Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-30 / 124. szám
w 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 30., SZERDA Hanyag munka, szakszerűtlenség okoz gondot rendőrségünknek A bűnüldözők országos bűntényei, fegyelemsértései kapcsán lapunk tájékozódott a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) munkatársainak fegyelmi helyzetéről. A szűkebb hazánk közbiztonságáról a megyei közgyűlés elé terjesztett főkapitányi beszámolóból kitűnik: az elmúlt esztendőben a HRFK rendőrei által elkövetett és jogerősen elbírált jogsértő cselekmények száma harminccal (56-ról 86-ra) emelkedett 2005-höz képest. Ennek oka, hogy az érintettek nem tartották be feletteseik utasításait, illetve voltak, akik szakszerűtlenül, hanyagul teljesítették szolgálatukat. Tizenegy rendőrségi dolgozóval szemben indult katonai és más bűncselekmények elkövetése miatt büntetőeljárás. Tizenhárom esetet jegyeztek fel, amikor parancsnoki beosztásúval szemben kellett fegyelmi eljárást lefolytatni. A beosztottakat érintő fegyelmi ügyek közül huszonhét alkalommal a bűnügyi, 44 esetben a közbiztonsági, négyszer a szakszolgálati állományhoz tartozó bűnüldözőket vonták felelősségre. Tizenhét fegyelmi szabálysértési procedúra indult 200ó-ban, mert az érintettek megszegték a KRESZ előírásait. Szolgálatteljesítésre való méltatlanság miatt eljárást egyetlen rendőr ellen sem rendeltek el. Tizenegy rendőrt érintő ügyet fejeztek be jogerősen a bíróságok, illetve az ügyészségek. ■ .riBtrí''’:'1 "-tej sóz Kis betegért csaptak a húrokba a rockfesztiválon Sok vendég volt kíváncsi a vámosgyörki közösségi házban tartott jótékonysági rockfesztiválra, melynek bevételét egy súlyos beteg ötéves kislánynak ajánlották fel. A rendezvényre hét zenekar érkezett az országból. Orvosai szerint a gyermek kezelése elhúzódhat, ami a csal. 11- jának igen nagy anyagi megterhelés. A helyiek ezért folytatják a gyűjtést: a Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet 6270- 0018-10927009 számlaszámára várják a felajánlásokat. ■ Tükröt tart a fekete cseresznye faluportré Egy működésképtelen közigazgatási határok között létező település Szuromi Rita- Lánykoromban sokszor besza- lasztott édesanyám az egri piacra a feketével - meséli egy idős néni. - Volt egy út, pár óra alatt beértünk gyalog is Egerbe. Meg sem fordult a fejünkben, hogy nem Heves megyeiek vagyunk. Tréfásan bánt el a Bükkalja néhány településével az 1936-os közigazgatási rendezés. Noszvajt Heves megyéhez csatolta, ám a tőle pár kilométerre fekvő Szomolyát Borsodban hagyta.- Közigazgatásilag Borsod megye vagyunk, de Bogáccsal, Cserépfaluval, Bükkzsérccel, Cserépváraljával mi is az egri többcélú kistérséghez tartozunk - vetíti előre az anomáliát Guczi István polgármester. - Az előző ciklusban felvetődött, hogy kezdeményezzük a Heves megyéhez csatlakozásunkat. Ehhez szükség volt egy szimpátiaszavazásra, ott 90 százalékos volt az igen. Ám idő és pénz hiányában nem írtak ki népszavazást. A szomolyaiak évtizedek óta Egerbe járnak vásárolni, tanulni, orvoshoz, kórházba. Fel sem vetődik bennük, hogy mindezt megtehetnék Mezőkövesden, Miskolcon is. Eger légvonalban hat és fél, közúton 18 kilométer, Miskolc 60. S ebből adódik az a gond, amely az ittenieket sújtja: az orvosi ellátás. Az 50 kilométeres körzeten túli Miskolchoz tartoznának, ám mindenki az egri kórházat részesíti előnyben.- Szóbeli megállapodáson van az egri kórházigazgatóval, ha van szabad kapacitásuk, úgy a szomolyai embernek is helye van az intézményben - közli a polgármester. - Ugyan Miskolchoz soroltak bennünket, de nem várható el senkitől, hogy 60 kilométert, egy egész napot utazzon busszal, ha problémája van. Ám a szomolyaiaknak mégiscsak fel kell keresniük időnként Miskolcot. Ha adózással, földdel, személyi ügyek intézésével akad dolguk, azt csak Miskolcon tehetik. Miközben a gyerekeik Egerbe járnak, a szülők itt dolgoznak, A kaptárkövek tövében Guczi István polgármester. Méhészet avagy kultikus múlt? A régészek és a történészek még napjainkban is csak vitáznak rajta. vásárolnak, a borsodi megye- székhelyen kell hivatalos ügyben eljárniuk. A szomolyaiakat helyzetük is rákényszerítette arra, hogy egy Egert Miskolccal összekötő útban gondolkodjanak. Ez lenne a bükkaljai körgyűrű. Az andor- naktályai elágazótól Szomolyán, Bogácson, Tardon át vezetne Miskolcra, mindössze 31 kilométer. Egyelőre azonban se pénz, se pályázati lehetőség. Egernek szüksége van Szomolyára. Már csak az itt végző nyolcadikosok és a későbbi aktív munkaerő miatt is. Ennek megfelelően nem is kezeli a város mostohagyerekként ezt a bükkaljai kis gyöngyszemet. Amikor a hevesi megyeszékhely utcáira terelődik a szó, Guczi István kapásból vágja azokat. Csodálkozásomra méltatlankodva jegyzi meg:- Higgye már el, hogy mi Heves megyeiek vagyunk! Az 1700 lelkes község idegen- forgalmi ajánlója szinte minden Eger környéki prospektusban megtalálható. A bennszülött Heves megyei a faluban egyik ámulatból a másikba esik. Itt vannak a kaptárkövek. Talán ha kétezer kilométerrel nyugatabbra lenne e látványosság, már a világörökség része lenne. így azonban a polgármester sűrű bocsánatkérések közepette vezet minket végig a földúton, ami ehhez a kilenc, gúla alakú kőképződményhez vezet. Oldalfalain 850 vésett ablakocska áll. Hogy mi célból? Erre idáig a régészeknek és a történészeknek sem sikerült rájönniük. Volt, aki szerint ezeket méhkaptáNem jó idő jár a fekete cseresznyére, fagy, jég tizedelte meg a termést. Ma is divatos a bútorrestaurálás fülöp István a faluközpontban rendezte be a tájházat, ahol saját gyűjtésű bútorai, mez& gazdasági szerszámai is helyet kaptak. Különlegesség a vető- és permetezőgép kombináció, a vízhordásra használt, egykor vállon viselt egyensúlyozó szerkezet. Érdekesek az életnagyságú fából faragott katonák, parasztemberek, a csodaszép festett ládák, komódok. A múlt örökségét olyan településen tartják ekkora becsben, ahol mára a teljes közmű kiépült, sem a szennyvíz-, sem az internet-hálózat nem hiányzik. raknak alakították ki. Mások szerint kultikus célokat szolgált. Lenyűgöző a látvány, melynek csúcsa a Királyszéke, vagyis a leghatalmasabb és legdíszesebb képződmény. Nem lehet kihagyni a híres szomolyai feketecseresz- nye-ültetvényt sem, melyről alkalmi idegenvezetőnk büszkén újságolja: három vállalkozó 2000 szomolyai cseresznyét ültetett, tehát lesz utánpótlása az idős fáknak. S hogy mitől ilyen híres?- Először is »szára csak 2-2,5 centi. Az íze mézédes, s az igazi fekete cseresznye tükörként mutatja meg a vevő arcképét - világosít fel a polgármester. - A színe olyan erős, hogy hetekig nem jön le a kézről. Ha a vásárló a piacon arról akar megbizonyosodni, hogy igazi szomolyait akarnak neki eladni, akkor tükörként bele kell nézni, meg kell vizsgálni a szára hosszát, s megkérdezni az eladót, rá merné-e csöppentem a ruhájára. Az igazi szomolyai soha nem jön ki a szövetből. Receptek tömkelegé ismert, amely e fajtából készült. Itt van a cseresznyés rétes, a pálinka, a palacsinta, a szósz, a leves, sőt újabban grillezik is. A polgármester a minap nyert főzőversenyen harmadik helyet a „Szomolyai cseresznyével díszített csülkös pacal szomolyai módra, nokedüvel” című kompozícióval. A zsűri csak azt kifogásolta, hogy nem cseresznyés tányéron tálalták... . E cseresznyefajta ízét a napsütéses órák száma és a talaj lúgossága alakította ki. Sehol máshol nem él meg. Az itt élők tudják, hogy a flavin alapanyaga a szomolyai fekete. Egy itt élő idős férfi nagyon beteg lett. A fia feltalálta a flavint. A bácsi ma is jó egészségnek örvend, a gyermek azóta nagyban gyártja a rákos betegségek egyik gyógyszerét. Ma már a fekete cseresznye zöme a Havin alapanyagába megy. Volt is felháborodás, .amikor az asszonyok megtudták, hogy szára nélkül kell szedni a cseresznyét. Régen az egri piacon a szára volt az egyik ismertetőjele. Szomolya ismeretlen, ám bűbájos kis vüág. Már van francia háztulajdonosa, sőt a június 9-én kezdődő cseresznyefesztiválra Franciaországból is érkeznek. Működik itt sóbarlang, a 950 pince egyikében 18 mázsa sótömb párolog, a légúti betegek gyógyulását segítendő. Sokan csodálják meg a barlanglakásokat. Régen dinasztiák foglalkoztak kőfaragással. A híres hortobágyi ki- lenclyukú híd is szomolyai kőből készült, ahogy megyénk legtöbb út menti keresztje is. A szomolyaiak velünk, Heves megyeiekkel élik hétköznapjaikat, még ha mi néha igaztalanul nem is veszünk róluk tudomást. Szomolyával mostohán bánt a történelem. Közigazgatásilag Borsod megyéhez tartoznak, ám alig akad ott élő, aki ne Egerhez kötődne. Kaloda jár a rossz itókáért kisnánai borünnep Új borlátót választottak Orbán napján Felújításra várnak az utak araszolunk Kiemelt feladat a közlekedés fejlesztése Újabb fenyítőeszközt kapott a kisnánai borlátó a várban tartott Orbán-napi borünnepen. A Vécs-Kisnánai Hegyközség gazdái közül idén Hliva Mihály kisnánai bortermelőt választották meg a tisztségre, aki egy önként jelentkező helybéli segítségével rögvest ki is próbálta az új kalodát. A településen minden évben közfelkiáltással nevezik ki a belátót, aki a következő Orban-na- pig teljesíti feladatait: középkori elődjéhez hasonlóan sorra járja a borospincéket. Ha valahol a vidék hírét rontó rossz borral kínálják, akkor jogosult a gazdát megbüntetni - most már akár kalodába is záratni. ■ Jó lesz vigyázni, mert így jár az a gazda, aki rossz italt ad a borlátónak Folyatás az 1. oldalról Habis László emlékeztetett: kormánydöntés született arról, hogy Egert hamarosan összekötik az M3-as autópályával, ami további előnyöket jelent az ipari befektetéseknél és a turizmus fejlesztésében is. Az elképzelések szerint a vasútállomás szerkezetének átalakításával úgynevezett intermodális központot szeretnének létrehozni. Ezzel egy helyre kerülne a távolsági autóbusz- és vasútállomás, amelyhez a kerékpáros közlekedést is kapcsolhatnák. Ennek megvalósításáról tárgyalásokat folytatnak a MÁV Zrt. vezetőivel. A polgár- mester arra is kitért, hogy a városban komoly gondokat okoz a parkolás. Ennek enyhítésére parkolóházak építését tervezik. Szeretnék a kerékpárút-hálóza- tot is bővíteni, hogy a belvárosban biztonságosan közlekedhessenek a kétkerekezők. Ajtay Szüárd, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa előadásában, részletesen beszélt a 2007-2013 közötti időszakra szóló n. Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedést érintő fejlesztési elképzeléseiről. Erre az Európai Unió támogatásával 1800-2000 milliárd forintot szánnak, melyben a tönkrement közúthálózat felújítása is szerepel. Dr. Gadóczi Bertalan helyettes programigazgató vázolta azokat a terveket, amelyek révén lehetővé válik az észak-magyarországi régióban a következő fél évtizedben a közlekedés fejlesztése. Ezek között említette a 25-ös főút egri, tarnaleleszi, szentdomonkosi elkerülő szakaszainak létesítését, kerékpárutak építését, a turisztikailag fontos települések, a térségi központok és ipari parkok összekö tő útjainak a fejlesztését. ■ M.K ■ Az egri vasútállomás átalakításával inter- modális központot szeretnének létrehozni.
