Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-03 / 78. szám

' 2007. ÁPRILIS 3., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Átfogó rendszer készülhetne a csapadékvíz elvezetésére Pétervásárán a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen egyebek mellett elfogadták a város 2007- től 2010-ig terjedő gazdasági programját is. Ebben kiemelt he­lyen szerepel a munkahelyte­remtő beruházások (laktanya­hasznosítás) támogatása, a váro­si csapadákvíz-elvezető rendszer teljes kiépítése, melynek tervei ez év végéig elkészülnek. Az ön- kormányzati intézményeken be­lül az idősek otthonát a ciklus vé­géig 50 férőhelyesre szeretnék bővíteni, míg a közlekedési inf­rastruktúra fejlesztése keretében - a biztonságos átmenő forgalom érdekében - szorgalmazzák a te­lepülés központjában kialakítan­dó körforgalmat. A városkép formálásához a Szabadság tér arculatának ala­kítására részletes rendezési ter­vet készíttetnek, új építési tel­kek kialakításával pedig a fiata­lok letelepedését könnyítenék. A turisztikai célokat segítené a testület által egyhangúlag tá­mogatott záportározó megépíté­se, a meglevő külföldi partner- kapcsolatok elmélyítése, vala­mint a Péter-Pál-napi vásár éven­ként megrendezése. ■ Ha én dönthetnék szántó imréné, Pétervására:- Azt hiszem, nem újdonság, hogy a legfontosabb problémá­nak a munkahelyek hiányát tar­tom. Tudom, hogy az ország szá­mos területén küzdenek ezzel a gonddal, azonban a pétervásárai kistérségben ez az átlagosnál is súlyosabb probléma. A városban a legfontosabb feladat vélemé­nyem szerint a központi részen az átmenő forgalom csillapítása. Egyre több az autó, parkolási le­hetőség alig akad, ezért évről év­re nagyobb a balesetveszély.- Re­mélem, hogy a városvezetés ter­vezi a forgalmi rend átszervezé­sét. A kisgyermekeknek elkelne egy új játszótér is, ahol bizton­ságban tölthetnék szabadidejü­ket, de a jelenlegi területet is par­kosítani kellene. ■ Az egri Hun Fokos Szövetség tagjai tavaly nyáron egy napot áldoztak Attila fejedelem tetteinek felelevenítésére Ó-Szajlán, az Attila-dombnál A Szajlán élők a mai na­pig hisznek abban, hogy a közelben található Nagyhalom a legendás hun vezér, Attila fejede­lem maradványait rejti. Barta Katalin A helybeliek ragaszkodnak le­gendájukhoz, ám nem szeretné­nek versenybe szállni azokkal a településekkel, akik kizárólag erre szeretnék alapozni jövőjü­ket. Az itt élők a mai napig hisz­nek abban, hogy a közelben ta­lálható Nagyhalom a legendás hun vezér, Attila fejedelem ma­radványait rejti. Mégis sokan úgy gondolják, a községben ezer más dolog is fontosabb egy régi mendemonda élesztgetésénél.- Ha Attila valóban itt lenne eltemetve, akkor boldogabb idő­ket élnénk, már csak a hely szel­leme miatt is - mondja egy idő­sebb bácsi. - Ttidja, elsősorban munkára lenne szükség ezen a vidéken. Hajdanán virágzó tele­pülés volt Szajla.- Becsületes, szorgos paraszt- emberek éltek ezen a vidéken. Minden darab földnek gondos gazdája volt. Azóta nagyot fordult a világ. Ma sokan a saját portáju­kat is elhanyagolják, nemhogy a földből éljenek. Az Attila-domb persze szép hely. Ismerik a gye­rekeink, unokáink is, de hogy mi igaz a mendemondából, azt nem hiszem, hogy valaha is megtud­nánk - köszön el mosolyogva. Az Ó-Szajla határában lévő At- tila-domb ellipszis alaprajzú, 130 méter a hossza, és 17,5 méter a magas­sága. Szabályos for­mája miatt feltétele­zik, hogy mestersé­gesen kialakított kép­ződmény. A halmot körárok övez­te, amelynek nyomai ma is látha­tók, s amelyet a korabeli népek a szellemek sírtól való távol tartá­sára építettek. A legmagasabb ré­szen egy nagyméretű kőhasáb található, ami utalás lehet a sír­helyre. Ez az itt élők emlékezete szerint valaha kőkereszt volt. Vincze Imréné, a község pol­gármester asszonya néhány éve idézte fel először a falunapon a Csaba névnaphoz kötődő, a hu­Mi szajlaiak úgy hisszük, Attila maradványait a Nagyhalom rejti. nők fejedelméről szóló legen­dát. Ma is úgy gondolja, hogy érdemes lenne tudományos ma­gyarázatot találni a Nagyhalom rejtélyére, s erre pályáznak is.- A rendelkezésre álló írásos anyagok szerint - fejti ki - a Nagyhalom Attila sír­ját rejti, ahol a község emlékhelyet hozott létre. A legenda szerint Csaba ki­rályfi a Tarna-patak mentén, a mai Szajla területén talált alkal­mas helyet arra, hogy Attilát, a hunok fejedelmét eltemettesse. Tény, hogy 1913-ban 1200 arany­koronát ajánlott fel a Magyar Tu­dományos Társaság a legenda gyökereinek feltárására, ám az el­ső vüágháború kitörése meghiúsí­totta a terveket. Tudjuk, sokan, sokfelé vélték már úgy, hogy ráleltek Attila Ó-Szajla, mint turistaparadicsom AZ EGRI HUN FOKOS SZÖVETSÉG tavaly nyáron Attila-emlékna- pot rendezett Ó-Szajlán. Sze­rintük figgetlenül attól, hogy hol rejlik Attila fejedelem sír­ja, minden olyan helyszínnek kultikus varázsa van, amely­hez helyi legenda fűződik. A falu polgármestere szerint a környék szépsége sokakat ma­gával ragadott már. Épp ezért a falu részletes rendezési ter­vében a régi telepü­lésrészen különös gonddal ügyelné­nek az épített környezet egyedi ar­culatá­nak megőr­zésére. Ké­sőbb üdü­lőfalut is ter­veznének ide. sírjára. Mi szajlaiak mégis úgy hisszük, hogy Attila maradványa­it a Nagyhalom rejti. Ennek emlé­kére állítottunk kopjafát az első falunapunkon. Ezután pedig em­léktáblát helyeztünk el a legenda írásos anyagával.- Az elmúlt években a Tápió- ságban is igyekeztek kiaknázni az Attila-kultuszban rejlő lehe­tőségeket. Türistaáradat indult el a tápiószentmártoni varázs­erejű dombhoz. Szajla mennyi­re vonzó a turisták számára? •- Nem szeretnénk senkit félre­vezetni, se cirkuszt rendezni. Egyszerűen arról van szó, hogy van egy szép, máig élő legendánk és egy ehhez kapcsolható emlék­helyünk. Aki szeret szép környe­zetben kirándulni, az erdő csend­jében egyet sétálni, bátran ajánl­ható ez a látnivaló is a környék nevezetességei mellett. Ezért is pályáztunk a domb könnyebb megközelíté­se érdekében egy feljá­rószakasz kiépítésére. Nem kell nagy dologra gondolni. Egy egysze­rű, természetbe illő lépcsősorra gon­doltunk, s a sza­kaszhoz vezető kis híd felújításá­ra. A cél, hogy az ide zarándoklók könnyebben köze­líthessék meg a helyszínt Új képzési formákat szeretnének indítani ősztől szakoktatás Az agrárszakmák elsajátítása mellett péknek is tanulhatnak a jelentkezők Pétervásárán a nagy múltú me­zőgazdasági szakképzési intéz­ményben tavaly ősszel indult a pék-cukrász képzés. Bárkiben felmerülhet a kérdés, hogyan ve­gyül a klasszikus agrárképzésbe az élelmiszer-ipari kurzus? Az intézményi összevonások, át­szervezések világában pedig nincs mit csodálkozni azon, hogy igyekszik mindenki azokat a le­hetőségeket kiaknázni, amelyek hozzásegíthetnek a túléléshez. A tényékhez tartozik, hogy öt­ven kilométeres sugarú földraj­zi körben az egyetlen középfokú szakképzési intézmény a péterkei. A halmozottan hátrá­nyos helyzetű kistérségben ren­geteg a munkanélküli, s közöt­tük bizony nagy számban akad­nak fiatalok is. Ferkó Gyula, a tanintézmény igazgatója úgy vé­li, hogy egy úgynevezett több- funkciós iskolának még jó ideig meghatározó szerepe lehet e ten­dencia mérséklésében.- Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk arra - magyarázza -, hogy a nálunk végző diákok önmaguk is képe­sek legyenek egy korszerű far­mergazdaság alapjait megte­remteni, illetve azt családi vál­lalkozásként működtetni. A gé­pésztechnikus, majd a dísznö­vény- és zöldségtermelő szak mellé tavaly ősszel a pék-cuk­rász képzést is beiktattuk. Erre egyrészt igény is volt, másrészt Dankos Szabolcs és Erdélyi Norbert végzős diákok erőgépgyakorlati okta­táson vesznek részt. Mindketten szakmájukban helyezkednek majd el. a környékén működő nagy pék­ségek vállalták a szakmai gya­korlatban való részvételt. Jelen­leg 33 tanulónk van, s terveink szerint a jövőben színesedhet a képzési paletta is. A térségben egyre keresetteb­bek az NC- és a CNC-eszter- gályosok, ezért tervezzük e kép­zési ág beindítását is, ehhez azonban engedélyt kell először szereznünk. Az iskola további színvonalas működéséhez azon­ban ez nem elég. El kell azon gondolkoznia a fenntartónak, hogy a kastélyszárnyat - ahol je­lenleg a kollégium működik - miként lehetne „leválasztani” az iskoláról, mivel a fenntartása rendkívül költséges. ■ HÍRSÁV Holnap nagytakarításra hívják a parádiakat párád A Parádi Egészség- és Otthonvédők Köre, valamint az önkormányzat környezet- védelmi és településszépítő bizottsága szervezésében április 4-én tavaszi nagyta­karításra várják a község­ben működő valamennyi ci­vilszervezet tagságát, a he­lyi általános iskolásokat és a község tisztaságáért tenni akaró lakosságot. Az akció reggel 8-tól 12 óráig tart. A résztvevőket az iskola előtt várják a szervezők. Parádés falunapra készülnek a község lakói bátor Egész napos vidám tavaszköszöntő falunapot szerveznek a községben áp­rilis 29-én. Az előkészítés, a programok egyeztetése már javában tart. Már bizonyos, hogy bemutatók, koncertek, hagyományőrző csoportok követik majd egymást a nap folyamán, de lesz közös fő­zés is. Az estet látványos tűz-show zárja. A község­ben tevékenykedő hat köz­munkás a közeli patakmed­rek tisztítása után a közte­rületeket teszi rendbe a kö­zelgő ünnepre készülve. Négy évre terveznek a helyhatóság képviselői sírok A község önkormány­zatának képviselőtestülete jóváhagyta a tavalyi költ­ségvetési beszámolót, majd az idei módosításokra tet­tek javaslatot. A 2010-ig tar- ■ rió ciklusprogram főbb fel­adatait is egyeztették. Első helyen szerepel a kistérségi mikrokörzet központi szere­pének erősítése, az útháló­zat korszerűsítése, vala­mint a körzeti általános is­kola felújítása. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.barta@axelspringer.hu Idősek otthona, bevásárlóközpont lesz a laktanyában Pétervásárán legutóbb zárt képviselő-testületi ülésen tár­gyalták meg a képviselők a Bem József Laktanya épületére beérkezett pályázati anyag részleteit, majd döntöttek az in­gatlan értékesítéséről. Mint azt Pál László polgár- mestertől megtudtuk, a kiírásra a megadott határidőig egyetlen pályázat érkezett, amelyet az Eurofor Invest Kft. jegyzett. A formai előírásoknak minden szempontból megfelelt a pálya­munka. A cég tervei szerint lo­gisztikai központot, idősek ott­honát és egy bevásárlóközpon­tot alakítanának ki a területen. A döntés kétharmados több­séggel született meg. ■ Az Attila-kultusz tovább él iW \ helytörténet A múlt örökségét nem szabad elherdálni a faluban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents