Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-19 / 91. szám

2007. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Eger KÖZÜGYEK Pénteken 16 órától a Városházán tart fogadó­órát Császár Zoltán, az 1. számú választókörzet képviselője, az ur­banisztikai és környezetvédelmi bizottság tagja. Erdőkövesd pályáznak a leg­utóbbi rendkívüli testületi ülésen elhatározták a képviselők, hogy az idén is pályáznak az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatá­sára. A majálisra is készülnek, több helyszínen szerveznek bográcsolást. Feisotárkány zöldek A telepü­lésen kihelyezett elnökségi és vá­lasztmányi ülést tartott a Zöld Demokraták Szövetsége. A párt testületéi megvitatták a 2009-es európai parlamenti választások­ra történő felkészülés taktikai elemeit. A szervezet tagja a kö­zös Európai Zöldpártnak, amely az elmúlt hónapban Berlinben tanácskozott hasonló témában. Gyöngyös KONFERENCIA „Ter­mészetvédelem - ökoturizmus - fenntartható fejlődés" címmel re­gionális konferenciát rendez a Károly Róbert Főiskola holnap 9.30 órától a Hotel Opál Tanszál­lodában. A szervezők célja a nemzeti parkok, civilszervezetek, oktatási intézmények, turisztikai szervezetek közötti kapcsolat erősítése az észak-magyarorszá­gi, észak-alföldi és közép-ma­gyarországi régióban. Heves tanulmány Nemzetközi diákdelegáció járt az Eötvös kö­zépiskolában. A tanintézmény részt vesz „A víz, ami összeköt” elnevezésű nemzetközi kutatási­oktatási programban. A német nyelvterületről érkezett diákok itt- tartózkodásuk során megismer­kedtek a Tisza-tavi tanösvénnyel, meglátogatták a struccfarmot, és egynapos kirándulásra érkeztek a megyeszékhelyre. Kerecsend szintfelmérő a Biztos Kezdet Klub ma délelőtti foglalkozásán lehetőség nyílik a gyermekek fejlettségi szintjének felmérésére. Ebben Búrom Kata­lin gyógypedagógus-logopédus segíti az érdeklődő szülőket. A program reggel 8-12 óráig tart. Párád VERSEK Április 22-én, va­sárnap 16 órától a nyugdíjasklub vendége lesz Erdei Ferencné Kinczel Rózsi, a szomszédos Parádsasváron élő költőnő. Az idős hölgynek ez idáig három ver­seskötete látott napvilágot. Nincs invázió a tereinken galambok Csukott zsalugáterekkel védhetők meg a templomtornyok A nagyvárosi terek látvá­nyosságai a csapatokba verődött galambok. A ve­lencei Szent Márk térnek éppúgy tartozékai, mint Krakkónak, Párizsnak vagy épp Egernek. Szuromi Rita Ezek a madarak többnyire kiva­dult házigalambok. Szabadsá­gukat, élelmüket továbbra is az emberek közelében találják meg. Biztonságérzetüket növeli, hogy ahol az ember, ott az éle­lem. Apró morzsákat, magvakat szedegetnek, s különösebb féle­lemérzettel sem bírnak. Bár már volt arra példa, hogy türelmü­ket vesztett városvédó'k kezde­ményezték a terekről való kitil­tásukat, Heves megyében sze­rencsére teljes a béke galamb és ember között. Igaz, a számuk - a világvárosokhoz képest - cse­kély. Az egri Dobó téren húsz­harminc madár szedeget a járó­kelők körül.f ■- Nem emlékszem rá, hogy valahol, valaha is problémát je­lentettek volna a terek fölött röp­ködő galambok - mondja Szíttá Tamás, a Bükki Nemzeti Park or­nitológusa. - Sokkal több a gond a denevérekkel, amelyek termé­szetes élőhelyük beszűkülése után egyre inkább megtelepsze­nek a városokban. A tereken csi­pegető galambok békés társai az embereknek. A nagyvárosiak csak a legritkább esetben repül­nek ki a városokon túlra, mivel ott jóval több a rájuk leselkedő veszély: héják, sólymok eleségé- vé válhatnak. Helyi rendeletet egyeben ön- kormányzatnak sem kellett al­kotni ellenük.- Érdekes kérdés ez, hiszen amíg a helyi rendeletek többsé­ge kitér a szárnyasok tartására, addig a galambokra nem vonat­kozik külön jogszabály - magya­rázza Szabó Sándor, Heves cím­zetes jegyzője. - Nálunk az állat- tartási rendelet csak nagy testű háziállatokról beszél. A főtérre éppúgy szabadon leszállhatnak a galambok, miként az állatbará­tok is korláüan számban tarthat­nak röp- és húsgalambokat. E madaraktól a Heves Megyei Növényvédelmi és Állat-egész­ségügyi Állomás dolgozói is bé­kén alszanak. Sem tömeges el­Az elvadult házigalambok biztonságérzetét növeli az a tény, hogy ahol az ember, ott az élelem hullást, sem velük kapcsolatos panaszt nem jeleztek az utóbbi időben. Ám akadnak, akik a ga­lambokban nem a béke szimbólu­mait, hanem a fertőző Veszély- forrást látják. Ók szeretnék mie­lőbb városon kívül látni a mada­rakat. De jogos a félelmük?- Legyengült immunrendsze­rű emberek esetében lehet beteg­■ Hevesben soha nem volt gond a tereken röpködő kivadult házigalambokkal. ségforrás a galamb - fogalmaz dr. Lukovszki Nóra, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Labor-diag­nosztikai Osztá­lyának osztályve­zető főorvosa. - A vadon élő mada­rak ugyanis nagy valószínűséggel hordozzák a papagájkórt, mely­nek nyomán influenzaszerű tü­netek éppúgy kialakulhatnak, mint az atípusos tüdőgyulla­Béke legyen vagy háború a galambokkal? csak az emberek türelmén, megértésén, állatszere- tetén múlik, hogy képesek-e békében élni a galam­bokkal. E madarak több jelképrendszer hor­dozói. A Biblia szerint Noénak egy ga­lamb jelezte, hogy a végéhez közeledik az özönvíz. A béke jelképe is a ga­lamb, olajággal a csőrében. Középkori ábrázolásokon az angyalokat gyakran testesítették meg galambok. Assisiben, Szent Ferenc temploma előtt egy órási mé­retű szobor-galamb emlékeztet arra, hogy Szent Ferenc az állatok védőszentje is. dás, vagy súlyosabb esetekben agyhártyagyulladás. A baktéri­um a madarak székletével ürül, az ember pedig belégzéssel fertő­ződheti! Ehhez nagyon nagy mennyiségű és tartós belégzésre, madár-ember kapcsolatra van szükség. A fertőzésre tehát kicsi az esély. Veszélyeztetettek vi­szont a csökkent immunrendsze­rű idős vagy krónikus betegek, il­letve a gyerekek. Ezért nem sze­rencsés, ha játszóterek közelé­ben élnek galam­bok, hiszen ott a kisgyermek köny- nyebben kapcso­latba kerülhet a ^ baktériumokkal. A kivadult háziga­lambok másik jellegzetes előfordulási helyei a templom- tornyok. Ám ez sem okozhat gondot. Molnár József címzetes esperes, Tenk és Erdőtelek plé­bánosa úgy vélekedik, hogy ná­luk a galambok nem jelentenek problémát, mert egyszerűen be­zárják a zsalugátereket. Szemétbomba kardcsörgéssel első közhely: a szemét nagy üzlet. Na nem feltétlenül a honpolgárnak, aki inkább a kies erdei ösvényt rondítja tele, semmint a kötelezően igénybe veendő hulladék­szállítási szolgáltatást válasz­taná. Amiért egyébként köz­vetve vagy közvetlenül, de fi­zet. Ennyit a környezettuda­tos magyarról. második közhely: a harcos környezetvédők olykor in­kább ártalmára, mint hasz­nára vannak ügyeknek. Ők azok, akik egy szeméttelep vagy égetőmű (esetleg lokátorállomás, autópálya) építését akadályozzák. Sokak szerint két kankalinért kuka- coskodva. Ez lehet tévedés, de az tény: a megyében nem sikerült olyan települést talál­ni, ahol megépülhetett volna egy biztonságos és modern szeméttelep, ami évtizedekre megoldotta volna a százhúsz település hulladék-elhelyezé­si problémáját. Ami minden­ki szerint nagyon fontos. Csak minél távolabb épüljön meg. Ennek a „csak ne az én hátsó udvaromba” - angolul NIMBY - jelenségnek ko­moly szakirodalma van. HARMADIK KÖZHELY: Minél messzebb szállítunk minél kevesebb szemetet, annál“j többe kerül. (Lásd még: fajla­gos költségek, díjszámítási képlet és társai.) Álljon itt a háromésfeledik közhely: „majd a Zunijó ággyá a sok pénzét, hogy behozzuk a le­maradást”. Nos, ez nem így van. Ott tudják: a szemét az üzlet, fektessen hát be, aki keresni akar. NEGYEDIK KÖZHELY: politikai, gazdasági, „bármiközeli” csoportok érdekérvényesíté­se helyett ideje lenne végre átgondolt, racionális dönté­seket hozni. Egy élesített (szemét)bomba tetején egyensúlyozva nem okos do­log kardozni. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Megtisztult a Laskó-patak környéke környezetvédelem Az önkéntesek 15 köbméter szemetet gyűjtöttek össze Emlékezés a holokausztra tárlattal, konferenciával Szombaton 15 köbméter szeme­tet gyűjtöttek össze Füzesabony külterületén, a Laskó-patak med­rében és környékén a Provident Pénzügyi Zrt. önkéntesei. A vál­lalat környezetvédelmi akciói egész évben rendszeresen, több helyszínen követik egymást vi­déken és a fővárosban. Füzes­abonyban először szerveztek gyűjtést. A programot a víz világnapja alkalmából hirdették meg a cég egri irodájának önkéntesei: reg­gel találkoztak a füzesabonyi MOL-kútnál, majd elosztották egymás között a kesztyűket, a zsákokat. A nap végére megtisz­tították a patak medrét, s felszá­moltak egy illegális szemétlera­A1 önkéntesek munkájuk során felszámoltak egy illegális szeméttelepet is kóhelyet, amely az egyik beveze­tő út mellett csúfította a város arculatát. Kora délutánra meg­telt az odarendelt kamion, így a gyűjtést fel kellett függeszteni. Az akció illeszkedik a cég orszá­gos Társadalmi Felelősségválla­lás programjába, amely 2006 so­rán országszerte 215 helyszínen támogatta a helyi közösségeket. A megyében egyébként nem ez a cég egyetlen környezetvé­delmi akciója - 2005 őszén Eger­ben mintegy 12 ezer használt elemet gyűjtöttek össze szintén providentes önkéntesek. Ez a mennyiség végül is Eger és von­záskörzete egész éves használt- elem-gyűjtésének mintegy 20 százalékát tette ki. ■ Folytatás az 1. oldalról Székely Gábor emlékeztetett ar­ra, hogy Egerből 1620 zsidót vit­tek el. A gettót a városban 1944. május 15-én állították fel, majd június 8-án indult a menet a kerecsendi téglagyárba. Itt négy napot töltöttek, s Makiárról vit­ték tovább őket Auschwitzba, ahonnan 7 férfi és 25 nő tért ha­za. Habis László polgármester tárlatnyitó beszédében fontosnak nevezte, hogy az ifjúság megis­merje múltunknak ezt a részét, s közös erővel tegyünk azért, hogy még egyszer üyen szörnyűség ne történhessen meg. A holokauszt emléknapjához és a tárlatnyitóhoz kapcsolódóan az Eszterházy Károly Főiskola Po­litológia Tanszéke, valamint a Ho­locaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapít­vány tanácskozást rendezett „Té­nyek és gondolatok a magyaror­szági holokausztról” címmel. Az emlékülésen Vajda Mihály aka­démikus „A holokauszt egyedisé­ge” címmel tartott nyitóelőadást, melyben a filozófiaprofesszor a népirtások általános vonásainak és a holokauszt egyediségének problémájára keresett választ. A tudományos konferencia után „Holo-kauszt az oktatásban” címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a közélet és az oktatás ismert helyi személyiségeinek részvételével. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents