 10 év óta először nyeresé­ges lehetett volna a termelés, de a jég elverte az érett gyümöl­csöt. Sajnos a költségek emel­kednek, hiszen 15-20 forintba kerül egy szem vetőmag, a tök­be oltott palánta 120 forintba, nem is beszélve a befektetett munkáról. Ezzel szemben ta­valy augusztus 20-a kör­A termés csak alacsony áron kel el az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé kifizetődő a dinnyeter­mesztés a megyében. A medi­terrán dinnyetermelő vidékek időelőnye miatt a termés csak alacsony áron kel el. A Heves Megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal tájékoztatá­sa szerint idén a me­gyében kevesebb, mint 900 hektáron termeszte­nek görögdinnyét, és a sárgadinnye ter­mőterülete is alig haladja meg a 74 hektárt. t ' V * nyékén 8 forintot adtak a görög­dinnye kilójáért - tette hozzá Gál Tiborné. Jobbágy József falugazdász szerint az intenzív művelésé a jövő, a hagyományos szabadföl­di termesztés a kiszámíthatat­lan időjárás miatt egyre kocká­zatosabb. A fóliaalagutas, talajta- karásos és csepegtetéses öntözé- sű módszernek köszönhetően korábban lehet szüretelni, a jó minőségű magyar dinnye pedig fólveheti a versenyt a külföldi kí­nálattal. A dél-európai dömping azonban letörheti az árakat, emi­att a később érő, szabadföldi ne­velésű hazai termék esetleg ön­költségi áron sem értékesíthető. A budapesti nagybani piacon egyébként 230 forint körül mo­zog a külföldi sárgadinnye, 130 forint körül pedig az import gö­rögdinnye ára. A helyi piacokon, például Egerben, a sárgadinnye küójáért 300 forintot kérnek, az import görögdinnye kilóját pe- ||| dig 300-350 forintért ad­ják. A kiskereskedel- *■> mi üzletláncok zöld­ség-gyümölcs részlege­inél általában 130 és 200 forint között alakul a görögdinnye fo- O gyasztói ára, de van, ahol mindössze 396 forintért juthatunk hozzá egy négykilós görögdinnyéhez. rag EGRES BÉLA Feketerigó és reskontó MESSZIRŐL ÉRKEZTEM Ugyan, de mára itt, Egerben úgy ér­zem magam itthon, mint az egerszalóki házam udvarán a sárga csőrű feketerigó, aki fészket rakott a fehérlonc sű­rűjében - mondta Sata Ár­pád színművész az egri Gár­donyi Géza Színház évadzá­róján, midőn átvette az örö­kös tagságáról szóló okleve­let. Mert Egerbe messziről jöttek, hogy itt, ebben a vá­rosban leljenek új otthonra, s teljesedjen ki hivatásuk. EGER PEDIG NEM ERESZTI EL azt, akit egyszer magába fo­gadott. Színészeink pedig, akár Erdélyből, a Dél- vagy a Felvidékről, az anyaország bármely szögletéből kerül­tek is ide, egrivé váltak, e városra építették jelenüket, jövőjüket. EZEK az új És RÉGI egri em­berek, színészek kétség- beesett segélykiáltást hallot­tak direktoruk szájából az évadzárón. Segélykiáltást a színház, az egyre több és egyre nagyobb sikereket el­könyvelő társulat létéért, fennmaradásáért. Mert hiá­ba az elismerés színésznek, színháznak, ha a gazdasági környezet lassan lehetetlen­né teszi a játékot. i'*’1 produkciónak egy marad: kötéltánc egy sodronyon, mely feneketlen szakadék fölött van kifeszítve lét és nemlét szírijei között. Az igazgató kénytelen volt azt mondani társulata előtt, hogy az egyetlen megoldás­nak lottószelvények vásárlá­sát látja a rendelkezésre ál­ló kevéske pénzből, melye­ket kiosztana színészei közt. S ha valamelyik res- kontónak a számait kihúz­zák majd, akkor feleznek, s tán így megmenthető az eg­ri színház. Fortuna azonban nem biz- tos hogy megóvja a feketeri­gó gondosan rakott fészkét... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Budapesti polgármester volt a legjobb főzőverseny Mátraballa a harmadik helyen végzett a kitűnő babgulyással Gazdag programok az egri nyári szezonban A zsűri értékelése szerint a fővá­ros XV. kerületi önkormányzatá­nak polgármestere, Hajdú Lász­ló és segítői győztek a szomba­ton Bükkszéken megrendezett polgármesteri bográcsos főző- versenyen. A második helyen a szlovákiai Hidegkút polgármes­tere, Varga Sándor végzett, a harmadik pedig - Heves megye legjobbjaként - Mátraballa csa­pata lett Forgó János irányításá­val. A budapestiek halászlevet, marhapörköltet és paprikás krumplit, a hidegkútiak pacalt csülökkel, a mátraballaiak pedig savanyú káposztás, füstölt csül- kös babgulyást készítettek. Az eseményt immár harmadik alkalommal tartották meg a tele­A zsűrinek nem volt könnyű dolga, a slambuctól a kecskegidapörköltig terjedt a skála a kulturális programokkal színesített rendezvényen pülésen, a Bükkszék Idegenfor­galmáért Egyesület és a helyható­ság közös szervezésében. Mind­azokat várták, akiket rokoni vagy baráti kapcsolatok fűznek Bükk­székhez. így 29 csapat indult. A versenyt délelőtt Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. A bíráló testület el­nöke Juhász Attila mestersza­kács, többszörös olimpiai ezüst­érmes országos bajnok volt, tag­jai dr. Benkár József megyei fő­jegyző, Harmati László, a Hotel Eger és Park tulajdonosa és dr. Géczi István, a magyar labdarú­gó-válogatott volt kapusa. ■ KÉPGALÉRIA: www.hevesmegyeihirlap.hu Gazdag és minden korosztály­hoz szóló programokkal várja vendégeit és a helybelieket az idei nyári szezonban is Eger. A kínálatban szerepelnek az Agria Összművészeti Fesztivál előadá­sai, így a West Side Story, a Bonnie and Clyde, a Klarinétva­rázs, a Székelyfonó, a Peer Gynt, valamint az „Előadás-képek” cí­mű fotókiállítás. Az Agria Nyári Játékok programjai között a Csárdáskirálynő, ületve az Egri csillagok című történelmi musi­cal szerepel. A Templom Galériában már megnyílt Mengyán András Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása, amit szeptember 15- éig tekinthetnek meg az érdek­lődők. A kiváló egri borokhoz kapcsolódó rendezvények között megtalálható a hagyományos Eg­ri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján (július 6-8.), s az idén már ötödik alkalommal zajló „Bormustra az egri Piacz”-on (augusztus 10-12.). Történelmi programok kö­zött jól ismert rendezvény a Végvári Vigasságok, ez tízna­pos történelmi fesztivált jelent az Egri Várban július 21. és 29. között. Újra élvezhetik az ér­deklődők a Középkori piactér rendezvényeit július 27. és au­gusztus 5. között. Ez a program a középkori időkbe „viszi vis­sza” tíz napon át a város főteré­re látogatókat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents