Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-02 / 101. szám
PF. 2 3 // HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 2., SZERDA Az egri Érsekkert mindannyiunk kincse. Arra való, hogy az emberek feltöltődjenek, pihenjenek, nem pedig kutyafürdetésre. Áldatlan állapot a parkban érsekkert A mostaninál sokkal jobban kell védeni értékeinket A demokrácia szabályairól, avagy fokos helyett késről és villáról Sokan fájlalják a korszerű, nívós tv-csatornák megszűnését Legutóbbi számlaegyenleg-értesítőjében a UPC kábeltelevíziós társaság kedvező hírt közölt ügyfeleivel: április 1-jétől a családi csomag az AXN csatorna műsorával gazdagodik. A húsvéti örömhír végére maradt még egy csekélység megemlítése: az RTR Planéta megszűnik kínálatunkban. Hoppá! Miközben napjainkban Oroszország ázsiója felértékelődik, akár politikai ellenvélemény is lehetne az egyébként korszerű és nívós csatorna száműzése. A távoli óriásról érkezett információk, szórakoztató műsorok nagyon is kiválóak az orosz nyelv gyakorlására, tanulására. Állítja ezt az, aki annak idején sajnos nem vette komolyan a kötelező nyelvtanulást. Minden évben, a kábel tv díj emeléskor, jól hangzik az új csatornák megjelenése, de ennek az árán megszűnőket már nem verik nagydobra. A változások reklamálásakor előre kész a válasz a közvéleménykutatásról, de hiteltelenül hangzik ott, ahol erről soha egy szó sincs, még a havonta megjelenő előfizetőknek készített hírlevelekben sem. A nézők saját igényére szabott választékért az előfizetőknek újra zsebbe kell majd nyúlni. Kérdésem: az általános digitális műsorszórásra átállásig marad továbbra is a jelenlegi szolgáltató monopolhelyzete? ■ Simon Imre, Eger 4 Levelezőink figyelmébe ajánljuk Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve, és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy u. 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. Lehetőség szerint használják e-mail címünket is: hmhirlap@axels.hu ■ Tavaly nyáron az egri Érsekkertben pihenni vágyó járókelővel beszélgettem, aki próbált megnyugtatni, hogy beszélt a közterület-felügyelet vezetőjével. Neki komoly ígéretet tett arra, hogy kikerül az Érsekkert bejáratára a „kutyát csak pórázon” és a kis tó mellé a „horgászni tilos” tábla. Ugyanis - mint mondta - ezeket önkormányzati rendelet szabályozza, és amúgy is egyértelmű. Legyek csak nyugodt, heteken belül kikerülnek a táblák, és minden megoldódik. Eltelt egy év. A játszóteret gyönyörűen felújították, a parkot szépen rendben tartják, de tábla az nincs. Mi az eredmény? Kutyaürülék piindenütt, még a játszótéren is! Gazdátlan kutyák póráz nélkül, melyek kergetik a park madarait, és időnként megÉvekkel ezelőtt a fiam hirdetési újságokat olvasott. Az egyik többször kedvezményes áron CD-filmeket hirdetett. Ezeket legális terméknek hitte. Igaz, ilyen áron áruházakban is lehet kapni, de a gyermekem a kényelmesebb vásárlást választotta, megrendelte. Postai úton meg is kapta. Évek teltek el, amikor megjeijesztik a gyerekeket. A tavacskát ellepik az orvhorgászok. Aki tudja, hogy ez nem nyilvános horgásztó vagy kutyafürdető, az sem mer szólni, mert fél az esetleges inzultusoktól. Levelem apropója is egy ilyen múlt vasárnap esti kellemetlenség a tónál. Egy Egerben közismert lakos két kiskorú gyermekkel közösen rapsickodással (orvhorgászattal) múlatta az időt. Jó szándékkal feltételeztem, hogy nem tud a horgászati tilalomról, ezért odamentem, és baráti hangnemben megkérdeztem: tudja-e, hogy itt tilos horgászni? Az illető azonnal támadóan arra hivatkozott, hogy őnem akárki ebben a városban! Különben is, amit csinál, az nem szabálysértés, hanem jó szórakozás (!), mert a kifogdosott halakat visszadobálják. (Megjegyzem: 30 lent a rendőrség és házkutatás címén elkobozta a vásárolt CD- ket, majd behívatták a kapitányságra, ahol rabosították: ujjlenyomatot vettek tőle, bekerült a bűnügyi nyilvántartóba. A fiam annyira megalázottnak érezte magát, hogy eszébe sem jutott védekezni, ügyvédet kérni, inkább bólogatott, mindent ráéve horgászom, és tudom, hogy az így kifogott halak többsége ezt nem éli túl.) Az eszébe sem jutott, hogy ebiben az esetben ő a szabálysértő. Szomorúnak tartom - ha mindez igaz is - hogy olyan ember ült a képviselői székbe, aki nem a tisztes polgárok érdekeit képviseli, hanem a szabálysértést pártolja és kiáll mellette. Úgy gondolom, hogy ezeket a díszhalakat a város azért telepítette a tóba, hogy örömünkre szolgáljanak, gyönyörködjünk bennük, és nem azért, hogy egyes önjelölt horgászbajnokok és kutyafürde- tők tönkretegyék a tavacska élővilágát Sokszor emiatt kedvem sincs a tó felé menni, bár gyakran járok az Érsekkerten keresztül. Nem tudom, hogy a kedves Olvasó miként vélekedik erről, hagyott a rendőrökre. Az már más kérdés, hogy a rend őrei miért évek múltán derítették fel, hogy illegálisan árulnak törvényvédett terméket nyíltan, az ország nyilvánossága előtt. Fiamat 40 ezer Ft pénzbüntetésre, vagy 4000 nap fogházra büntették (egy nap 100 Ft). Gyermekem vagyontalan, főiskolai halide nekem az a véleményem, hogy ezt a parkot nem az efféle öntörvényű embereknek találták ki. A közterület-felügyelet áldásos munkáját minden parkoló autós ismeri. Érdekes, hogy amíg az autóparkolókat mindig megtalálják, addig az Érsekkertben soha nem látni közülük egyet sem! Úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet meg lehetne oldani a gyakori ellenőrzés mellett a horgászni tilos és a kutyát szájkosárral, pórázon feliratú táblák kihelyezésével, jól látható helyekre. Bízom benne, hogy a város vezetése felismeri az Érsekkert értékeit, melyeket védenünk kell, és mihamarabb felszámolja az itt kialakult áldatlan állapotokat. ■ Pártos Endre Mátyás király út, Eger gató, büntetve nem volt. De fizessen 40 ezer Ft büntetést, 31 ezer Ft perköltséget és 276.310 Ft-ot a kiadóknak. A nyugdíjam 42 ezer Ft. Miután fiam nem tudott fizetni, lemondtam nyugdíjamról, adósságot halmoztunk fel azért, hogy ne okozzunk kárt az államnak. ■ (név és cím a szerk-ben) Nincs személyes vitám dr. Pécs Alfréddal - aki most senyének is nevezi magát - utoljára talán 20 éve, a KISZ-ben találkozhattunk. Nem kívánok foglalkozni a Hun Fokos Szövetséggel. Egyrészt, mert más már értékelte ezen az oldalon az enyhén szólva is zavaros ideológiájukat. Másrészt, mert úgy gondolom, hogy az egriek el tudják dönteni, hogy hasz- nál-e városunk hírnevének, ha néhány helyi „forradalmár” Makón egriségét hangoztatva gázmezőt foglal. Lassan azt is megszokom már, hogy aki mással nem tud érvelni, 6 éve nyilvános vagyonnyilatkozatom ellenére tudni vél, - nyilvánosan persze csak sejtetni enged- valami anyagi ügyet velem kapcsolatban. Ami ellen szót emelek most, - ahogy tettem ezt a múltkori közgyűlésen is - az nem csak néhány tízezer forint juttatása „közel álló”, civilnek mondott szervezeteknek. Ami ellen szót emelek, az a demokrácia, az önkormányzatiság teljes félreértelmezése. ■ Egy hétköznapi példával élve: nem az a baj, ha ■ valaki nem tud késsel- villával enni... Az, hogy ha valakit megválasztanak önkormányzati képviselőnek, és a többség oldalára kerül, nem azt jelenti, hogy a város az övé, és azt tehet, amit akar. A képviselő a testületi munkára, a város, a közösség szabályainak kialakítására kapott 4 évre megbízatást. Nem arra, hogy felülbírálja mások, eddig tiszteletben tartott döntéseit. Nem arra, hogy kvázi „kiskirályként” ő mondja meg, hogy ki rendezhet programot a Dobó téren, hogy ki hova állhat a parkolóban, hogy ki bérelhet helyiséget, vagy ki viselhet köztisztséget, és főként, hogy mennyivel támogassa az önkormányzat a cége rendezvényeit És ez nem politikai támadás, csak a demokrácia alapja. Egy hétköznapi példával élve: nem az a baj, ha valaki nem tud késsel-vülával enni, hanem az, ha nem is érti, hogy miért van a kés és a villa az asztalon. Ilyenkor szólni kell - mert ha nem szólunk most, később csak azt vesz- szük észre, hogy kézzel enni természetes. Ne várjuk meg... uDr. Nagy Imre országgyűlési képviselő Kemény büntetés CD-másolásért vélemény Adósságba vertük magunkat, hogy megvédjük a becsületünket Öt hónap elteltével sem oldódott meg az ügy bürokrácia Amióta beléptünk az EU-ba, még bonyolultabb lett az állampolgárok dolga Ismerősöm húsz éve lakik Németországban. Most szüksége van a korábbi, magyarországi munkaviszonyainak igazolására. Megkérte itthon élő édesanyját, hogy szerezze be azt részére. E célból küldött neki egy szabályos meghatalmazást. Édesanyja hamarosan el is utazott Gyöngyösre, az egykori munkahelyéhez legközelebb lévő Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kirendeltségére. Ott közölték: tekintettel arra, hogy az igénylő külföldön lakik, az ügyben nem ők az illetékesek, hanem a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. 2006. október 20-án az asz- szony elutazott Budapestre, a megjelölt hivatalba. Sikerült megtalálnia az illetékes előadót, akinek bemutatta a meghatalmazást. Az ügyintéző hölgy nagyon kedvesen közölte, hogy az előírás szerint ő 30 napon belül kell elkészítse a munkaviszonyról szóló igazolást. Megkérdezte, hogy postázzák-e azt az érintettnek Drezdába, vagy a meghatalmazott személyesen akarja azt átvenni. A válasz az utóbbi megoldás volt. Ezért az előadó elkérte a telefonszámát, azzal a céllal, hogy ha az irat elkészül, üy módon értesíti arról, hogy az okmány átvehető. Mivel e megbeszélés után jóval több mint harminc nap telt el anélkül, hogy telefonértesítés érkezett volna, felhívta az ügy intézőjét. Ő közölte, nem adhatják oda neki a fia munkaviszonyáról szóló igazolást, mert azt átadták az Európai Uniós Nyugdíjügyek osztályának, ahonnan majd továbbítják Németországba. Egyúttal tájékoztatta őt az ügyintéző nevéről és megmondta, hogy mi az ügyirat száma. Karácsony előtt megpróbált az ügy új intézőjénél érdeklődni, de ő éppen nem volt benn. Egyik kollégája készségesen felvilágosította arról, hogy a dolog rendben van, megvannak az adatok, és újév után elküldik azt Németországba. Ebbe már mindenki belenyugodott. Március közepén olyan hír érkezett Drezdából, hogy az igazolásnak se híre, se hamva. Ezután én hívtam fel az ügy intézőjét, aki arról tájékoztatott, hogy január 19-én az aktát átadták az irattárnak, ahonnan azt elküldték Németországba. Hiszen az nem érkezett meg az igénylőhöz - mondtam. Ő már nem tud mást tenni. Ezért azt ajánlja, hogy írjanak egy újabb levelet az igazgatóságnak, amelynek alapján elindítják a keresését, vagy egy új iratot állítanak ki! A magam egyszerű eszével képtelen vagyok felfogni, hogy miért kell a dolgokat ennyire bonyolítani? Miért nem lehet átadni a saját munkaviszonyáról szóló igazolást közvetlenül az azt igénylő személynek, illetve a meghatalmazottjának? Erre az egyetlen, elfogadható értelmes választ a bürokratikus érdekeltségeket oly ragyogóan megvilágító és leleplező Parkinson professzor könyvében, a Parkinson törvényében találhatjuk meg. E törvény második axiómája így szól: „Á hivatalnokok egymásnak adnak munkát.” Azt viszont eddig nem tudtam, hogy amióta az EU-ba beléptünk, ezt a gyakorlatot nemzetközi viszonylatra is kiterjesztik, még jobban nehezítve az állampolgárok ügyeinek intézését! a Kardos Márton Lőrinci „Elvonási tünetek” jelentkeztek lapunk hiányától Évek óta előfizetői voltunk lapjuknak. A mindent érintő áremelések miatt kénytelenek voltunk lemondani az újságot. Férjem és én is kisnyugdíjasok vagyunk, de a lapból értesültünk a megyében történtekről. Mivel egy hónapja sajnos nem jár a lap, szabályos „elvonási” tüneteket tapasztaltunk a hiányától. Legutóbb a Hírlap által szervezett káli fórumon is felvetődött, hogy miként lehetne mérsékelni a nyudíjasok számára a lap árát. Mivel erre egyelőre nincs lehetőség, úgy döntöttünk, hogy a szomszédainkkal összefogva fizetjük elő az újságot. Remélem, ezzel másoknak is jó ötletet adunk. ■ P. I.-né, Kál ■ Jl hivatalnokok egymásnak adnak munkát.”
