Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-26 / 122. szám
2007. MÁJUS 26., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP A HÉT TÉMÁJA 7 pünkösd A feltámadás utáni ötvenedik napon árad ki a Szentlélek. Az ünnepen a falvakban régen sorra eljátszották a szokásos rítusokat. Üzenetük a jelennek: a mai ember egyetlen menekvése a kisközösség. Ha ilyenbe tartozik, nem lesz magányos. A LÁNGRA LOBBANÓ LÉLEK ÜNNEPE A Szentlélek ünnepe mára kissé feledésbe merült. Pedig a karácsony és a húsvét után a pünkösd a legjelesebb nap. Vasárnapját az elmélyült vallásosságnak, a hétfőt a mulatságnak és a rituáléknak szentelték. Rados Virág „Összedugjuk a fejünket a gyerekeimmel, és elgondolkodunk, mit ünnepiünk tulajdonképpen - mondja Rundik Adrienn dekoratőr. - A hétéves fiam és a tizenkét éves kislányom tudja, mi a pünkösd. Az akartam, ne csak annyit jegyezzenek meg róla, hogy nem kell iskolába menni. Igaz, ezt egy jó tanár is elmagyarázhatja, de én adok rá, hogy az ünnepet otthon, családi körben is átéljük, elmélyedjünk egy kicsit, feledve a hétköznapi mókuskereket.” Ahogy az édesanya céloz rá: az ünnep katarzis. Kiemel a hétköznapokból, és egy magasabb erkölcsiség- gel áthatott vüágba léptet. A pünkösd szó a görög pente- kosztész-ból származik, jelentése: ötvenedik. A Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon a keresztény hagyomány szerint a Szentlélek leszállt az apostolokra. Régi festményeken tüzes lángnyelvek formájában ábrázolták ezt: kis csóvák libegtek a Megváltó első tanítványainak feje fölött. A Szentlélekkel megkapták azokat az adományokat, amelyek küldetésükhöz kellettek. Sok nyelv ismeretét, a beteggyógyítás és a csodatétel képességét „Pünkösd a keresztény egyház születésnapja is - mondja Tóth Ferenc plébános. - A többi keresztény ünnephez hasonlóan ez is a zsidó hagyományban gyökerezik. A peszah utáni ötvenedik napon csak úgy sereglettek a zsidók Jeruzsálembe, Izraelből és a diaszpórából egyaránt”. Jeles eseményre emlékeztek: Mózes a Sí- nai-hegyen ekkor kapta meg a kőtáblákra vésett parancsolatokat a Mindenhatótól. Az erkölcsi rendet, a szabályokat, hiszen élete során minden ember felteszi magának a kérdést: hogyan éljek? Jól élek-e? S hogy maként lett ez a keresztény egyház születésnapja? Péter apostol beszéde nyomán történt Jézus korábban azt mondta neki: Péternek, kősziklának nevezlek el, erre a kősziklára építem majd egyházamat. Péter pünkösdi szavainak hatására háromezer ember tért keresztény hitre. A szeretet szavai lehettek ezek. A léleké, amelyre nemcsak egy- egy papi prédikáció alkalmával, hanem a hétköznapi életben is oly nagyon ki vagyunk éhezve. „Jó volna, ha lelkesen szolgálna ki az eladó, szíwel-lélekkel foglalkozna velünk az orvos, a másik lelkivilága iránti tisztelettel bánnánk egymással - folytatja Tóth Ferenc. - A munkahelyemhez közeli közeli patikában így van. Kedvesek, udvariasak, mindig mosolyognak. Szívügyük, hogy tudják, mire van szüksége a vásárlónak. Ha valami nincs, azonmód meghozatják. Jó oda betérni.” „Minden ünnep kedves a szívemnek, a lelkemnek - mosolyog Rusz Edit pszichológus. - Ilyenkor együtt van a család, örülünk egymásnak, remek a hangulat. A jeles nap megmarad az emlékezetünkben, erősíti a kapcsolatokat. Az asztalt feldíszítem virágokkal, rózsával és írisszel; előkerül a jó bor is. A pünkösdi rózsák kint a kertben díszelegnek. Meghívjuk vendégségbe barátainkat, és együtt vagyunk”. „A Szentlélek tesz lelkessé bennünket - fűzi hozzá a plébános. - Számomra a pünkösd a húsvéti ünnepkör betetőzése. A legnagyobb esemény persze a feltámadás, amely az örök életről ad hírt De pünkösdkor a Szentlélek kiáradásával kezdődik el az a máig tartó folyamat, amely lobogó lángra lobbantja a hitet." A népi hagyományban a pünkösdi ünnep elválaszthatatlan részei voltak a vásárok, búcsúk, a pogány eredetű rítusok. Mint amilyen például a pünkösdi király- és királynéválasztás. Minderre ma is minden évben sor kerül a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, közismert hétköznapi „A pünkösd a húsvéti ünnepkör betetőzése. A Szentlélek kiáradása lobogó lángra lobbantja a hitet.” Szentlélek a keresztény felekezetekben (VU A SZENTLÉLEK? Helyesebb volna úgy kérdeznünk: ki? A katolikus és a protestáns felekezet szerint a harmadik isteni személy. A szentháromságtan úgy tartja, egy Isten létezik három személyben: az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek. Hosszú teológiai munkák firtatják a szentháromság titkát, míg hittanórán a gyerekeknek egyszerűbben magyarázzák el a dogmát Úgy kell e három személyt elképzelni, mondják nekik, mint a gyertyát: a viasztest az Atya, a kanóc a Fiú, a láng pedig a Szentlélek Keresztvetéskor a katolikusok e három szót mondják A protestánsoknál (evangélikusoknál és reformátusoknál) ez nem szokás. Az unitáriusok még tovább mennek „Egy az Isten ” - hangoztatják. Tantételeik alapján Isten oszthatatlan személy; Jézus Krisztus nem istenember vagy emberisten, hanem ember, aki követendő példa. A Szentlélek pedig Isten kiáradó ereje. \ nevén a szentendrei skanzenben, ahová az egész országból érkeznek látogatók. Az intézmény főigazgatójától, Cseri Mikóstól, a magyar néprajz szakértőjétől nem idegen a vallásos áhítat „Napi kapcsolatban vagyok azzal a bizonyos Valakivel - mondja. - Fontos számomra az elmélyülés. A pünkösdi rendezvényt pedig már húsz éve csinálom”. A főigazgató ars poeticája szerint a skanzennek küldetése van. Ezt pünkösdkor valósíthatja meg leginkább, hiszen húsvét után itt is ez a második legjelesebb esemény. „Élhetővé akarjuk tenni a hagyományos világot - így Cseri. - Nemcsak tárgyakkal, házakkal, állatokkal, de történésekkel is, amelyekbe bevonjuk a látogatókat A kisközösségek, a fiúbandák és a lánycsapatok mindig léteztek. Szüleik társadalmát képezték le kicsiben. A legkiválóbb legény, a legszebb kislány kiválasztása egy belső értékrend felé mutat. A globalizálódó társadalomban az egyén egyetlen menekvése a kisközösség. Minél több ilyennek része, annál kevésbé lesz magányos”. Meghordozzák a legcsinosabb kislányt kedves népszokás volt a pünkösdi királynéjárás, először termékenységvarázsló, majd adománygyűjtő szándékkal. A mise után négy kislány vezetett egy ötödiket - a legszebbet Kezében kosár volt rózsaszirmokkal Egy házhoz érve az udvaron megálltak, a kiskirályáé feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy elfátyolozták A NÉGY KÍSÉRŐ termékenyva- rázsló mondókát kántálva felemelte a kiskirályáét, aki virágot hintett szét a vendéglátóknál. „Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát" - szólt a kezdősor. Utána következtek a jókívánságok. A végén a háziak megkérdezték a lányokat: „hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?” És fellebbentve a kendőt, meg csiklandozták a kislány állát Ha a kiskirályné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, meg nyugodtak: jó lesz a termés. Almát, tojást, kolbászt és pénzt ajándékoztak a látogatóknak „Mi is meghordozzuk királykisasszonykát” - királynéjárás Virtusból lecsapják a gúnár nyakát A legrégibb népszokás talán a pünkösdikirály-választás, amely ma jobbára már csak a szólásban él. Rövid életű hatalmat értünk rajta. Ez abból ered, hogy a pünkösdi király uralma eredetileg is csak egy évig tartott. Megválasztása vitézi szokás volt, majd a paraszti világban szintén elterjedt. Főleg a Dunántúlon, például a somogyi Buzsákon. Pünkösdi királyt választani afféle alakoskodó szokás. A címet az a legény nyeri el, aki a legügyesebb a többiek között. Ez lóversennyel, bikahajszával, kakasütéssel, gúnárnyak- szakítással dől el. VÉRES EGY MULATSÁG: a cél az, hogy a cölöphöz kötött, kötéllel kifeszített kakas vagy gúnár fejét lóról nyargalva lecsapják. A látványos virtuskodás győztesét nagy becsben tartotta a falu. Egy évig az összes kocsmában „ingyen rovása” volt - vagyis a község kontójára ehetett-ihatott
