Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-26 / 122. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 26., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP IlililllllllliMIM mm Amokfutók a belvárosban Régóta bosszantanak a szágul­dozok, de tegnap betelt a po­hár. A Török Ignác utca egyik boltjából léptem ki, amikor kis híján elsodort egy arra „közle­kedő” autó, amit bizonyára egy félkegyelmű vezetett. Én rette­netesen megijedtem, ő már ke­vésbé, mert folytatta ámokfu­tását egészen az utca végéig. Arra gondoltam, milyen ügyes vagyok: jók a reflexeim, idejében elugrottam előle. De teszem azt, mi van, ha egy kis­gyerek vagy egy idős ember lép abban a pillanatban a jár­dára? Hol vannak üyenkor a rend őrei? Miért nem képes senki megfékezni ezt a jelensé­get? Ugyanis nem egyszeri esetről van szó, rendszeresen megbotránkoztatnak azok az autósok, akik a veszélyekkel nem számolva autópályán ér­zik magukat a belvárosban. A megengedett sebesség órán­ként 30 kilométer ezeken a te­rületeken, jó lenne, ha a gya­korlatban is ennyi lenne. Z. H., GYÖNGYÖS LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE; 3301 EGER, PE 23 A polgármester főztjét is ehetik a majálisozók los. Li io.\ Rendhagyó momentuma is lesz az Egri Lokálpatrióta Egy­let hagyományos pünkösdi ma­jálisának: az ebédet ezúttal Habis László, a megyeszék­hely polgármestere főzi a ven­dégeknek. A rendezvény hétfőn 9 óra­kor szabadtéri ünnepi szent­misével kezdődik a Szépasz- szony-völgy út 42. szám alatti EVAT-üdülőben. Ezután 10 órá­tól tartja közgyűlését az Egri Lokálpatrióta Egylet, ahol Habis László elnök és Bíró Jó­zsef, a pénzügyi bizottság el­nöke számol be a szervezet elő­ző évi munkájáról. Az ebéd után Zám Andrea, valamint a Szurdokpüspöki Hagyomány- őrző Egyesület szórakoztatja a majálisozó családokat. ■ Légi mentés fehér foltok nélkül leszállópálya Az arra alkalmas épületek tetején is landolhatnának a helikopterek Heves megye szerencsés, mivel két légimentő-beve- tési bázis működési terü­letén fekszik. Gondot okoz viszont, hogy estik a hat­vani kórház rendelkezik korszerű leszállópályával. Tari Ottó Az elmúlt időszakban a híradás­ok középpontjába került a honi légi mentők tevékenysége. Eb­ben néhány sajnálatos eset is szerepet játszott. A javuló felté­telek ellenére még mindig akad­nak olyan térségek hazánkban, amelyek kívül esnek a légibázisok bevetési területén, míg máshol átfedések tapasztal­hatók. A légi mentőket szinte kizáró­lag a földi mentőszolgálatok szakemberei „rendelik” a szük­séges helyszínekre, mégpedig a budapesti központi irányító cso­porton keresztül. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Légimentő Kht.-je a felelős azért, hogy az ország területén a légi mentés biztosított legyen. A százszázalékos állami tulajdonú, kiemelten közhasznú társaság 2006. január elsejétől látja el fel­adatát. A 2004-es EU- csatlakozás, az uniós előírások életbeléptetése, az elmúlt idő­szak sajnálatos légi balesetei megkérdőjelezhetetlenné tették a változás szükségességét a légi mentés területén is - olvasható honlapjukon. A Légimentő Kht.-hez - a nemzetközi közbeszerzési pályá­zatot követően - tavaly március­ban megérkezett az első új, bé­relt, az uniós előírásoknak min­denben megfelelő helikopter, melyet azóta további kettő köve­tett. A bérelt géppark az idén to­vábbi két helikopterrel bővül. Az illetékesek szerint a kht. ezzel a „flottával”, továbbá a nagyjaví­táson átesett három saját heli­kopterrel képes arra, hogy Ma­gyarország területét a hét állan­dó bázisról a lehető legnagyobb mértékben lefedje, lehetővé té­ve a lakosság csaknem egészé­nek 15 percen belüli helikopte­res mentéshez való hozzáféré­sét. Indoklásuk szerint bázisaik elhelyezésénél ezt az alapelvet tekintették legfontosabbnak, így biztosítható ugyanis, hogy az or­szág lehető legnagyobb területét A Légimentő Kht. helikopter-flottája a hét állandó bázisról ma már az ország szinte teljes területét képes lefedni. Képünk illusztráció. lefedjék. Fehér foltok azonban még így is akadnak a légi men­tésben, mint azt a közelmúlt tör­ténései is bizonyítják. Emléke­zetes az a Dél-Magyarországon néhány héttel ezelőtt történt eset, amikor egy mérget ivott ke­celj gyermek édesanyja sze­mélygépkocsival előbb ért a sze­gedi kórházba, mint az életve­szélyben lévő kisfiú a mentőhe­likopterrel. A gyermeket ugyan­is előbb az ellenkező irányba, Jakabszállásra kellett mentővel vinni, ahol leszállt tankolni a Pécsről küldött légi jármű. (Ak­kor a hivatalos magyarázat úgy szólt, hogy a mentésre használt Hatvanban bevált a leszállópálya A hatvani kórház területén tavaly decemberben adták át az új helikopter-leszállópá­lyát. A beruházáshoz négy és fél millió forintot nyert pályá­zaton a gyógyintézmény, az ezenfelül szükséges 800 ezer forintot saját erőből teremtet­ték elő. DR. KOSZTURA LÁSZLÓ főigazgató főorvos elmondta: azóta már több alkalommal igénybe vették a légi mentők a létesítményt, s a pilóták elismerően nyilatkoztak a lát­hatóságáról és a megközelít­hetőségéről. A kórház is felké­szült a helikopterrel szállított betegek fogadására. Főleg az M3-as autópályán, il­letve a 21-es f& úton történt bal­esetek sérültjei kerülnek légi úton a kórház tra­umatológiai osz­tályára. légi járműveket csak az úgyne­vezett bevetési sugáron belül, „komplett feladatellátáshoz” ele­gendő üzemanyaggal tankolják fel, hogy ne csök­kentsék a gépek se­bességét. Az adott esetben valószínű­leg azért kellett le- szállni tankolni, mi­vel a helikopter felszálláskor úgy tudta, csak Kecelig kell menni­ük, innen repülnek vissza Pécs­re. A gyermek gyorsan romló ál­lapota miatt viszont kiderült, a Szegedi Gyermekklinikára kell szállítani. A mentőjárműnek plusz üzemanyagot kellett fel­vennie Jakabszálláson.) Heves megyében ilyen szinte teljes bizonyossággal nem for­dulhat elő, mivel - aho­gyan Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője la­punknak indokol­ta - szúkebb ha­zánk az ország azon kevés sze­A mentés alap­jait a jövőben is a földi ellátásra kell helyezni. rencsés vidékei közé tartozik, amelynek az ellátásában két légibázis is közreműködik. A hatvani és a gyöngyösi térség Budaörshöz, Eger környéke pedig a miskolci bevetési körzethez Tartozik. Ugyanakkor gondot jelent, hogy az elő­írásoknak minden tekintetben megfelelő leszállópályával csu­pán Hatvan rendelkezik. Napja­inkban azonban már léteznek műszaki megoldások arra vonat­kozóan, hogy a célnak megfele­lő épületek tetején is kialakíthas­sanak leszállóhelyeket. Erre rö­videsen pályázni is lehet - jelen­tette ki. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy - mivel a mentőhelikopterek speciális kö­rülmények közepette, például az időjárás függvényében végzik munkájukat - a mentés alapjait a jövőben is a földi ellátásra kell helyezni, ezért a távlati cél az, hogy valamennyi rászoruló ál­lampolgár közúton is 15 perc alatt elérhető legyen. Szűrés az Egészségvonaton vizsgálatok Három napig ingyen fogadják az érdeklődőket Bár egy gyógyszergyárnak nem érdeke, hogy senki se szedjen orvosságot, a Sanofi Aventis mégis útjára indította az Egész­ségvonatot. A szerelvény tegnap gördült be az egri vasútállomás­ra, ahol vasárnapig kapaszkod­hatnak fel rá az egészségükért tenni akarók. Az első kocsiban a cukorbetegségről, a másodikban a szív- és érrendszerről, a har­madikban az elhízás veszélyei­ről láthatnak kiállítást. A kupék­ban található asszisztensek pe­dig ingyenesen elvégzik a szűrő- vizsgálatokat. A gyógyszergyár családi sétát is szervez: ma 15 órától a Dobó téren fehér pólós orvostanhallgatók várják a je­lentkezőket. ■ Már az első napon sokan keresték fel a vonatot. így a városi sportiskola birkózóedzői (a futógépen Lakatos András) is jelentkeztek a vizsgálatra. Az ÉMÁSZ elismerte a hibát áram Megsérült a címadattár, ez okozta a problémát Kompolti olvasónk nemrégiben azzal kereste meg szerkesztősé­günket, hogy több mint egy fél éve semmilyen kimutatást nem kap az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (ÉMA.SZ) Nyrt.- től arról, hogy mennyi áramot fo­gyasztott. Mindezt tetézte, hogy kiderült: január óta nem is von­ták a folyószámlájáról az esedé­kes villanyszámla összegét.- A problémámat többször je­lentettem az ÉMÁSZ ügyfélszol­gálatán, ám ez idáig semmilyen választ nem kaptam - mondta Hejberger Józsefné, aki attól tart, hogy hibáján kívül egyszer majd egy nagyobb összeget kell kifizetnie a fél évig „ingyen használt áram” miatt. - Két év­vel ezelőtt volt egy 25 ezer forin­tos túlfizetésem, ami tavaly júni­usig fedezte a szolgáltatás díját. Úgy gondoltam, a folyószámlá­ról ezután is vonják a megfelelő összeget. Ám ez nem így történt. Az asz- szony idén márciusban azonban kapott egy levelet az ÉMÁSZ-tól, amelyben felszólították egy 68 ezer forintos tartozás kifizetésé­re. Hosszas utánajárás után a cégnél azt tanácsolták a fogyasz­tónak, hogy vegye semmisnek a levelüket, és ne fizessen. Az asz- szony azonban azóta sem tudja, hogy mennyi áramot fogyaszt, és ha van pénz a számláján, akkor miért nem emelik le a szolgálta­tás ellenértékét. Igaz, az áramot az eltelt hónapok alatt soha nem kapcsolták ki. A problémával kapcsolatban - amely mint kiderült, a telepü­lésen több fogyasztót is érint - dr. Boross Norbert, az ÉMÁSZ szóvivője elmondta: az elszámo­lások és a számlák postázása az ő hibájukból maradt el, ugyanis a címadattáruk megsérült. Ezért nem vonták az asszony folyó­számlájáról a szolgáltatásért já­ró díjat, amit természetesen nem egy összegben, hanem részletfi­zetési kedvezménnyel törleszt­het majd a fogyasztó. Ha valakinek hasonló problé­mája van, az ÉMÁSZ ügyfélszol­gálatán kérhet segítséget a cég munkatársaitól. ■ J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents