Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-18 / 140. szám

Már nyolcvanegy büntetőügyben végzett a hivatal közvetítői eljárást Hasznosnak bizonyul a megha­tározott büntetőügyekben foly­tatható közvetítői eljárás. A jog- intézményt az idén vezették be, s öt hónap alatt a Heves Megyei Igazságügyi Hivatal már 81 ilyen esetet kapott a bíróságtól és az ügyészségtől. Negyven­egy alkalommal megállapodás is született a sértettek és az el­követők között. Minderről Boza Imre, a hivatal igazgatója tájé­koztatta a minap hozzájuk láto­gató Habis Lászlót, Eger pol­gármesterét. A megyeszékhely önkormány­zatának irányítója arról is érte­sülhetett, hogy a pártfogói fel­ügyeletet, jogi segítségnyújtást, áldozatsegítést és büntetőügyek­ben közvetítést ellátó állami szerv munkatársai tavaly négy­ezer személy ügyes-bajos dolga­ival foglalkoztak. Egerben és környékén 339 fiatalkorú és 551 felnőtt pártfogását végezték el. E területen kollégáik pedagógu­si, vagy felsőfokú szociális vég­zettséggel rendelkeznek. Az ál­dozatsegítőik és jogi segítség- nyújtóik is szakemberek, mind jogászok. Az egri központ mel­lett Gyöngyösön, Hevesen és Lő­rinciben is működik kirendelt­sége a hivatalnak. Az igazgató a polgármesteri lá­togatáson azt is közölte, hogy 2008-tól újabb feladattal, peres ügyekben jogi segítségnyújtással bővül a tevékenységi körük. ■ 4 A beregszászi napokra voltak hivatalosak A hatodik Beregszászi Napokra kapott meghívást Kisköre dele­gációja. Részt vettek a központi ünnepségen, melynek végén át­adták a Pro Űrbe és a Díszpolgár díjakat. Az utóbbi címet Bereg­szász Olga, a budapesti Madách Színház tagja kapta. Gajdos István polgármester is üdvözölte a jelenlévőket, majd szabadtéri műsor következett. Az utolsó napon a küldöttség tagjai a közeli erdészházhoz ki­rándultak, lovas kocsikon dám­szarvas-nézésre mentek. Szén József és Gajdos István között a testvérvárosi kapcsolat megerő­sítéséről is szó esett. ■ MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JUNIUS 18., HÉTFŐ Kihúz majd a kátyúból az unió pénzszűke Saját erőből tavaly egyáltalán nem jutott a megyei utak felújítására Miközben az autógyártók egyre korszerűbb autók­kal lépnek piacra, a honi közutak - főleg az alsóbb- rendűek - állapota igen­csak kifogásolható. Nincs ez másként Heves megyé­ben sem. Sike Sándor Gábor munkájánál fogva ke- resztbe-kasba autózza a megyét. Úgy véli, szemmel látható az utak állapotának romlása. Heves felé, a 31-esen lassan életveszé­lyes lesz közlekedni, annyira megvezeti a nyomvályú a kereke­ket. Az alsóbbrendű utak egyene­sen siralmasak. Pedig elvileg a benzinben is megfizetjük, hogy rendben tartsák a közutakat. A Magyar Közút Állami Közút­kezelő Heves Megyei Igazgatósá­gát irányító Szerencsi Gábor igazgató sem tagadja, hogy ko­rántsem jut annyi pénz a kezelé­sükben lévő utak és hidak felújí­tására, mint amennyire szükség lenne. A szűkös belföldi forráso­kat az Európai Unió (EU) nyújtot­ta pályázatokkal lehet pótolni. A 2007-2013-as időszakban az uniós források két szálon fut­hatnak. Az egyik lehetőség a köz­útfejlesztési operatív program, a másik a regionális operatív prog­ram. Az előbbi az egy, a két, és a három számjegyű utakra ad se­gítséget. (Megyénkben három számjegyű út nincs.) Ezen utak úgynevezett „indikativ listája" a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumban található.- Elsősorban a 11,5 tonnás burkolat-megerősí­tésről, illetve egyéb fejlesztésekről van szó. Heves megyé­ből az M25-öst - ami most már csak nevében M2 5 - érinti a terv - magyarázza Szerencsi Gábor. Tőle tudjuk, hogy a gyorsforgal­minak indult út terveit még 2001-ben elkészítették. A leg­frissebb programok alapján úgy néz ki, hogy főútra érvényes pa­raméterekkel készül el, várha­tóan 2008-ban. Emellett a 31-es és a 33-as, tehát a Dormánd- Heves-Jászberény-Budapest, il­letve a Füzesabony-Dormánd- Debrecen vonalak szerepelnek a listán. A 31-es megerősítése prioritást élvez. Az elsőbbség­Közutak megoszlása Heves megyében autóút 5 596 km 1. rendű főút 92 152 km II. rendű főút 188 975 km főutak összesen 286 723 km összekötő utak 602 154 km bekötőutak 279 971 km Burkolati jeleket fest a szakember. A benzinnel is megfizetjük útjaink rendben tartását. Jl panaszosok szerint nem tör­tént érzékelhető változás.” hez hozzájárult, hogy a 31-esen sem a burkolatszélesség nem megfelelő, sem a teherbírás. Rá­adásul nagy a jelentősége, mert a Jászságból érkező járművek egy része ezen jut el az M3-as autópályára. A 33-as főút meg­felelő szélességű. A '90-es években ment végbe a re­habilitáció, a 75-75 centiméte­res szélesítés. Ám nem valósult meg a burkolat megerősítése.- Most fontosabb a 31-es, de ha költséghatékonysági elemzést végeznénk, akkor a 33-ason jóval olcsóbban lehetne beavatkozni, mert csak méretezett réteg asz­falt kellene rá és rendben is len­ne. Ám a 31-est szélesíteni szük­séges, vízelvezető árkot kell épí­teni, fakivágást igényel és a mű­tárgyak szélesítésére is szükség lehet - jegyzi meg az igazgató. Az említetteken túl nem uni­ós, hanem állami forrás­ból valósul meg a gyön Senkinek sincs pénze a legjobb megoldásra ÁLLANDÓ LAKOSSÁGI PANASZ az, hogy ötösével közlekednek a pótkocsis kamionok a kő­szállítással érintett települé­sek mentén. Gyorsan mennek, repednek a házak, nem lehet átmenni a túloldalra, tehát romlik az életminőség. A rendőrség, a közleke­dési hatóság és a közút­kezelő forrásai korláto­zottak, így lényeges vál­tozást a helységeket elke­rülő út építése hozhat. gyösi nyugati elkerülő út kettes üteme, aminek már jogerős az építési engedélye. Bármely pilla­natban megszülethet a pozitív döntés, hogy lehessen indítani a munkát. A regionális operatív program az Észak-magyarországi Fejlesz­tési Ügynökség (NORDA) kezé­ben van. Nógrád, Borsod, Heves megyékben 24-25 milliárd fo­rint jut a négy és az öt szám­jegyű utakra az elkövetkező hétéves ciklusban.- Elkészült mindhárom megyére az indikativ lista, illetve egy kétéves program is - fogalmaz Szerencsi Gá­bor. - A 24-25 milliárdból ii Heves megye - az úthálózat "x- arányában - 7,5-8 milli­árd forintra számíthat. Ebből az első két év­re egy hárommil­liárdos csomagot terveztünk. Tíz projektet jelöl­tünk meg az első ciklusban. Izgalmasabb kérdés az uniós források nélküli felújítások ügye. Tavaly megyénkben két híd újult meg. Burkolatjelek fes­tésére volt mód, ám az idén szű- kebb ez a lehetőség. Az okokról az igazgató elmondta, hogy ko­rábban a magyar szabványok­ban 10 tonna volt a megenge­dett tengelyterhelés, az össztömeg pedig negyven. Az unióba lépve ez 11,5, illetve 44 tonna lett. Nagyobb igénybevé­telt kell a pályaszerkezetnek ki­bírnia, amire csak az új utakat méretezték. Hevesben a 11,5 tonnára szinte nem is felel meg egy útszakasz sem, az új építé­sű M3-ast kivéve. Ám az nem a közút kezelésében van. Fentiek­hez társul a forgalom 2-3 száza­lékos növekedése. Hevesben lényeges kérdés a kőszállítás is. Geológiai adott­ság, hogy bányák vannak itt, azokból hordják a követ az alföl­di pálya- és útépítéshez. A kisnánai kőbányából már több mint 500 ezer tonna kő megy el egy évben.- Rengeteg bejelentés érkezik a kisnánai kőbányából való szál­lítás miatt. Olyan utak vannak, amelyek ennek hatására drasz­tikusan leromlottak. A 2415-ös Sirok-Tarnaszentmária-Verpelét közötti például egy jó profilú er­dei út volt. Ma meg kell nézni, hogy folt hátán folt - ismerteti az igazgató. Ebből a körből kellene kitör­ni. Több próbálkozás is történt. Sós Tamás országgyűlési kép­viselővel, a térség polgármes­tereivel, a szállítókkal, a bánya- tulajdonosokkal folytatott tár­gyalásokat a megyei igazgató­ság. Született is megállapodás, hogy a bányák önkorlátozzák magukat. Ám ezt nincs joga mérni a közútkezelőnek. Á pa­naszosok szerint nem történt érzékelhető változás. A megol­dás az lehetne, ha olyan logisz­tikai útvonalakat alakítanának ki, amelyek elkerülik a telepü­léseket. Szóba jöhetne a vas­úton történő szállítás is. Kevesebb hegyközséggel stabilabb a működés? törvénymódosítás Egyre inkább csökkennek a források az államtól átvett feladatok ellátására A hegyközségek működőképte- lenné válását akarja megelőzni, a szakmaiság erősítését szeretné elérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a hegyközségek­ről szóló törvény módosítását célzó kezdeményezéssel. Az elő­terjesztés - a HNT reményei sze­rint - az őszi ülésszakban kerül­het a Tisztelt Ház elé, bár a javas­latokat már február közepén megkapta az agrártárca.- A hegyközségek az államtól átvett feladatokat látnak el. Ám az elmúlt két évben jóval keve­sebb forrást biztosít e teendőkre az állam, az átutalt összegek már a működést sem fedezik. Jól lát­ható, hogy országszerte sok ki­sebb hegyközség egyáltalán nem Dr. Gál Lajos: Ma már a működő­képesség is veszélyben van tudja úgy végezni a munkáját, ahogy kéne - mondta el lapunk­nak dr. Gál Lajos, az FVM egri Szőlészeti és Borászati Kutatóin­tézetének igazgatója, aki a HNT tagjaként vesz részt a jogszabály­módosítás előkészítésében. A tervezet úgy oldaná fel a működés körüli anomáliákat, hogy ötvenről 500 hektárra emelné fel az önálló hegyköz­ség fenntartásához szükséges árutermelő szőlőültetvények nagyságát, melyek legalább tíz termelő használatában vannak. Igaz, a javaslat megengedően fogalmaz. Az illetékes hegyköz­ségi tanács abban az esetben, ha a létrehozandó közös hegy­községek települései közötti tá­volság közúton 20 kilométernél nagyobb, illetve ha a közös hegyközségben ezernél több tag lenne, eltérhet e főszabály­tól. Ugyancsak megtarthatják önállóságukat a kisebb hegy­községek akkor, ha járulékbe­vételeik hosszú távon is meg­alapozzák stabil, adósságmen­tes működésüket. A HNT-nél attól is tartanak, hogy a módosítások mértéke túl nagy, ezért az átvezetések csak egy új törvényben lesznek meg­oldhatóak. Ez pedig - emlékezte­tett Horváth Csaba, a HNT főtit­kára - a forgalomba hozatali já­rulék törvénymódosítása körüli huzavona miatt nem túl biztató. Ráadásul jelenleg még több ponton is eltér egymástól a HNT és az FVM ál­láspontja. A tanács­ban ugyanis többen aggályosnak tartják az 500 hek­táros főszabály „elvtelen” fellazí­tását, mondván, így feleslegessé válik az egész kezdeményezés. Ezen álláspont szerint például ■ A törvénymódo­sítási javaslat megengedően fogalmaz. törölni kéne a tagok létszámá­nak számszerűsítését, s az érin­tett hegyközségek közötti kriti­kus távolságot 40 kilométerben kellene meghatározni. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor dr. Gál Lajos megjegyezte: a módo­sításnál figyelemmel kell lenni a hegyközségek önrendelkezési jogára is. Az országban je­lenleg 316 hegyköz­séget tartanak nyil­ván. A módosítások után ebből várható­an mintegy 160 önálló szerve­zet maradna meg. Az Egri Bor­vidéken is a mostani 15 helyett nyolc hegyközséggel számol a javaslat. ■ K. G. Folytatódnak megyénk útjain a felbontások Heves megye útjain ezen a héten is több helyen kell útfelbontásra és forgalmirend-változásra szá­mítani. A Hatvant Selyppel ösz- szekötő úton csatornaépítés mi­att 30 kilométeres sebességkor­látozás van érvényben, s jelző­lámpák irányítanak. Eger és Pétervására közt burkolatjavítás és padkarendezés lassítja a hala­dást, itt 40 kilométerrel halad­hatnak a járművek. Egerben, a Kistályai úton csomópont-átala­kítás és vízvezeték-építés miatt tilos előzni. Valamennyi munkaterületen a hatályos jelzőtáblák által mu­tatott közlekedési rend érvényes, ezek kihelyezéséért a kivitelező cég a felelős. ■

Next

/
Thumbnails
Contents