Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-10 / 83. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 10., KEDD Miért nem állt meg a busz? Rendszeresen utazom a fia- mékhoz Heves megyébe, s eddig, azaz pár héttel ezelőttig minden alkalommal az egri vasútállomásnál szálltam fel a buszra, amely hazavisz engem Borsodba. Körülbelül egy hónapja azonban hiába álltam a megszokott droszton, amely elején még a megállót jelző tábla állt, és a menetrend is ki volt rá függesztve, a busz nem kanyarodott le oda. Lekéstem tehát az egyébként ritkán induló járatot Amikor megkérdeztem az információs telefonszámon, miért történt ez, azt mondták, nemrégiben változott meg a megállók rendje. Be kellett volna mennem a belvárosi központi buszállomásra, s ott kellett volna felszállnom a járműre. Kérdem én, ezt miért így kellett megtudnom? Miért nem vitték el a megállóhelyről a jelzőtáblát? Miért nem tettek ki tájékoztatót a megváltozott helyzetről? Mi történt volna, ha fontosabb ok miatt kellett volna akkor hazautaznom? sz. sándorné, Lénárddaróc LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP 3301 EGER, PF. 23. Ma ünnepük a cigányság világnapját J Április 8-án, vasárnap volt a Romák világnapja. Tekintettel arra, hogy ez idén éppen egybeesett a húsvéttal, az esemény alkalmából ma tartanak ünnepi műsort a megyeszékhelyen, a Bartakovics Béla Művelődési Központban - tájékoztatta lapunkat Csík Zsolt, a nemrégiben megalakult Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. (Ismeretes: márciusban - az újkori magyar demokrácia történetében először - választhattak megyei önkormányzatot maguknak a hazai kisebbségek, Hevesben a cigányság.) A hagyományőrző programmal egybekötött rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik, szervezője Nagyné Váradi Anna. ■ Tovább keresik Dobó csontjait régészet Alapítványi támogatás adhat új lendületet a dobóruszkai kutatásnak A Természettudományi Múzeumban DNS-teszttel bizonyítanák Dobó István maradványainak hitelességét. Csakhogy a csontok továbbra sincsenek meg. Szuromi Rita Többször beszámoltunk már arról a nagyszabású dobóruszkai kutatásról, melynek egyik célja a „Kereszténység Herculese”, azaz Dobó István földi maradványainak feltárása. A történelem paradox helyzeteinek egyike, hogy az egri várkapitány csontjainak pontos lelőhelye ma még nem ismert. A dobóruszkai templom - ahol a feltételezések szerint ma is pihen az egri várkapitány -, feltárásának azonban újabb lendületet adhat, hogy az Egymásért Egy-másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány a napokban bejelentette: 15 millió forinttal támogatja a szlovákiai munkálatokat. Ennek keretében keresik a régészek Dobó István földi maradványait is.- Tavaly tavasszal, több évtized után, újra megkezdődtek az ásatások - jelezte Lakatos László ruszkai polgármester. - A falu „emlékezete” szerint létezik ugyanis egy kripta a templom alatt, ám élő ember már nem akadt, aki ennek helyét pontosan tudta volna. Az ásatás sorp eddig is rengeteg emberi maradvány került elő, de ezek valószínűleg csak a XVI. század után kerültek a kriptába. A kutatás megkezdését a Magyar Koalíció Pártja is támogatta, ám az összeg időközben elfogyott. A munkálatokat természetesen figyelemmel kíséri az egri Dobó István Vármúzeum is, ahol méltóképp őrzik a várvédő emlékét. Ősszel a dobóruszkai küldöttség Egerben számolt be a kutatás jelenlegi állásáról, s több egri szakember is megfordult már a nevezetes helyen. Fodor László, a vármúzeum régészeti osztályvezetője a mostani helyzetről a következő tájékoztatást adta: - Egy 72 éves férfi csontjait keresik a régészek, melyet elméletileg az antDobó István emlékműve az Egri Várban. A hős várkapitány földi maradványait a ma Szlovákiához tartozó Dobóruszkán gyanítják a szakemberek. ■ A DNS-vizsgálathoz Dobó István és fia, Ferenc csontjai is kellenek. ropológusok felismernek. Eddig azonban csak női maradványok kerültek a felszínre. Nagy segítséget jelent, hogy a budapesti Természettudományi Múzeumnak van olyan laboratóriuma, ahol el lehetne végezni a DNS-tesz- tet, amely hitelt érdemlően bizonyíthatná: Dobó csontjait találták meg a régészek. Ehhez azonban az kell, hogy a szakemberek olyan csontokat, vagy temetkezési maradványt találjanak, amelynél egyáltalán érdemes ezt a módszert bevetni. Azonban nem csupán Dobó István csontjainak eltűnése az egyedüli akadály. A várkapitány fiának, Ferencnek is ismeretlen helyen nyugszanak földi maradványai.