Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-25 / 96. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 25., SZERDA Az általános iskolákban még biztonságos körülmények között sajátíthatják el az idegen nyelveket. Később már más a helyzet. Képünk illusztráció. Csúnyán átvertek minket vélemény Vigyázat, csalók az idegennyelv-oktatásban! Egy feledhető szalóki vacsora végeredménye, nyertes nélkül A titokzatos cím, remélem, nem szokványos történet végeredménye. Tizenhat turista egy jól sikerült borkóstolóból érkezett előre bejelentve az egerszalóki Piroska Étterembe vacsorázni. A rendelések felvétele után a kihozott italokat (ásványvíz, kóla, palackos bor) mind előre felbontva hozták. Ezért még nem is szóltunk. Akkor lett kissé nyugtalan a társaság, amikor az első fogás (leves) egy óra múlva került elénk. Az újabb kellemetlen meglepetés akkor ért bennünket, amikor a levesben nem találtuk a sonkás-csirkehúst. Érdeklődésünkre a pincér válasza az volt, hogy bizonyára „elszaladt a csirke”... Ez még felejthető is lett volna, ha a következő fogás kifogástalan. Volt, amelyiket vissza kellett küldeni (sós, ehetetlen, majonéz helyett habart tejfölt adtak, stb.), de akadt olyan társunk is, aki nem kapott semmit. A pincér nem is csodálkozott, csak elvitte a reklamált ételeket, de azután igen lassan hozta, vagy nem az esetlegesen reperált ételeket. Miután ketten kb. másfél óra várakozás után lemondtuk a rendelést, a pincér ennyit mondott: „ahogy gondolják”. ■ Itt csak vesztesek vannak, mind a vendégek, mind a szolgáltatók. A fizetőpincérrel is közöltük a tapasztalatokat, de az enyhe fej- csóváláson kívül nem reagált Tájuk. Talán a fejcsóválás is nekünk szólt? Nem lehetetlen, mert a szakács is kijött és jól megnézett bennünket. A felszolgáló szerint a tulajdonos nem volt ott. Kár. Meggyőződésünk, hogy ez az ő jelenlétében nem történhetett volna meg. A címben leírtak ezek után, remélem, érthetőek. Itt csak vesztesek vannak, mind a vendégek, mind a szolgáltatók. A vendégek vesztesége egyértelmű, de a szolgáltatóké is, hiszen nem hinném, hogy a velünk történtek egyedinek mondhatók. S ha nem, hát előbb-utóbb, de nem lesz kit kiszolgálni. a Dr. Orbán Gyula Budapest (cím a szerkőben) * * * Rovatunkban örömmel adunk helyet az étterem tulajdonosának reflexiójára. ■ (a szerk. ) Tari Ottó nyelviskoláról irt cikkében sok dolgot megírt, de néhány momentum kimaradt az írásból. Minket is bepalizott e cikkben szereplő nyelviskola. Először is telefonon kerestek meg mindannyiunkat, állami támogatást ígérve a tanfolyamhoz. Később derült ki, hogy ez a támogatás valójában nem egy extra dolog, hanem az SZJA-ról szóló törvényben 2007. december 31-éig érvényben lévő visszaigénylési forma (itt szeretném megjegyezni, hogy az iskola a mai napig hirdeti ezt, bár ez már nem „él”). A szervező nagyon agresszív módon „nyoKodály Zoltán az egyik legnagyobb magyar zeneszerzőnk, kiváló zenepedagógusunk, aki sokat tett az iskolai énekoktatás méltó helyére emeléséért. Nem utolsósorban a magyar népzene felfedezője és felkarolója. Idén emlékezünk meg a művész halálának 40. évfordulójáról és ünnepeljük a születésének 125. évfordulóját is. Hasonlóan a tavalyi Bartók Béla-emlékévben rendemuit”. Azonnal el kellett döntenünk, hogy befizetjük-e a teljes tanfolyami összeget. Ezt követően „tutira” ígérték, hogy 180 óra után alapfokú nyelvvizsgát tehetünk. Most már látjuk, hogy ennyi óraszám alatt az anyagot sem tudjuk átvenni, nemhogy eredményes nyelvvizsgát tenni. Személyre szabott konzultációkat is ígértek, amiből nem lett semmi. Kellő számú jelentkező esetén „40-60 főnek” a helyszínen ígértek nyelvvizsgát. Ezt természetesen csak szóban mondták el, a szerződésben már nem szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy nincs vizsgaközzett háromrészes népzenei koncertsorozathoz, idén is méltó ünnepet szeretnénk teremteni másik hatalmas magyar zeneművészünknek. Az „In Memóriám Kodály Zoltán” című háromrészes népzenei koncertsorozatot reményeink szerint szintén olyan nagy érdeklődés fogadja, mint a tavalyi Bartók-sorozatot. A koncertek azon területek zenei kultúrápontja sem Pesten, sem máshol ennek a cégnek. Tehát nem vizsgáztathatnak. Szakszerű tanfolyamvezetést ígértek, amiből az valósult meg, hogy az első néhány foglalkozás után rögtön több hónapos szünet következett és szinte elölről kellett kezdenünk az egészet. A pénz akkor azért már be volt fizetve és ez volt a lényeg. Komoly nyelvi labort ígértek, ami valójában egy rom. A tanároknak sokszor még magnójuk sem volt. Nekünk is meg kellett venni több tízezer forintért a használhatatlan segédanyago- kat.Beiratkozási díjat kellett fiját hivatnak bemutatni, ahol Kodály többször visszatérő kutatásokat végzett. Zoborvidék, Gömör, Palócfóld, Csík megye, Bukovina zenekultúrája csodálatos kincseivel emlékezik rá. Csokorba kötöttünk idén is néhány előadóművészt, akik éltetik majd a néma kincseket. Április 28-án 18 órakor közel kerülhet hozzánk a Felvidék két értékes területének és Palócfóldzetni, amiről más iskolában nem is hallottak. Ez mire kellett? A tanárokat is átverték, mert egyre kevesebb pénzt fizettek nekik. Úgy indultak el a tanfolyamok, hogy a tanár sem volt mindig meg. Aki abba akarta hagyni, azt azzal fenyegették, hogy a még be nem fizetett pénzt is behajtják rajta polgári peres úton. Azért írtuk ezt a levelet, mert minket, kb. 80-100 embert már csúnyán becsaptak, de ez a cég még most is folytatja a toborzást. Elhatároztuk, megkeresünk minden illetékest, hogy ne csaphassanak be másokat. ■ (a kurzus résztvevői) nek zenekultúrája egy-egy Csík megyei énekkel színesítve. Közreműködnek: Kalocsai Mária népdalénekes, a komáromi RÉV Zenekar és Táncosai, az aszódi Dudazenekar. Szeretettel várunk mindenkit a Mátra Művelődési Központ aulájában a Kodály Zoltán emléksorozat első koncertjére. ■ Kalocsai Mária Gyöngyös Enyhített fájdalmunkon a doktornő Szeretnénk megköszönni dr. Nagy Krisztina háziorvos fáradozását, aki orvosi esküjén túl áldozattal gondozta ifjú Pál Dezsőt, mellette volt nehéz óráiban, enyhítve a halálos kór fájdalmát. ■ Özv. ifi Pál Dezsőné és a gyászoló szülők 3300 Eger, Radnóti u. 29. Színes programok áprilisi kavalkádja a csányi idősek derűs otthonában Az április első fele mozgalmasan indult a csányi idősek otthonában. Az első programunkon a hatvani református gyülekezet Szőlővessző Bábcsoportja adott elő húsvéti bábjátékot. Köszönjük! Április 4-én a húsvét tiszteletére Somodi János kanonok úr ünnepi szentmisét celebrált. Április 7-én a hatvani református gyülekezettől Boros Tiborné és Bornemissza Péterné a húsvét jelentőségét méltatta. Kim Sum Taid koreai tiszteletes a jelenlévőket úrvacsorában részesítette, majd átadta a gyülekezet ajándékcsomagjait. Immár hagyománnyá vált az otthonban, hogy a nők után a férfiakat is megünnepeljük minden évben, melynek elindítója Pádár Sándorné előző igazgató asz- szony volt. ■ Juhász Árpád Emberségből is vizsgáztál! az egri kórház gyógyítói Édesanyám, Nagypál Istvánná utolsó napjait az egri Markhot Ferenc Kórházban töltötte. Az 1. belgyógyászat 2. emeletén gyógyítók - külön is kiemelve dr. Kabáczy Miklós minden tekintetben emberi ténykedését - a hozzátartozók előtt jelesre vizsgázott. Én is eltöltöttem korábban néhány napot a kórházban, ahol dr. Juhász Elek és kollektívája gyógyított meg, ill. bizonyította alkalmasságát, s emberi hozzáállásával könnyebbé tette a gyógyulást. Köszönet érte. ■M. Miklósáé Istenmezeje Koncertsorozattal ünnepük a művészt zeneünnep Gyöngyösön méltóképp emlékeznek kiváló zeneszerzőnkről Hiába próbálkoztam a gesztenyefa ültetésével vandalizmus Az utókornak szerettem volna örömet okozni egy különleges csemetével Az öregember fáradtan telepedett le az érsekkerti fák alatt az egyik padra. Az április második felére jellemző melegebb napsugarak virágba borították a gesztenyefákat, melyeken madarak vidáman köszöntötték az ismét megújuló tavaszt, Isten szent ege alatt. Ebben az idilli környezetben támadt az a képtelen ötlete, hogy ő, a sok fehér virágú fa közé - egy fahiányos helyre - ültet egy bordó virágú gesztenyefát. Milyen szépen mutatna a sok fehér virágú fa között egy bordó virágú fa, amely a fabetegségeknek is jobban ellenáll? Meg aztán utána is maradna valami, ha elköltözik az élők sorából. Otthon a kis kertecskéjében magról nevelgette a kiültetésre szánt csemetét, amit különös gondossággal gondozott. Amikor két év múltával alkalmassá vált a kicsi fa, engedélyt kért annak kiültetésére, amit örömmel megadtak az arra illetékesek. Egy fázós őszi reggelen korábban kelt a megszokottnál, nehogy a rossz emberek tanúi legyenek a faültetési munkájának. Jóleső érzéssel hagyta ott a helyet, amelyre gyakran visszatért azon a nyáron, hogy a kis fát nagy-nagy szeretettel locsolgassa, gondozgassa. A fa szépen befakadt a gondoskodás eredményeképpen, őt pedig nem kis büszkeség töltötte el, amikor lopva figyelte annak fejlődését, szép lombozatát. Azért lopva, nehogy valaki észrevegye azt, hogy a fa növekedése örömet okoz neki, mert akkor valami gonosz ember megrongálná. Arrafelé jártában, az egyik őszi napon mégis szomorúan kellett tapasztalnia, a lombját barbár kezek letörték. Nagyon elkeseredett, de a törött felületet mégiscsak szépen levágta, hogy tavasszal majd rügyet pattant a törzséből és a fa ismét szép lehet. Ezt talán már nem fogják bántani, mert a területet beka- merázták, a gonosz emberek kártevései ellen. A következő tavasszal újra rügyet pattantott a megrongált fa és a nyáron ismét örömet okozott gondozójának, akinek boldogságához ez is elégnek bizonyult. Eljött az ősz és arrafelé jártában ismét tapasztalnia kellett, a gonosz ember újra összetörte a szépen növekedő fa lombozatát. Ott ült a pádon és nézte szomorúan a letört fát, amelyet most annyira megrongáltak, hogy csak egy másik fa ültetése oldaná meg vágyának beteljesülését. De vajon van-e ennek értelme? Hiszen ő sokkal gyengébb a romboló embernél, aki csak azt figyeli, mikor pótolja egy újabb fával. Mivtel volt még egy fája, ismét megpróbálkozott. Ismét megrongálta a fát az ismeretlen! Pedig az öregember nem magának próbálkozott évek óta a fa ültetésével, hiszen azon a kis fán csak évek múltán nyílik majd virág. Hol lesz már ő akkor? Talán éppen olyannak akarta ültetni, akinek az évei megengedik azt, hogy egyszer majd ő is annak a fának árnyékában, az ősz hajával, megpihenhessen, miközben a virágos fák illatozása mellett elmerenghet az eltelt életének értelmén. mS.D. Eger Levelezőink figyelmébe ajánljuk Felhívjuk kedves levelező olvasóink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltéüenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy u. 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. Lehetőség szerint használják az e-mail címünket is: katalin.barta@axelspringer.hu ■ ■ Pedig az öregember nem magának próbálko zott évek óta a fa ültetésével.