Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-16 / 139. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 16., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Gyorsmérleg: tízmilliónál is nagyobb kárt okozott az eső Az utóbbi napok heves esőzéseiből alaposan kijutott Abasárnak, ahol több családi ház pincéjét, illetve lakórészét öntötte el a víz, és önkormányzati ingatlanokban is jelentős károk keletkeztek. Ezek felmérése még folyamatban van. Az eddigi adatok szerint - amint azt Lénártné Benei Anikó polgár- mestertől megtudtuk - a községi vagyonban legalább 15 millió forintos a kár. Erősen megrongálódott a Pongor-patak medre, szinte a teljes belterületi burkolatát megbontotta a hegyekből alázúduló víz és hordalék. Átereszek, egyéb műtárgyak is sérültek.- Az utóbbi években már kizárólag csak úgy újítottunk fel utakat, hogy a vízelvezetést is kiépítettük, s más szakaszokon is nagy gondot fordítunk az átereszek, sárfogók létesítésére és karbantartására, ám most olyan extrém mennyiségű csapadék hullott, amivel a rendszer nem tudott megbirkózni - tudatta a polgár- mester, megemlítve, alig egy óra alatt 120 milliméter eső zúdult rá a falura. A legnagyobb problémák a település legmélyebben fekvő részén jelentkeztek. A község a regionális vis malőr keretből szeretne gyors segítséget kapni a kárenyhítéshez, hogy egy újabb nagy eső ne okozzon még komolyabb bajokat. ■ Feloszlatta magát a környezetvédők helyi egyesülete A napokban taggyűlést tartott a Kerecsendi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület. Az összejövetel célja az volt, hogy kimondják a szervezet önfeloszlatását. A környezetvédők az illegális szemétlerakók felszámolásával, a szemétszállítás támogatásával és a biotégla-termelés beindításával hívták fel magukra a figyelmet. Az utóbbi években a közösség tevékenysége gyakorlatilag megszűnt, tagjai más szervezetekben munkálkodnak. Az egyesületnek felosztható vagyona nincs, ugyanakkor tartozások sem terhelik. A taggyűlésen a résztvevők egyhangú szavazással fogadták el Pusoma Jenő elnök önfeloszlatásra vonatkozó javaslatát. ■ siker Az egri lány a világ legjobb egyetemére készül A huszonhét éves egri lány hét év Japánban töltött esztendő után nyert felvételt a világ leghíresebb és leggazdagabb egyetemére, az amerikai Harvardra. Barta Katalin Egerben délután öt, Japánban hajnal fél kettő van, amikor rövid levelezésbe kezdünk az interneten Magyar Zsuzsival, aki tavasszal kapott értesítést az amerikai Cambridge-ből, hogy 93 százalékos teljesítménnyel felvételt nyert a Harvard Egyetem kelet-ázsiai tanulmányok szakára. Az egri lány hét évet töltött Japánban, ahol először az osakai egyetemen szerzett közgazdász-diplomát és bachelor tudományos fokozatot, a napokban pedig a köbei egyetemen védte meg master fokozatú politológiai diplomáját. Egerben élő szülei pillanatnyüag nem is tudják, hogy sírjanak vagy nevessenek lányuk sikerei láttán. A világ leghíresebb egyetemére ugyanis nem elég bejutni, az induláshoz egy tetemes összeget is letétbe kell helyezni: 50 ezer dollárt, azaz tízmilló forintot. Ennyi kell ahhoz, hogy megkaphassa az amerikai diákvízumot, s a speciális témából megvédhesse nagydoktori címét. Zsuzsi tizenkilenc éves kora óta gyakorlatilag egyedül gondoskodik magáról. Kitűnő tanulmányi eredményeinak köszönhetően szép ösztöndíjjal rendelkezett, s mellette folyamatosan tanítást is vállalt. A lány karrierje Egerből indult, ahol az EKF 2. Számú Gyakorló Általános Iskolája után a Neumann János Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, és egy öthetes amerikai Soros-ösztöndíjat is szerzett. Érettségi után Budapesten az ELTE skandina- visztika-angol szakán járt másfél évet, eközben „igazolt át” Japánba, az osakai egyetemre. Az eltelt hét év alatt alaposan megismerkedett a kelet-ázsiai gazdasági, politikai viszonyokkal, tanulmányai is e témákhoz kötődtek. Mint mondta, a Harvard után kelet-ázsiai szakértőként és politológusként szeretne dolgozni, mellette pedig tanítana valamelyik egyetemen. - Nem szeretnék A kijutáshoz tízmillió forintot kéne előkeríteni zsuzsi szülei az elmúlt hetekben ezernyi szálat megmozgattak, hogy előkerítsék a letéthez szükséges tízmillió forintot. Nagyvállalatoktól, minisztériumoktól, multicégektől próbáltak támogatókat keresni, nem sok sikerrel Kormányzati körökben is érdeklődtek. A választöbbnyire elutasító volt. Egyedül a volt általános iskoszobatudós lenni. Úgy gondolom, ismereteimmel a napi munkájukban tudnám segíteni a gazdasági élet szereplőit. Konkrétabban: például egy esetleges japán vagy kínai kormányváltás előnyös lehet-e mondjuk az egri borexport számára - mondta. A Harvard felvételi gyakorlatáról szólva elárulta: ott nincs haNobel- és Pulitzer-díjas professzorok társaságában a harvard egyetem amerikai magánegyetem a Massachussetts állambeli Cambridge-ben, tagja a legjobb egyetemeket magában foglaló Ivy League* nak. 1636-ban alapították, az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. 1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen. Jelenleg kilenc magyar hallgatója van. magyar zsuzsi (képünkön) lehetne a tizedik. Iájának a Művészeti Nevelő sért Alapítványa vállalta, hogy befogadja, s ezzel az adóból leírhatóvá teszi a támogatására név szerint érkező összeget A legkevesebb is sokat jelentene. A legtöbb állam - köztük Szlovénia, Bulgária is - speciális ösztöndíjjal támogatja a Harvardra kijutó diákokat Hazánkban ilyen nincs. gyományosan értelmezett szóbeli, írásbeli vizsga. A jelöltnek rengeteg anyagot kell magáról küldenie: önéletrajzot, korábbi iskolai eredményeit, három ajánlást olyan professzoroktól, akik eddig tanították, illetve motivációs levelet. Emellett két vizsgán is meg kell felelni: a TOEFL- nyelwizsga a külföldi diákok számára kötelező, a GRE-vizsga pedig a matematikai és az angol nyelvi tudást méri föl. Ez minden jelentkezőnek kötelező. Minden beküldött anyagnak kiválónak kell lennie, hogy ne ejtsék ki az embert az első körben. Kíváncsiak arra is, hogy menynyire érdekes személyiség a felvételiző. Ebben - utalt rá - talán volt némi helyzeti előnye, hiszen magyarként hét év Japánban töltött idő még ott sem hétköznapi történet. Tudományos konferencia az egri főiskolán a mikotoxinokról Biacs Péter professzor, a Regionális Tiidásközpont (RET) tudományos tanácsadójának elnökletével tartottak konferenciát az egri Eszterházy Károly Főiskolán. A tanácskozást szervező dr. Kiss Attilától, az Egerfood RET menedzser-igazgatójától megtudtuk: az eseményen nyolc rangos hazai egyetem és kutatóközpont képviseltette magát. A konferencia témája a mikotoxin-kutatás volt. A mikotoxin méreganyagokat jelent, a gyümölcsökön és gabonaféléken megtelepedő penészgombák terméke. Ebbe a kategóriába tartozik például a paprikabotrányból ismert aflatoxin is. A résztvevőket dr. Mátyás Ferenc rektorhelyettes köszöntötte. A tudományos tanácskozáson hat előadás hangzott el, közöttük Mesterházy Ákos akadémikusé, a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet osztályvezetőjéé. Az előadások után - vitafórum keretében - jelölték ki a mikotoxin-kutatás igényeihez illeszkedő új kutatási feladatokat, és fogalmazták meg azokat a stratégiai javaslatokat, amelyek több új EU-s projekt esetében az együttműködés alapját képezhetik. A fórum idején megalakult a Magyar Mikotoxin Kutatási Egyesület is, eblökévé Mesterházy Ákost választották. A kistérséghez csatlakozhat a családsegítő Pétervásárán a legutóbbi többcélú kistérségi társulás ülésén egyebek mellett arról is egyeztettek a grémium tagjai, hogy a jelenleg a Pétervására gesztorsága alatt intézményfenntartó társulásként működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat idén szeptembertől a többcélú kistérségi társulás keretén belül működhetne tovább. A társuláshoz jelenleg tizenkét település tartozik, s már jelezte csatlakozási szándékát Tarnalelesz, Fedémes és Szentdomonkos is. Felvetették azt a lehetőséget is, hogy Bodony, Párád, Recsk, Parád- sasvár és Sirok külön társulásban működnének együtt. ■ A Tisza-tótól a Hortobágyig idegenforgalom Kétnapos programmal nyitott a szezon Már utalják a szőlősgazdák támogatását Segítség a munkaadóknak és az álláskeresőknek is Kétnapos természetjárásra hívta a sajtó munkatársait a Tisza- tó Térségi Fejlesztési Tanács, melynek során bemutatták a Ti- sza-tó és folyó különleges élővilágát, idégenforgalmi attrakcióit és gasztronómiai különlegességeit. A túra a tanács ülésével kezdődött, ahol szóltak többek között a tó egyik nagyberuházásáról, a viharjelző rendszer kiépítéséről és a Vülage+-program tapasztalatairól is. Ezt követően pedig már a természetjárásé volt a főszerep: akik elfogadták a meghívást, eljuthattak a tó azon területeire is, amelyeket természetvédelmi okok miatt lezártak a turisták elől. ■ Herbály Imre, a fejlesztési tanács elnöke (balra) is részt vett a túrán A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának kifizetését. Elsőként a szakmai szempontból prioritást élvező fajtaváltási, ültetvény-áttelepítési intézkedést végrehajtó termelők jutnak a támogatáshoz - tudatta Varga Sándor. A hivatal kommunikációs és sajtóosztályának munkatársa hozzátette: bár februárban és márciusban számos szakmai fórumot tartottak az érdeklődőknek, a benyújtott támogatási kérelmek majdnem 90 százaléka hiányosnak bizonyult, ez pedig késlelteti a helyszíni ellenőrzések lefolytatását és a kifizetést. ■ Folytatás az 1. oldalról A támogatás általános mértéke a bér és járulék együttes összegének fele. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén ez az arány 60 százalék. Olyan körülmények között, amikor a mikro- és kisvállalkozásoknak jelentősek a bér- és járulékterhei, nagy segítséget jelent a foglalkoztatási költségek részbeni átvállalása - tette hozzá Lukács Ernő. Megjegyezte: az Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ megfelelő pénzügyi keretekkel rendelkezik a támogatási kérelmek fogadására. A munkaügyi szervezetnél a korábbiaktól kedvezőbb lehetőségeket kínálnak azoknak az álláskeresőknek is, akik a különféle munkaerő-piaci képzésekben akarnak részt venni. Az intenzív tanfolyamokra jelentkezők esetében keresetpótló juttatás állapítható meg, melynek összege a jelenlegi 65 ezer 500 forintos minimálbérnek felel meg. Az egri ki- rendeltség jelenleg szervezés alatt álló tanfolyami kínálatából a következők emelhetők ki: lakberendező, személyügyi ügyintéző, gépíró, ács-állványozó, pályázatíró koordinátor (diplomások részére), német középfokú C típusú felkészítő nyelvtanfolyam, német alapfokú nyelvi kurzus, gépjármű-vezetői tanfolyamok D és C+E kategóriában. ■ B. Cs. A világ legelismertebb egyetemére, a Harvardra bekerülni nem mindennapi teljesítmény. Most az egri Magyar Zsuzsinak is sikerült. Képünk illusztráció. Hosszú az út a Harvardra
