Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-14 / 62. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP 2007. MÁRCIUS 14.. SZERDA A jelentkezési mutatók alapján élcsoportban az egri főiskola Kivágás helyett inkább kivárás? vélemény A gyöngyösi hegybíró szerint még a rövid távú haszon sem biztos Folytatás az 1. oldalról Kalóné Szűcs Erzsébet TIK- igazgató a keddi sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évben is a nappali tagozatra jelentkeznek többen, bár az előző évhez viszonyítva magasabb lesz a levelező tagozatra pályázók száma.- Az új alapszakokat tekintve kiemelkedően sok jelentkezés érkezik a művészetközvetítői szakok közül az elektronikus és képi ábrázolás, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakokra - mondta az igazgató. Az idén indult alapszakok közül a Bölcsészettudományi Karon a magyar, a történelem, az anglisztika és a szabad bölcsészet, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon a gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció és médiatudomány és az emberi erőforrás szakok iránt a legnagyobb az érdeklődés. Az új, Tanárképzési és Túdástechnológiai Karon az andragógia és szociálpedagógia a legkeresettebbek, a Természettudományi Karon pedig a program- tervező informatikus, a földrajz, a testnevelő-edző és sportszervező szakok népszerűek. Elismerések rendőrségi munkatársaknak Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján az államfő nyugállományú rendőr dandártábornokká nevezte ki Ali Attila nyugállományú ezredest, miniszteri főtanácsadót Az igazságügyi és rendészeti miniszter dicséretben és jutalomban részesítette Varga József r. alezredest, főtanácsost, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság vezetőjének helyettesét. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője dicsérettel és jutalommal ismerte el Bognár József r. alezredesnek, az egri, Gulyás József r. alezredesnek, a hevesi és dr. Sasi Csaba r. őrnagynak, a füzesabonyi rendőr- kapitány helyettesének munkáját. Kompos Ferenc r. alezredes, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője is Uyen kitüntetést kapott. ■ Néhány éve még tizenegyezer hektárnyi szőlőt képzeltünk a mátrai borvidékre. Ám a támogatott kivágások az évezredes szőlőkultúra végnapjait hozhatják - véli Cserta István gyöngyösi hegybíró. Suha Péter Jelenleg mintegy 7 ezer hektár szőlőterület van a mátrai borvidéken, s a „külső területekkel” is alig haladja meg a nyolcezer hektárt. Kétségtelen, hogy elkél- ne a borvidéken a fajtaszerke- zet-váltás, ám félő, hogy az újratelepítések helyett sokan inkább a gazdálkodás felhagyását fontolgatják. Korábban már írtunk arról: tavaly mintegy 300 hektárt vágtak ki, s az előzetes felmérések szerint az is elképzelhető, hogy ennek akár háromszorosát szeretnék idén a gazdák a támogatott kivágás keretében felszámolni. Cserta István gyöngyösi hegybíró szerint ennek óriási veszélyei vannak. A legnagyobb ezek közül talán az, hogy egy évezredes, virágzó szőlőkultúra végét jelentheti egy esetleges tömeges kivágási hullám. S a most megszűnő ültetvények helyén már sosem lesznek újra szőlőtáblák, ami visszafor- díthataüan hátrányt okoz.- Aki a támogatott kivágást választja, annak elvész az új- ratelepítési joga - mondja a szakember. Magyarán: az adott területre sem ő, sem egy esetleges későbbi tulajdonos már nem telepíthet ismét szőlőt. Kivéve akkor, ha az új gazda rendelkezik - más terület után - újratelepítési joggal. Ebben az esetben ismét termelhet szőlőt a területen, ám meglehetősen kétséges, hogy erre mekkora hajlandóság lenne. Azt is hozzáteszi: készséggel elismeri, hogy szükség van például energianövényekre, de korántsem biztos, hogy a szőlőterületek rovására. Cserta István szerint önmagában már az is nagyon komoly zavarokat okozhat, ha például egy harminchektáros táblában néhány tíz- vagy száz négyszögölnyi területről kivágják a szőlőt. Hiszen az így keletkező „zárFontos a jövedelmezőség. A hegybíró szerint egy osztrák parasztnak nem lehetne annyi pénzt kínálni, amennyiért ő kivágja a szőlőjét. Képünk illusztráció ványban” akármilyen növény nem termeszthető, miután a szőlő meglehetősen kényes arra, hogy milyen más növényekkel kell osztoznia. Parlagon viszont nem maradhat a terület, ebből következik, hogy a tulajdonosnak továbbra is költségei keletkeznek. A felszámolt ültetvény helyét is kezelni, gondozni, művelni kell, szintén a környező szőlők érdekében. Erre a folyamatos, akár csak „fenntartó” munkára pedig pedig néhány év alatt A most megszűnő ültetvények helyén már sosem lesznek újra szőlőtáblák. rámegy az a pénz, amit a kivágásért támogatásként kap.- A mostani támogatási rendszer azoknak „kedvez”, akik olyan ültetvényt vágnak ki, ami az utóbbi években termett, s minél jobb volt a hozama, annál magasabb a támogatási ösz- szeg. Ez a mátrai borvidéken azt jelenti, hogy általában messze nem esik a legmagasabb támogatási kategóriába a kivágás - sorolja a hegybíró. Azt is hozzáteszi: 2008-tól várhatóan megváltozik a támogatás, akkor a hozamtól függetlenül állapítják meg a hektáronként járó összeget.- A problémák gyökere természetesen a szőlő jövedelmezősége, hiszen egy olasz vagy osztrák parasztnak nem lehetne annyi pénzt kínálni, ameny- nyiért ő kivágja a szőlőjét - hangsúlyozza a hegybíró. - Nálunk a ráfizetés vagy a nagyon alacsony jövedelmezőség miatt az emberek jobban hajlanak a tevékenység abbahagyására. De azt is látni Rövid határidők, végleges döntés aki mégis a támogatott kivágás mellett dönt, annak a várhatóan március végén megjelenő kiírás szerint május közepéig kell megkérnie a támogatást Az országban egyébként összesen kétezer hektárnyi területre igényelhető eltérő mértékű uniós pénz, a támogatásokat a kérelmek beérkezési sorrendjében bírálják el A szabályozás szerint a kivágást a szüret után kell megkezdeni Cserta István hegybíró ágy véli: ez is egy indok lehet arra, hogy aki teheti, az legalább még egy évet várjon a visz- szafordíthatatlan döntéssel. kell: volt olyan időszak a két világháború között, amikor a gyöngyösi termelők a Nagy-patakba hordták a termést, s mégsem gondolkodtak a kivágáson. Most is azt tartanám jónak, hogy az egyszeri bevétel reményében ne essenek neki az ültetvényeknek, mert az a borvidék jövőjét megpecsételheti. Biztos vagyok abban, hogy néhány éven belül meg fog változni, lényegesen javulni fog a szőlő jövedelmezősége, ezért fontos, hogy megmaradjanak a területek. Az már most is látszik, hogy a többéves veszteség után a 2006-os szüret már hozott szerény eredményt, de legalábbis nullszalldósra ki lehetett hozni a mérleget. Aki végképp nem bír vele, az vágja ki a szőlőt, de ne vegye igénybe a támogatást, mert ezzel végképp elvész az újratelepítési joga. S nemcsak az ő, de az ország számára is - fogalmaz Cserta István. Azt is elismerve, hogy kétségkívül nehéz döntés a borvidék, a szőlőkultúra érdekében lemondani néhány százezer, esetleg millió forintos támogatásról. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Idén sem tétlenkednek a kerecsendi faluvédők mészáros Vilmos, Egén- Sajnos, úgy gondolom, hogy nem lesz béke március 15-én. Napok óta mást sem hallani a rádióból és a tv-ből, hogy szélsőséges csoportok készülnek a rendzavarásra. Ezért mi nem mozdulunk ki otthonról, sőt a Pesten élő gyermekeinket is arra biztatjuk, hogy jöjjenek haza, s töltsék velünk az ünnepeket tózsa noémi, Nagyvisnyó:- Attól tartok, hogy jogos a félelem az emberekben Túl sok feszültség van az országban, és egyes csoportok már egy jó ideje szervezetten készülnek a rendbontásra. Az a véleményem, hogy jobb félni, mint megijedni, tehát én otthon töltöm az ünnepeket a családommal, s nem veszek részt semmilyen ünnepségen. mátrai istván, Gyöngyös Nem tartok a zavargásoktól, szerintem itt a városban békésen emlékeznek majd az emberek. Hívtam a húgomékat, akik a fővárosban laknak, hogy az ünnepre utazzanak ide. Nem jönnek, azt mondták, inkább otthon maradnak Nem mozdulnak ki holnap a lakásból, így biztonságban lesznek, bármi is történik HRUBES ilona, Gyöngyös Egyértelmű, hogy most is lesz rendbontás, sajnos ilyen világ ban élünk Mindenki azt mondja, hogy zavargások várhatók, szerintem az államfő sem véletlenül megy külföldre. Igaz, hogy ott is vannak magyarok de inkább itthon kéne lennie. Szomorú, hogy itt tartunk, pedig ez az egyik legfontosabb ünnepünk. A közelmúltban tartották meg a Kerecsendi Faluvédő Egyesület éves közgyűlését, melyen elfogadták az elmúlt évi beszámolót és jóváhagyták a 2007-es terveket. Az 1991-ben alakult szervezet idén is gazdag programokkal kedveskedik a tagságnak. Március 15-én Hóvirág-túrára indulnak Bánkúira, majd március 31-én falusi disznótort rendeznek a Hagyományok Házában. Április 2-án Budapestre kirándulnak, ahol a Parlament megtekintése után színházlátogatás szerepel a programban. Ugyancsak áprilisban falutakarítási és lomtalanítási akcióra várják a lakosságot, májusban pedig virá- gosítás, faluszépítés következik. Júniusban koszorúzzák meg a község híres szülöttének, Kerecsendi Kiss Mártonnak az emléktábláját. Június 21 -24-én Abádszalókra szerveznek Tisza- túrát a helyi baráti közösségeknek, családoknak, júliusban pedig a cserépfalui pincesorra látogatnak. Az augusztus húszadikai Szent István- napot a Hagyományok Házában ünnepük meg, szeptember 8-án pedig a falu háborús áldozataira emlékeznek. E napon rendezik meg a Laskó- völgyi kulturáüs találkozót is. Az egyesület idén is folytatja a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót, és az önkormányzattal közösen kéthavonta megjelenteti a Kerecsendi Újságot. ■ Ön tart-e nemzeti ünnepünkön rendbontástól?