Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-06 / 81. szám
4 PÉNZ - PIAC KAMARA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK Az enyhe tél jócskán segítette a közútkezelők napi munkáját A meteorológiai mérések szerint a tavaly szeptembertől tartó enyhe időjárás jellemezte az idei telet is - mondta Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatóságának vezetője. Hozzátette: januárban 6,4, februárban 3,9 fokkal volt melegebb a sokéves átlagtól. Ilyen időjárási körülmények között is március 15-ig folyamatos ügyeleti szolgálatot tartottak a területi igazgatóságon. Az utak téli tisztán tartására 17 ekével és szóróadapterrel ellátott gépet készítettek fel. Az egri, a gyöngyösi és a hevesi üzem- mérnökségen több mint háromezer tonna sóval töltötték fel a tárolókat. Összesen 730 tonna sót és 81 tonna érdesítő anyagot használtak fel az utakon a síkosság megszüntetésére. A kedvező időjárást kihasználva a téli hetekben a szokásostól nagyobb mértékben végeztek karbantartási és üzemeltetési munkákat megyénk főúthálózatán. így többek között ellenőrizték a hidakat, tisztították az árkokat és a vízelvezető rendszereket, kicserélték a jelzőtáblákat és festették az út- korlátokat is. ■ M. K. Idén nem bővíti a dolgozók számát a Bosch Rexroth Ebben az évben jelentős létszámnövelést nem terveznek az Egri Ipari Parkban működő Bosch Rexroth Kft.-nél - tudtuk meg Mátrai Géza gazdasági igazgatótól. - A 350 dolgozót. foglalkoztató társaságnál folytatják a pneumatikái elemek gyártásának áttelepítését külföldről. így tovább bővítik a termelést. Az idén is fontosnak tartják a belső munkahelyi ésszerűsítéseket, a technológia folyamatos korszerűsítését Termékeik 98 százalékát 2007-ben is főleg Németországba és a skandináv piacokra exportálják. Ez többezerféle, Egerben gyártott pneumatikái elem értékesítését jelenti. Mátrai Géza szerint ez évben 9 milliárd forint értékben adnak el áruikból a külpiacokon. ■ Együtt készülnek Egerben a szakácsmesterjelöltek. Mozsár Ákos és Molnár István ínyencfalatokat készítenek a gyakorlati feladat teljesítése közben. Aki szakmájának mestere, az példaképül is szolgál. Az elismerésnek még nagyobb hangsúlyt szeretne adni a kamara. Megyénkben április és június között tartják az újabb mestervizsgákat. Mentusz Károly Gégény Tibor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója fontosnak tartja, hogy a Mester cím megszerzésének fontosságát tudatosítsa a vállalkozókban. Társadalmi elismertségének még nagyobb hangsúlyt kívánnak adni. A tanuló- képzés színvonalának emelésében is fontos, hogy a vállalkozók ezt a rangos elismerést kivívják, és tapasztalataikat az utánpótlás nevelésében kamatoztassák. Gyetvainé Vitkóczi Marianna, a kamara szakképzési főmunkatársa arról tájékoztatott, hogy két törvény a mestervizsgáztatást a gazdasági köztestület hatáskörébe sorolta, melyre az elmúlt években többször került sor. A legtöbb mestert korábban a volt kézműves kamara közvetítésével képezték és vizsgáztatták. A törvény változása után ezt a feladatot a kereskedelmi és iparkamara vette át. jelenleg több mint száz szakmában tehetnek mestervizsgát a jelöltek. Ezek közül szűkebb hazánkban a legnépszerűbbeket választva folytatnak felkészítő tanfolyamokat. Ez utóbbiak, illetve a vizsgák három részből állnak: pedagógiai, vállalkozási alapismeretekből, továbbá szakmai elméletből és gyakorlatból. A felkészítő tanfolyam és a vizsga 300 ezer forintba kerül, melyet támogatnak. A kamara ugyanis a Regionális Operatív Program keretében sikeres pályázatot nyújtott be, s ezzel a mester- jelöltek költségei lényegesen csökkennek. Mindez azért fontos, mert a vállalkozások manapság képzésre elég kevés támogatást vehetnek igénybe. Gyetvainé Vitkóczi Marianna azt is elmondta, hogy 160 szakembert készítenek fel a mesterA felkészítő tanfolyam, a vizsga 300 ezer forint, pályázati pénzből támogatják. vizsgákra, melyekre április és június között kerül sor. Ez 16 szakmát érint, a kéményseprőktől a szakácsokig, az autószerelőktől a pékekig. A felkészítést a kamara szervezi a Heves Megyei Kézműves Kht.-val együttműködve, amelybe bevonják a szakképző intézeteket, a tagvállalatokat és a mestereket is. A vizsgáztatást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kinevezett elnökök végzik. A leendő mesterek avatását és a tanúsító oklevelek átadását ünnepélyes keretek között, több helyszínen tartják majd. Erről a kamara elnöksége már korábban döntött. A szakemberek egy csoportjával Zsolnay Gábor budapesti mesterszakács, a G+G Gasztokt Bt. képviselője foglalkozik, Kétszázan tartoznak szakmájuk élvonalához kétszáz mestert avattak 1995-2000 között szőkébb hazánkban különböző szakmákban, a gázszerelőktől a villanyszerelőkig, illetve az építőiparosoktól a szakácsokig. Ezt követően újraszervezték a mestervizsgáztatás feltételeit és szabályrendszerét, melynek eredményeként az idén 160-an igyekeznek kivívni maguknak az el- p|ÿ ismerő címet ^ aki gazdag gyakorlati tapasztalatait adja át a mesterjelölteknek: - Szakmódszertanra tanítom 1990-től a vendéglátás területén oktatókat a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Egerhez is kötődöm, mert a Szent Lőrinc szakközépiskolában tanító tanárok közül többen végeztek az irányításommal a főiskolán. A hevesi megyeszékhelyen 2000-ben először, 2004- ben másodszor, és most harmadik alkalommal segítem felkészíteni a mestervizsgára a jelölteket a kereskedelmi és iparkamara szervezésében. Az a célom, hogy a szakmai elkötelezettséget, az elszántságot erősítsem bennük. Ebben alapvető az emberi képesség és az erre épülő tudás. Vallom, hogy a mesterré válás fontos része a csoportos munka, az együttműködés és a kapcsolatok erősítése, mert e nélkül nem lehet eredményeket elérni. Nagyon fontosnak tartom, hogy azok a kollégák, akik a Mester címet kivívják, magas színvonalú munkával bizonyít- j sák, rászolgáltak erre a pályájukon. Megéri vajon a 10 százalék átutalása fiktív számláért? Mi is az a 10 százalék? Ez a piaci ára egy fiktív számlának. Elsőre jó üzletnek tűnik, egyszerű és gyors eszköze a pénzszerzésnek. Kereslet mindig van, hiszen a fiktív számla befogadójának mindig adódnak olyan pénzmozgásai, melyeket le kell fednie. Ilyen a be nem jelentett alkalmazottaknak kifizetett bér, adómentes pénzkivét. Látszólag mindkét fél jól jár. ■ Elsőre jó üzletnek tűnik a fiktív számla kibocsátása. A fiktív számla jelenléte jellemzően a többszereplős láncolatügyletekre igaz. A fiktív számla kibocsátója általában készpénzes számlát állít ki, melyért cserébe megkapja a „jutalékát”. A többi szereplő között már minden átutalással történik, így legalizálva az ügyletet A számla (első) kibocsátója bevallást nem ad, így a kapott összeg látszólag az ő „tiszta nyeresége”. Az adóhivatal feladata ezen láncolati ügyek felgöngyölítése. Az áfa-törvény jogot ad az adóhatóságnak arra, hogy a számlaki- bocsátónál megállapítsa a kibocsátott számla áfa-tartalmát a gazdasági esemény megtörténtétől függetlenül. Rosszabb helyzetben vannak azok, akik nem csak befogadnak fiktív számlát, hanem azt tovább is számlázzák. Az ő esetükben nem érvényesíthető a befogadott számla áfa-tartalma, ám meg kell fizetniük az általuk kibocsátott számlában áthárított adót További kára a fiktív számláért kifizetett 10 százalék és a kapcsolódó szankciók. Mit gondolnak, megéri? ■ Párbeszéd az elektronikus vámeljárásról Márciusban vezették be az elektronikus vámeljárást Ennek az első tapasztalatait vitatták meg a 16. országos konferencián Egerben. A szállítmányozási szakemberek párbeszédet folytattak a vámszakmának a logisztikai környezetbe való elhelyezéséről, feladatairól is, amelyek a következő időszak kiemelt teendői közé tartoznak - hangzott el a konferencián. ■ Most legyen jó, vagy gondoljunk a lövőnkre? A foglalkoztatott magánszemélyek az elmúlt esztendőkben a lehetőségek hiánya miatt, kifejezetten kényszerből választották a feketemunkát, s akár éveken át tették, teszik ezt, legkevésbé sem gondolva arra, hogy miből lesz nyugdíjuk. A munkáltatóknak a fekete munkaerő természetesen olcsóbb, kifizetődőbb, hiszen nem kell járulékokat fizetniük a foglalkoztatottak után. A munkabért zsebből kifizetik, a hiányzó összegeket pedig fiktív számlákkal fedik le. A leggyakrabban fordul elő ez az építőipari, őrzővédő vállalkozásoknál. Az adózók nagy többsége a vizsgálatok során kizárólag a foglalkoztatottak létszámát adta meg. Alkalmazottai nevét nem kívánta vagy nem tudta megnevezni. A vállalkozások azonban nincsenek tudatában annak, hogy az adóhatóság jogosítványai révén a meg nem nevezett személyek esetében is megállapítja a járulékokat (mind a foglalkoztatóit, mind a foglalkoz- tatottit) a kifizetett összegek, nyilatkozott létszám, munkabér alapján, ezek híján a járulékmaximum figyelembevételével. A nem nevesített személyek esetében e járulékok az állami költségvetésbe kerülnek. Azok, akik vállalták a feketemunkát, bedolgozott idő, biztosítási jogviszony nélkül maradnak. ■ A 2006-ban átadott Széchenyi-kártyák megoszlása Megye Széchenyi-kártya 1091 Bács-Klskun megye 1415 Békés megye 504 Borsod-AbaúJ-Zemplén megye 1505 Csongrád megye 1046 Fe|ér megye 645 Győr-Moson-Sopron megye 997 Hajdú-Blhar megye 998 Heves megye 846 Komárom-Esztergom megye 551 Négrád megye 444 Pest megye 2126 Somogy megye 634 Szabolcs-Szatmár megye 932 Szolnok megye 714 Tolna megye 653 Vas megye 434 Veszprém megye 620 : Zala megye 833 ! Budapest 3 472 Összesen 20 460 RÖVID KAMARAI HÍREK Regionális kamarai lehetőségek Nemrég Miskolcon vitatták meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Regionális lehetőségek a kamarák tevékenységében” című munkaanyagát Az észak-magyarországi regionális megállapodás már közel öt esztendeje követendő példát szolgáltat, amely Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád együttműködési szándékát dokumentumban rögzítette. Az együttműködés célja a mintegy ötezer vállalkozás érdekeinek megjelenítése és képviselete, a régión belüli együttműködés erősítése. A megállapodás 2002 óta számottevő eredményt hozott, a kamarák vezetői ezért nem jogilag, hanem programok szintjén képzelik el a regionalizmust Katalógus Gyöngyösről és térségéről Az iparkamara vezetői és Gyöngyös polgármestere közösen határozták el, hogy olyan katalógust készítenek, amely bemutatja a mátraaljai város és térségének gazdaságát. A kiadvány tartalmazza a legfontosabb önkormányzati, infrastrukturális, képzettségi mutatókat, a térség fejlesztési elképzeléseit, a befektetési lehetőségeket. A katalógusban szerepelnek a vállalkozások az ipar, a kereskedelem, a kézműipar területén. Az angol és magyar nyelven megjelenő kiadvány még ez évben elkészül. Vizsgaelnökök: áprilistól a kamarák delegálnak Április 1-jétől a területi iparkamarák delegálják a vizsgaelnököket 16 gyakorlatigényes szakma vizsgáihoz. Az iskola- rendszerű és felnőttképző intézeteknek, a vizsgaszervezőknek, a kamara által gondozott 16 szakmában a gazdasági köztestületnek kell bejelenteni a tervezett vizsgát, és kérni a vizsgabizottság elnökének delegálását. Átmenetileg augusztus 31-ig a viszont vizsgaszervezőknek a bejelentéseiket a kereskedelmi és iparkamarához kell megküldeniük. AZ OLDAL A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG. A mester szakmai példakép csapatszellem A kapcsolattartásra is felkészítik a jelölteket
