Heves Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-03 / 78. szám

2007. ÁPRILIS 3., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Bükkszék strandnyitás a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy az idei szezonban a Salvus Ter­málfürdőt az önkormányzat üze­melteti. A strand területén meg­kezdték a virágosrtást. A nyitást április 28-ra tervezik. Ezzel pár­huzamosan folynak az egyezteté­sek és a pályázatok felkutatása a létesítmény korszerűsítésére. Eger BEMUTATKOZÁS Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében ötödik éve jár a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba Barna Bettina. A kiemelkedő rajztehet­séggel megáldott 12/d osztályos tanuló alkotásaiból ma 16 órakor nyílik kiállítás a Művészetek Házá­ban. Az április 27-ig megtekinthe­tő tárlat képeit Pataki Zsuzsa kép­zőművészeti szakelőadó ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Erdőtelek JÁTSZÓHÁZ Szerdán az alsó tagozatos diákoknak ját­szóházat szerveznek a művelődé­si házban. A kicsik tojásfestési technikákat tanulhatnak meg, és húsvéti díszeket készíthetnek. Hatvan KIÁLLÍTÁS Ady József festő­művész munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön 17 órakor a Hatvány Lajos Múzeumban. A „Nagycsütör­tök’’ című tárlatot Márton Gyöngy­vér ajánlja az érdeklődők figyelmé­be. A képeket május 5-ig tekinthe­tik meg a látogatók. Poroszló HELYI HÍREK Egyebek mellett a március 15-i községi ünnepségről, a falugyűlésről, a növényvédelemről, a polgárőr­ség évnyitójáról, a Tisza-tavi ter­mészetjáró próbáról és a helyi sporthírekről olvashatnak az ér­deklődők a Poroszlói Újság című független, közéleti havijai) leg­újabb számában. Vánwsgyőrk vándorserleg Eb­ben a tanévben a visontai Kovách László Általános Iskola nyolctagú csapata nyerte el az I. helyezést a káli hangos olvasási versenyen. Az alsó tagozatos gye­rekek elhozhatták az intézmény­nek a legjobbnak járó vándorser­leget, melyet jutalmul egy évig őrizhetnek. Verpelét ÜGYESEK Az általános iskolában megrendezték a Ben­degúz Gyermek és Ifjúsági Akadé­mia nyelvészversenyét. A megyei fordulóba jutott Gillányi Dorottya, Szabó Lili, Jurányi Anna, Ridzig Gabriella, Miklós Martin, Farkas Virág, Huszár Boglárka, Hornyák Adám, Főczény Zsófia, Juhász Marietta és Dusek Teodóra. Ki írja a szakdolgozatot? következmény Ha valaki lebukik-jxLág készíthet újabb munkát A szakdolgozat arra hiva­tott, hogy a végzős hallgató bizonyságot adjon mester­ségbeli tudásáról. Ezzel azonban könnyen baj le­het. Ha például „balkézről” szerzi be valaki a művet. Síké Sándor János egyetemi hallgató, s sze­rinte az a baj, hogy hiába készí­ti el a döntő többség becsülete­sen a szakdolgozatot, ha azt lát­ják, hogy vannak, akik a könnyebb utat választják. Még a jobbik eset, amikor saját erőfe­szítéssel ollózza össze az iro­mányt. Ekkor legalább azért megdolgozik a végzős, hogy megkeressen néhány, az interneten fellelhető szöveget. K. Tamás főiskolai oktatóként jó tíz éve találkozott először olyan esetekkel, amikor - igaz, csak „sima” évfolyamdolgozat­nál - szó szerint azonos munkát adtak be levelezős hallgatói.- A félévi két konzultáció nem elegendő a nagy létszámú cso­portok értékelésére, ezért kény­szerültem otthoni dolgozatokat íratni. Ilyenkor előfordult, hogy többeknek is ugyanazt az anya­got adta ki a kereső, és már meg is volt a baj - fogalmazott a főis­kolai docens. Az internet, a hálózatok adta lehetőségek megkönnyítik azok­nak a dolgát, akik a szakdolgoza­tuknál olyan segítséget kíván­nak igénybe venni, ami nem eti­kus, s amit egyszerűen plágium­nak hívunk - reagált a hamisí­tással kapcsolatos kérdésünkre dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektor­helyettese.- Nagy kihívás ez a tanárok­nak is. Valami segítséget kell ad­nunk nekik, de ez nem egysze­Az még a jobbik eset, amikor saját maguk ollózzák össze az interneten fellelhető szöveget. Képünk illusztráció. rű. Vannak szoftverek, amelyek lehetővé teszik bizonyos szöveg­anyagok keresését - mondotta a rektorhelyettes. Ezek a szoftverek jól működ­nek, megbízhatóak is - tudtuk meg -, csak működésük feltéte­le, Hogy álljon rendelkezésre az a szövegbázis, amiben a keresést egyáltalán megtehetik. Az intéz­ménynek az eddigi szakdolgo­zatokból, egyéb művekből létre kellene hozni egy nagy adatállo­mányt, ami lehetővé tenné, hogy az úgynevezett plágiumkereső­Göröngyös és nehéz az út a diplomáig A felsőoktatásba került hall­gatóknak számos követel­ményt, többek között az előírt krediteket, vizsgákat és gya­korlati programokat kell telje­síteniük tanulmányaik alatt. Komoly részét képezi a diplo­ma megszerzésének a szak- dolgozat megírása is, amit rendes körülmények között meg is kell védenie a hallga­tónak. A rossz nyelvek sze­rint az igazi profik ma már nem is a szakdolgozatot, ha nem egyenesen valamely ke­resett hivatás egyetemi vég­zettségét ta­núsító okle­velét szerzik meg a fekete­piacon. vei a tanár fel tudja fedezni a szö­vegminták azonosságát. A prog­ram megvan, de a szövegbázis­nak a létrehozása nehéz feladat.- Készítettünk egy költségvetést. Kiderült, hogy élég nagy kiadást je­lent. Megközelítő­en 100 millió forin­tos beruházásnak tűnik, amire egy uniós pályázaton próbá­lunk anyagi forrást szerezni - fogalmazott a rektorhe­lyettes. Dr. Kis-Tóth Lajos szerint valóban van­nak plágiumgyanús esetek. Szerencsére a leleplezések azt jelzik, hogy a tanáraik fi­gyelnek.- Azt kell mondanom, hogy a hall­gató vétsége sokszor nem is min­den esetben Jelentősen meg­nőtt a hallgatói létszám, ezért a tanár vagy a té­mavezető figyel­me is megoszlik. direkt természetű. Néha egysze­rűen a hivatkozások elmaradá­sa egyfajta „tudományos lezser- ségből” fakad. Az esetleges ha­misítás vagy szak­dolgozat-lopás ügyét részben megkönnyí­tette az a tény is, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen meg­nőtt a hallgatói létszám, ami mi­att a tanár vagy a témavezető fi­gyelme is megoszlik.- Ezt úgy lehetne kivédeni, ha egyre több külső szakembert vonnánk be az értékelésbe. Leg­alább az egyik bírálónak külső­nek kellene lennie. Ma még ha­gyományos módon történik majdnem minden: többnyire bel- sősök a bírálók. Véleményem szerint tehát mindenképpen kö­telezővé kellene tenni, hogy leg­alább az egyik bíráló vagy téma­vezető külső szakember legyen. Mindez minőségi javulással is járna, illetve kisebb lenne a lehe­tőség a plágiumra - szögezte le dr. Kis-Tóth Lajos. Diplomamunka a gyártósorról álljon itt egy pontos idézet a népszerű internetes kö­zösségi szájtról: „Időhiányos egyetemistáknak dogákat gyártok. :-)) (bocs, egyetemi tanár barátaim)”. Aki ismeri a népszerű kapcsolatépítő portált, tudhatja - aki nem, annak ide írjuk -, hogy egy bemutatkozó szövegről van szó. Arra a kérdésre szüle­tett választ tartalmaz a webes szimbólumokkal is színesített szöveg, hogy mit csinál az illető, amikor van egy kis szabadideje. Nos, dolgozatokat gyárt, méghoz­zá iparszerűen. figyelmesen olvasva a rövid üzenetet, az is nyilvánvaló, hogy nem holmi kezdő, ha­nem a felsőoktatásban okta­tó hozzáértő az, aki mente­getőzik is egyben e miatt a nem feltétlenül dicséretes tevékenység miatt. Afelől nem lehet ugyanis kétsége sem a megrendelőnek, sem a megrendelést elfogadó­nak, hogy nem egészen di­cséretes, és egyáltalán nem tisztességes dolog, amit mű­velnek. Am az üzlet az üz­let, ezért a gyártás vígan fo­lyik tovább. az internetről még pontos adatokhoz is hozzájutha­tunk az árakat illetően. ÍPár ezer forinttól több tízezerig terjed a skála, a feladat nagyságától függően. Az írásra szakosodott emberek pedig vérprofik. Egy-egy munka két héten belül kész, s a legjobb gyártók' még azt is vállalják, hogy „gyorstalpalón” a dolgozat védésére is felkészítik fize­tő ügyfelüket. E nélkül a tréning nélkül hiába a re­mekmű, mert nagyot lehet bukni vele a célvonal előtt. bízunk benne, hogy a felső- oktatásba jutottak döntő többségének nem erről a gyártósorról jön le a szak- dolgozata. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Heréden a haraszti gyerekek tanműhely Mindkét fél a bíróságon keresi igazát Alternatív energia szőlőből bemutató A gazdák összegyűjthetik a nyesedéket Már csak két vitás kérdés vet ár­nyékot Hatvan és a várostól a kö­zelmúltban elszakadt Kerekha- raszt kapcsolatára. Az egyik a tanműhely ügye, amely Kerek- haraszton található, ám a Zagy­va-parti település a saját tulajdo­nának tartja, mivel azt a '90-es években megvásárolták az ál­lamtól. Érsek Zsolt hatvani pol­gármester kijelentette: nem mondanak le az objektumról, így ha azt a harasztiak nem ad­ják vissza, akkor bírósághoz for­dulnak. Szabó Ádám, Kerekharaszt el­ső embere szerint viszont őket il­leti az épület, mivel az a saját közigazgatási területükön talál­ható. Ha szükséges, folytatják a tárgyalásokat, de a község veze­tése csak annyit ígérhet, hogy üzemeltetésre térítésmentesen Hatvan rendelkezésére bocsát­ják az ingatlant, ám a tulajdon­jog átadásáról szó sem lehet. Ha kell, mi is bírósághoz fordulunk - tette hozzá. Ugyancsak problémát jelent a két önkormányzat között az álta­lános iskolások oktatásának a kérdése. A hatvani álláspont sze­rint Kerekharasztnak fizetnie kell azért, hogy az ottani gyer­mekek a város iskoláiba járhas­sanak. Jelenleg 101 kisdiák kop­tatja ezen oktatási intézmények padjait, ősztől pedig további nyolc első osztályosra számíta­nak. Érsek Zsolt úgy fogalma­zott: a hatvani gyerekek után fe­jenként csaknem 150 ezer fo­rinttal egészítik ki az állami nor­matívát, ám azt senki nem vár­hatja, hogy a hatvaniak pénzét a kerekharasztiakra költsék. Szabó Ádám kijelentette: te­lepülésének nincs mintegy 15 millió forintja erre a célra, ezért más megoldást keresnek. Fel­vették a kapcsolatot Heréddel, s a gyerekek szüleikkel együtt megtekintették az ottani tano­dát. A tárgyalásokat követően szeptemberben valószínűleg a kicsinyek ott kezdik az első osztályt. A bejáráshoz a kerek­haraszti önkormányzat iskola­járatot biztosít - zárta szavait Szabó Ádám. ■ T. O. Az egri Agroker Alkatrész Kft. szervezésében szőlészeti gépbe­mutatót tartottak a minap Eger­ben, az FVM Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézetének terüle­tén. A gépek között szerepelt a venyigebálázó, valamint venyige­zúzó berendezés is.- Az ilyen szerkezetek működ­tetésével megoldást kínálunk a szőlősgazdáknak a keletkezett nyesedék összegyűjtésére, hi­szen az Európai Unió szabályozá­sa szerint azt már nem lehet el­égetni. Sőt, alternatív energiafor­rásként is szolgálnak az így kelet­kezett bálák: fűtőértékük egyen­lő a barnaszénével -‘mondta el Tóth Béla, a bemutatót szervező kft. kereskedelmi vezetője. ■ A venyigebálák később akár energiaforrásként is szolgálhatnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents