Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-02 / 52. szám

2 Az infarktus is sokba kerül A február 19-én megjelent „Csak betegek ne legyünk so­ha!” és „Fogva tart a mókuske­rék” című cikkeikhez gratu­lálok! Sajnos tisztességes munkával nem lehet pénzt ke­resni, boldogulni! Kilátásta- lanság uralkodik mindenhol, tervezni nem lehet. Ha egy nap szabadságot ké­rek, a főnököm már azt mond­ja: „magának sok baja van”. Úgy tudok elmenni szabad­ságra, ha keresek magam he­lyett valakit, aki helyettesít, és én fizetem az illetőt! Táppénz­ről szó sem lehet. Várhatunk egy infarktusra, de gyorsan, hogy ne kerüljünk kórházba, mert az is sokba kerül. Szerin­tem ez is a cél a vizitdíj, ágy­díj bevezetésével, hogy ne for­duljunk orvoshoz. Persze a te­metés is drága. Jövőre már könnyebb lesz, ígéri minisz­terelnökünk. Csak addig kell kibírni... m. l. Hatvan LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTÖSEGE, 3301 EGER, PE 23. Harmadik lett az egri érseki pincerendszer Az egyik országos napjlpp internetes szavazást hirdetett, hogy kiválasszák Magyaror­szág hét építészeti remekét. Az ókor hét építészeti csodája je­lentette a mintát a játékban, melyben előbb az első huszon­egybe kerülő épületet határoz­ták meg az internetes voksolók. Február 28-án lezárult a máso­dik kör, amely egyúttal a szava­zás végeredményét is jelentette. A végső eredmény szerint a jelenleg a „Város a város alatt” néven ismert egykori egri érse­ki pincerendszer az összes sza­vazatok 9,2 százalékával a har­madik helyet szerezte meg. A létesítmény a Parlament és a szegedi Dóm tér mögött lett do­bogós. A hét magyar építészeti csoda közé került még a Pan­nonhalmi Apátság, a Mátyás­templom, az Esztergomi Bazili­ka és a Lánchíd. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP 2007. MÁRCIUS 2., PÉNTEK MM MI Á" ï M /.ssV, Nem kártyázzuk el a pénzünket biztonságos Magyarországgn viszonylag kevés a visszaélés a bankká a a : A tapasztalatok szerint az elmúlt években fokozatosan nő azoknak az aránya itthon is, akik bankkártyával vásárolnak az üzletekben. Képünk illusztráció. Ma már minden banki műveletért fizetni kell. Kivétel a kártyával törté­nő vásárlás. Ha bankkár­tyával fizetünk, ingyen van, de ha készpénzt ve­szünk fel az automatából, az pénzbe kerül. Sike Sándor Az Európai Unióban szinte Ma­gyarország az egyedüli, ahol még mindig többen vesznek ki pénzt az automatából bankkár­tyával, mint ahányan fizetnek vele. A szakemberek is úgy tart­ják, hogy az a kereskedő, akinek az üzletében nem lehet kártyá­val is fizetni, idővel kikopik a pi­acról. Sok boltos mégsem szerel­teti be a terminálokat, mert a kártyával fizetett bevétel egy ré­szét, általában egy-három száza­lékát, elviszi a bank. Végeztünk egy rögtönzött - ugyanakkor nem reprezentatív - felmérést, aminek az eredmé- ' nye azt mutatja, a legtöbben I azért vásárolnak bankkártyával, mert kényelmesebb, mint kész­pénzt hordani maguknál. Sokan ugyanakkor nem is tudják, hogy ha a műanyag lappal fizetnek, az nem jár pluszköltséggel, de ha automatából ve­szik ki a pénzt, az akár több száz fo­rintba is kerülhet. K- Judit például határozottan jó do­lognak tartja a bankkártyát, s természetesen a tőle elválaszthatatlan folyó­számlát.- Arra utalják a fizetést, erről rendezhetjük számláinkat, kü­lönféle kiadásainkat. Átutalás­sal, így nem kell a készpénzes vagy csekkes hercehurcákat vé­gigcsinálni. Szerintem biztonsá­gos megoldás is a bankkártya, hiszen nem kell, hogy sok pénz legyen a pénztárcánkban - so­rolja az érveket Judit. Teljesen másként ítéli meg a kérdést M. Veronika. Mint mondja, biztosan azért, mert ő egy kicsit materiális személyi­ség.- Szeretem kézzelfoghatóan érezni azt a pénzt - magyarázza -, ami elmegy, és természetesen azt is, ami jön. Igaz, a XXI. szá­zadban a bankkártyás vásárlá­sé a jövő. Talán már a jelen is, de én mégis idegennek érzem ezt az egészet. Függetlenül az elő­nyeitől. Hogy kis helyet foglal, hogy gyors, esetleg biztonságos. P. Vivien kifeje­zetten csak akkor használja a plasztiklapocskát, ha úgy jön ki, hogy nincsen nála kész­pénz, de valamit mégis meg kell vennie. Ha vi­szont kifejezetten vásárolni in­dul, akkor vesz fel annyi pénzt, ami a tervezett költéseire kell. A Magyarországon forgalom­ban lévő plasztikkártyák hasz­nálatának veszélyei közé tarto­zik, hogy ezek a kis lapocskák viszonylag könnyen másolhatók, mert nem chip-kártya alapúak, hanem mágneslap őrzi az adato­kat. Elvesztésük esetén ezért fennáll a veszélye annak, hogy illetéktelenek megcsapolják a banki számlánkat. Soltész Bá­lint, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense kér­désünkre elmondja: az utóbbi években megyénkben nem talál­koztak kártyamásolásos, illetve ehhez kapcsolódó, többnyire ka­merás adatelleséses ügyekkel. Ami viszont gyakori, az a kártya ellopása, illetve elvesztése. Saj­nos a mai napig előfordul a klasszikus hiba, amikor is a pin- kódot ugyanabban a tárcában tá­rolja a kártya tulajdonosa, mint a kártyát. Időnként az is meg­esik, amikor családtag él vissza a kis kellékkel, de ezekből a tör­ténetekből ritkábban lesz rend­őrségi ügy. Dr. Jakab Zsolt, az OTP egri igazgatóságának vezetője kérdé­sünkre arról beszél, hogy évről évre nő a vásárlási műveletek aránya a bankkártya használa­tán belül. Jelenleg százból 46 al­kalom, ami egy esztendeje még 43 volt. A vásárlási műveletek túlnyomó többsége az üzletek pénztárainál való fizetés. Vi­szonylag kicsi az ATM-en ke­resztüli mobiltelefon-feltöltések aránya, valamint elenyésző az internetes vásárlók száma és részaránya. A szakembertől megtudjuk azt is, Jiogy hazai viszonylatban a hitelkártya 1997-ben lépett a piacra. Az OTP Bank 2003-ban bocsátotta ki első hitelkártyáját. Úgy látják, hogy ezen a terüle­ten mind országosan, mind a pénzintézet viszonylatában meglehetősen dinamikus a nö­vekedés. A bankigazgatótól megkér­dezzük azt is, hogyan előzik meg az esetleges visszaéléseket. Dr. Jakab Zsolt kifejti, hogy a megelőzés és a károk csökken­tése érdekében a kártyahaszná­lat biztonságát növelő szolgálta­tásokat nyújtanak. Ilyen példá­ul a direkt mobiltelefonos kont­roll, amikor is az ügyfél sms-t kap készülékére a vásárlást kö­vetően. A biztonságot szolgálják a különféle vásárlási és ATM-es limitek is.- A bank saját bankbiztonsá­gi rendszerein keresztül is figye­li a tranzakciókat *- hangsúlyoz­za az igazgató. - Amennyiben gyanús tranzakciót észlel, azon­nal ellenőrzi, s ha kell, megteszi a szükséges lépéseket. Például letiltja a kártyát. A bankkártyás visszaélések tekintetében Ma­gyarország és azon belül az OTP Bank világviszonylatban is ala­csonyabb mérőszámokat mutat, jóval jobb, mint az uniós átlag. ■ A világhálón is elég gyakran vásárolunk a magyarok 79 százaléka hipermarketben, 72 szá­zalékuk kisebb boltban, 41 százalékuk benzinkú­ton használja bankkártyáját Egyre többen vá­sárolnak a világhálón. Sokan nem szívesen ad­ják meg a bankkártyaszámukat de erre talál­ták ki az internetes bankkártyát. Ez egy virtu­ális plasztiklap, amelyre csak akkor érdemes pénzt tenni, amikor valamit venni akarunk. Bár hazánkban inkább akkor kapjuk elő a bankkár­tyát ha nagyobb összeget fizetünk, nyugaton egyre gyakrabban akkor is a plasztiklapot húzatják le, ha például villamosjegyet vesz valaki. ■ il biztonságot szolgálják a kü­lönféle vásárlá­si és ATM-es li­mitek is. Megkérdeztük olvasóinkat Szeret-e ön bankkártyával vásárolni? Rajtaütöttek hatvan „fekete" alkalmazotton ménesi mirabella, Gyöngyös- Nekem nincs bankkártyám, így csak készpénzzel szoktam fizetni. Egyelőre nem is kérnék a bankomtól, úgy érzem, hogy igazából nincs rá szükségem. Az viszont elég bosszantó, ha a boltban előttem kártyával fi­zetnek, mert az mindig hosz- szadalmas. Pláne, ha többen is ezt a fizetőeszközt használ­ják, sorban egymás után. varga Zoltán, Eger- Bankkártyával és hitelkár­tyával is szívesen vásárolok. Jó ideje, hogy használom már eze­ket az eszközöket A szakmám informatikus, így hamar megis­merkedtem az internetes bankolással is. Az egészet rend­kívül kényelmesnek tartom, s eddig semmi problémám nem volt Megbízom a rendszerben, mert szerintem biztonságos is. TÁBORI KINGA, Ózd- Ha röviden kell elmondanom, miért szeretem a bankkártyát, akkor három szempont jut eszembe: nem foglal helyet, mindig kéznél van, s mindig pont annyi pénzt hordok ma­gamnál, mint amire szükségem van. Azt viszont feleslegesnek tartom, hogy vásárlás előtt au­tomatából vegyem fel a pénzt, hiszen az többletköltséget jelent m.-né veres Zsuzsa, Nogyréde- Bankszámlára utalják a fize­tésemet, pénzfelvételre, vásár­lásra is használom a kártyát. A vásárlással időnként akad­nak gondok, mivel elég kevés az olyan üzlet, ahol ezzel is fi­zethetek. Készpénz nélkül nem érdemes bevásárlásra indulni. Felháborító, hogy külön díjat számolnak fel a bankok, mert pénzt veszek fel a sajátomból. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Észak-magyarországi Munka­ügyi Felügyelőségének tizenegy munkaügyi és két munkavédel­mi felügyelője, valamint a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Agria Bevetési Alosztályának ti­zenkét tagja jelent meg váratla­nul a közeli napokban Hatvan­ban az új logisztikai központ építkezésén. A feladatuk az volt, hogy az alkalmazottak körében ellenőrzést tartsanak. Dr. Bakos József, a felügyelő­ség igazgatója az összehangolt akció tapasztalatairól elmondta: a területen dolgozó 142 dolgo­zóból hatvan feketemunkást szűrtek ki, közülük három uk­rán származásút. A mulasztók nem rendelkeztek se munka- szerződéssel, se alkalmi mun­kakönyvvel. Megállapították azt is, hogy húsz - megyénkén kí­vüli - alvállalkozó alkalmazta az embereket. A három, engedély nélkül fog­lalkoztatott külföldi állampolgár esetében a bevándorlási hivatal­nál jelzik a szabálytalanságot. A magyar munkások munkaadói ellen szabálysértési eljárást indí­tanak, a bírság mértéke a jelenle­gi szabályok szerint 30 ezer fo­rinttól 20 millió forintig terjedhet. Dr. Bakos Józseftől megtud­tuk, hogy március közepétől több hasonló akciót szerveznek megyénkben. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents