Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-12 / 60. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ Szigorúbb ellenőrzést! Klímavédelem. Ezt a kifejezést az utóbbi hetekben egyre gyakrabban halljuk. Ebbe sok minden beletartozik. Mert ki ellenőrzi például azokat a gépkocsikat, amelyek rosszul beállított motorral, vagy pedig nem megfelelő üzemanyaggal közlekednek? Egerben gyakran előfordul, hogy megy az utcán egy gépkocsi, és borzasztó bűzt áraszt. Ha nincs szélmozgás, akkor percekig nem lehet levegőt se venni. Vagy például tilos a tarló égetése - bizonyos kivételektől eltekintve -, de sajnos a határban kisebb és nagy területen sokszor látjuk mindezt Ez csak két példa. Szigorúbb ellenőrzést végezzenek és több büntetést szabjanak ki az illetékesek! T. István, Eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP 3301 EGER, PF. 23. Megünnepelték tagtársukat ahonismerők A Hatvani Honismereti Kör legutóbbi foglalkozásán a környékbeli népviselet volt a téma, ám a program második részében a jelenlévők „könnye1 debb” területekre eveztek. Miután a kör vezetője, Németi Gá-1 ' bor fényképekkel illusztrált előadás keretében mutatta be a térség folklórját, a tagok megünnepelték társaik név- és születésnapját, majd Csernok János a férfiak nevében köszöntötte a hölgyeket is. Eldőlt, hogy a következő foglalkozást április 5-én tartják, amikor a hatvani kiskereskedelem kerül terítékre - tájékoztatott Sánta Gyula, a honismeretiek sajtófelelőse. Elmondta: a kör lapjában, a Honismereti Hírekben tagtársukról, Sütő Jánosról jelent meg írás annak apropóján, hogy a most 85 esztendős nyugalmazott pedagógus annak idején kiérdemelte a Munka Érdemrend Ezüst Fokozatát, majd megkapta a Hatvan Váro- sért-emlékérmet is. ■ Kinél volna a legjobb helyen? rektori érvek Eger és Gyöngyös vitája a szőlészeti és borás Dr. Magda Sándor: Nem véletlenül regionális tudásközpont a gyöngyösi főiskola Komoly sikerek itthon és külföldön egyaránt a szőlészeti és borászati kutatóintézetmai kutatási profilja még a II. világháború után alakult ki, amikor a borvidéknek legjobban megfelelő szőlőfajták kiválasztása volt a legfontosabb feladatuk. Emellett feladatul kapták az új re- zisztens szőlőfajták nemesítését új, nagyobb hozamú, korábbi érésű fajták előállítását és elterjesztését Az egri szakemberek kutatási eredményei nemcsak a hazai szőlőtermesztésgyakorlatába mentek át, hanem határon túl is elismerést váltottak ki ték a bortechnológus felsőfokú szakképzést. A Bologna-folya- matban akkreditáltatták a kémia boranalitika szakirányát, ami az országban egyedüli, ezt hagyta jóvá a Magyar Akkreditációs Bizottság. Tavaly master képzésben elnyertek egy programot, ami eredetvédelmi szakemberek képzését teszi lehetővé szlovén, francia, magyar együttműködésben, s az EKE vezeti a konzorciumot. Beindult a regionális tudásközpont is élelmiszerbiztonságban, több termékpályával, ám a fókuszban a borbiztonság áll. Mint a rektor kifejtette, Gyöngyös a bioenergiánál tette le a voksát - erre nyert fejlesztési forrást - és erdő- és vadgazdálkodás a fő irányuk.- A kutatóintézettel kapcsolatos kormányhatározat megjelenésekor mi sem volt természetesebb, műit egy szülte napi együttműködési gyakorlattal bíró, egy városban lévő két intézmény azt mondja: elérkezett az idő, de nincs más választás, műit dolgozzunk ki egy hiteles programot arra, hogyan képzeljük el a jövőben - egy szervezet keretében - a működést Ezt megküldtük az illetékes minisztériumoknak, többször tárgyaltunk. A mi törekvésünket a kamarával bezárólag támogatta „minden” szakmai szervezet Tokaj és Eger borvidékéről. A döntésről pedig a mai napig nincs hivatalos információnk - mondotta dr. Hauser Zoltán. Az európai uniós csatlakozáskor, 2004-ben eldőlt, hogy a hét hazai régióban melyek lesznek azok az agrárintézmények, amelyek tudásközpontként szolgálják a mezőgazdaságot. Az Eszak- magyarországi Régióban ez a Károly Róbert Főiskola - hangsúlyozza prof. dr. Magda Sándor, a gyöngyösi főiskola rektora. Mint'hozzáteszi, a Magyar Tü'do- mányos Akadémia megvizsgálta a régióban működő intézménye■ Tavaly nyáron született meg a döntés a kutatóintézetek integrációjáról. két, s ennek alapján esett a választás a gyöngyösi felsőoktatási intézményre. Amely így, immár tudásbázisként természetesen a régió mezőgazdasági, élelmiszer- előálü'tási és -biztonsági, környezetgazdálkodási területeken nem kizárólag az oktatás, de a kutatás központja is. A fejlesztések is ennek megfelelően, s az intézményre alapozva zajlanak.- Amikor a minisztérium felajánlotta a kutatóintézeteket az adott régiókban működő intézményeknek, teljesen egyértelmű volt, hogy a mezőgazdasági tudáscentrumhoz kerüljön esetünkben az egri szőlészeti és borászati kutatóintézet Hiszen enr : ■ nek revén a térségben a kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás szerves egységben valósul meg, ami egyértelműen a hatékonyságot szolgálja - fejti ki a rektor, azt is hozzátéve: ugyanez indokolta például azt is, hogy az erdőtelki arborétum a Károly Róbert Főiskolához tartozzon. Arra is kitért: ha később a tarcali borászati kutató és bormúzeum funkciói szétválnak, akkor a tudományos intézetre ugyancsak igényt tart a KRF. Mindezt szakmai szempontok indokolják.- Jelenleg a szakmunkásképzéstől a technikusképzésen, a felsőfokú szakképzsésen át a Bsc és a master képzésig terjed a főiskola oktatási palettája, s ebben az egri kutatóintézetnek is fontos szerep jut. Meggyőződésem, hogy ez a szőlő- és borágazatban értelemszerűen fontos szerepet játszó intézet szempontjából is pozitívum - jegyezte meg a professzor. Arra is kitért: közismert tény, hogy a borzárjegy eltörlése után a borászatok által befizetett literenkéntiTiyolcforintosÖSSzeg hatvan százaléka marketing célokra fordítható. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy literenként 1,6 forint a kutatóintézeteket illeti meg, rekonstrukciós, fejlesztési és persze kutatási célokra. Azt pedig indokoltnak és teljesen nyilvánvalónak nevezte, hogy mivel agrárintézményről van szó, nem is tartozhatna máshová az egri kutatóintézet. A főiskola kínálta szakmai bázisról szólva végezetül hangsúlyozta: a KRF-en az agrártudományok területén több, mint húsz oktató rendelkezik tudományos fokozattal, ketten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, a mezőgazdasági tudományok kandidátusai. Úgy vélte, ez is egyértelműen alátámasztja, hogy ebben az ágazatban nem véletlenül a regionális tudásközpont a gyöngyösi főiskola. ■ kutatóintézetről Dr. Hauser Zoltán: Közös program volt a bikavér eredetvédelmének a kutatása Folytatás az 1. oldalról- A képzések tekintetében azt az álláspontot alakítottuk .ki, hogy akkor lehet képzéseket”elindítani, amikor megalapozott szakmai feltételrendszer áll rendelkezésre. Azt gondoljuk, hogy markáns kutatási kapacitás jelenléte nélkül nem lehet értelme belevágni. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem a képzésekben indulunk el, hanem szakmailag a kutatásfejlesztésekben alapozzuk meg programjainkat. Erre a hozzállásra az jellemző, hogy hosszú távon gondolkodunk, nem pedig konjunkturális lovagok vagyunk - hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán. A rektor megannyi konkrét eredményt is felsorakoztatott: 1999-ben, Amit a borról tudni illik címen egy nyitott sorozatot hirdettek, jellemzően 100-150 hallgató, illetve városlakó részvételével. Néhány évvel ezelőtt - biológusképzés keretében - borász analitikus szakiránnyal indítottak programot ElőkészítetMegkérdeztük olvasóinkat Ön helyesli-e, hogy vizsgálják a vagyonosodást? Területcserére is sor kerülhet a Lajosvárosban murányi János, Eger Mindenképpen helyeslem, abban az esetben, ha valaki nem tudja igazolni, hogy a vagyonához munkával sikerült hozzájutnia. Az adócsalást, a feketemunkát ellenzem. A közalkalmazottakat minden alkalommal pontosan megadóztatják, de a magáncégek esetében sokszor előfordul, hogy kevesebb adót, járulékot fizetnek le. VÍZER ELEMÉRNÉ, Kompolt Egyetértek. Mindenkinek hozzá kell járulnia a közjóhoz, komolyabban kellene venni az adócsalást Vannak, akik aránytalanul adóznak- előfordul, hogy valaki minimálbérre van bejelentve, de a tényleges fizetése sokkal több. Az erkölcsről is szó van. Ha mindenki arányosan fizetne, szerintem nem kellenének a megszorítások morvái petra, Gyöngyös Legfeljebb érdekességnek jó ez a vizsgálat, az embereket érdekli, hogy ki mennyire gazdag. Továbbá az is, hogy tehető sebb lette. Nem vagyok biztos benne, hogy az „eredmény” minden esetben megfelel a valóságnak Jó lenne a dolgok mögé látni, de egy ilyen vizsgálat nem mindig alkalmas arra, hogy kiderüljön az igazság. csEPLYE éva, Gyöngyös Jogosnak tartom a vizsgálatot, mert gyakorlatilag az adófizetők, azaz a mi pénzünkről van szó. A hatékonyságát illetően viszont már nem vagyok ennyire biztos. Talán sokan kételkednek abban, hogy ilyen eljárás alkalmával minden visszaélésre azonnal fény derül. Ennek ellenére nem mindegy, hányán követnek el adócsalást- Botrányos városrendezési elképzelések és rossz döntések vezettek ahhoz, hogy az egri Aradi út sarkán álló telekre megszülethetett egy 79 lakásból álló lakóépület terve - jelezte egy lakossági fórumon Csákvári Antal, a városrész önkormányzati képviselője. Kifejtette: a lajosvárosiak itt egy szolgáltató-központot akarnak látni parkkal, játszótérrel, könyvtárral, esetleg piaccsarnokkal, nem egy környezetbe nem illő épületegyüttest. Mindez gyengítené a kertvárosi jelleget, valamint a környéken élők lakhatási és közlekedési feltételeit. A képviselőnek több anomáliáról is tudomása van: a vételi ár nem változott azt követően sem, hogy a 40 százalékos beépíthetőséget 65-re emelték, s több hatástanulmány is hiányzott a terv elkészítésekor. A helyzet megoldására két alternatívát is vázolt a városi képviselő. Szerinte megoldás lenne, ha a beruházó „telket cserélne”, s az Ifjúság úti üresen álló „kutyafuttatón” építené meg a tervezett lakóparkot, itt pedig egy szolgáltatócentrum létesülne. Amennyiben mindez nem lehetséges, akkor pedig ragaszkodnak az eredeti 40 százalékos beépíthetőséghez és az Aradi úti fasor védelméhez - hangsúlyozta a kínálkozó megoldásokat Csákvári Antal. ■