- Dobó Ferencet Sárospatakon temették el - folytatta Fodor László. - Egy tumba alatt nyugodott, amelyről azt is tudjuk, hogy még életében kikötötte: apjához hasonló síremléket készítsenek neki, hozzá képírókat, vagyis kőfaragókat Lengyelországból hozzanak. Ferencnek nem maradt örököse, aki pontosan végrehajthatta volna az utasítást. Ráadásul, a tumba nagy volt, a hely egyre szűkebb, így a földi maradványokat az idők során elmozdították. Ismert az új hely is, ám ha feltárásra kerül sor, még akkor is pontosítani kell, mely csontok Dobó Feren- céi, melyek a feleségéi. Tehát, ha nagyon bonyolítani akarnánk az esetet, akkor mondhatnánk: előbb kellenek egy 72 éves férfi csontjai Ruszkáról, majd meg kell találni Ferenc maradványait, s akkor következhet a DNS-vizsgálat. Némí feményt adhat, hogy a ruszkai templom szentélye alatt találtak egy kriptát, ahonnan egy XVI. században élt kislány csontjai és ékszerei kerültek elő. így valószínűsíthető, hogy Dobó századában inkább a szentély alatti részt használhatták temetkezési helynek. A kutatások itt még sikerre vezethetnek. A szakmai háttérmunkába időközben a Hadtörténeti Múzeum is bekapcsolódott. Dr. Holló József múzeum-főigazgató tájékoztatása szerint külön osztályt állítottak fel a kutatás segítése érdekében. A jövőben a ruszkai ótemplom környékén kutatóárkos módszerrel, illetve szelvényes feltárással fogják keresni a maradványokat. A körülbelül 50 négyzetméteres terület feltárását a helyiek is támogatják. A lengyel csillagász, Kopernikusz maradványai is azonosításra várnak A történelem viharainak, kiszámíthatatlanságának nem csupán a Dobó család lett az áldozata. Tavaly találták meg például az 1543-ban elhalt Kopernikusz földi maradványait is egy lengyelországi templomban. Szakértők a koponyáról arcrekonstrukciót készítettek, mely feltűnően hasonlít a megmaradt Kopernikusz-portréhoz, ám teljes bizonyosságot esetében is csak egy DNS-vizsgálat adhatna. A továbblépést itt is nehezíti, hogy a leszármazottak temetési helye nem ismert. Most a szakemberek a csillagász anyai nagybátyjának csontjait keresik, hogy elvégezhessék az összehasonlítást. Tojásfestés az Egri Várban családi nap A napsütés sokakat csábított a szabadba Az áruló az utolsó ember reagálás Sziki szerint Ambrus tette megbocsáthatatlan Húsvét hétfőjén - a jó időnek köszönhetően is - rengetegen látogattak el az Egri Várba, ahol számos rendezvénnyel kedveskedtek a locsolkodáson épp „túlesett” kirándulóknak. Az elmúlt esztendők hagyományaihoz híven családi napot tartottak délelőtt tíz és délután két óra között: felnőttek és gyerekek egyaránt festhették a húsvéti tojásokat a Gótikus Palota előtt. Az így elkészített műveket aztán minden alkotó haza is vihette. A kicsik számára talán a legizgalmasabb programot az a két élő nyuszi „biztosította”, amelyeket megsimogathattak, sőt, meg is etethették őket. ■ A jó idő sokakat csalt a várba, ahol kézműves-foglalkozások várták a kicsiket A minap nyilatkozott lapunknak Ambrus Zoltán, a megyei közgyűlés társadalmi alelnöke, aki Sziki Károly színművészről is beszélt. Az alábbiakban Sziki Károly reagálását közöljük. „Ambrus Zoltán legutóbbi, a Heves Megyei Hírlap hasábjain megjelent nyilatkozatában fontosnak tartotta, hogy név szerint hivatkozzék rám. Ennek apropóján, mint megszólított, ezúton is megerősítem, hogy az árulás cselekedete az én etikai mércémmel mérve elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan. Ez személyes meggyőződésem, s független attól, hogy hosszú ideje tagja vagyok annak a politikai szervezetnek, amely Ambrust képviselői mandátumhoz juttatta. Meggyőződésem, hogy orvul rászedte azokat a szavazókat, akik a nemzeti oldal képviseletére adtak számára megbízást Ezt a bizalmat ő eljátszotta, s ugyanígy vélekednék a baloldal azon tagjáról is, aki hasonló árulásra vetemedne. A képviselő egymásnak ellentmondó és önmagát meghazudtoló - több mint fél évtizeddel ezelőtti bábszínházvezetői munkámra vonatkozó - homályos utalásait nyilvánvalóan nevetséges összefüggésbe hozni azzal a felháborodással, ami etikátlan viselkedését és alelnöki kinevezését kíséri. Visszautasítom azt a rágalmat, hogy bármely személy ellen hadjáratot szerveznék, azt azonban művészként és humanista emberként, egy lovagrend tagjaként elsődleges kötelességemnek tartom, hogy minden lehetséges fórumon szót emeljek a megvesztegethetőség, a hazugság, a korrupció, a tisztesség szembeköpése ellen. Mert megbocsátás az áruló számára nincs, ahogyan Márai Sándor írja: 'Az árulónak ne bocsáss meg soha. Az árulónak ne irgalmazz. Aki egyszer elárult - férfi vagy nő, mindegy - annak számára nincs többé vizsga, mentség, feloldozás. Száműzzed életedből... Közösségben és magánéletben ő az utolsó ember, nincs mentség számára.'” ■
