Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Az SZDSZ elnökválasztási kam­pányában hangsúlyos téma a je­lenlegi kormánykoalíció esetle­ges felülvizsgálata. A gyöngyösi Liberális klubban vendégeskedő Csillag István volt gazdasági mi­niszter ennek kapcsán úgy véle­kedett: a szerződéseket teljesíte­ni kell, de ebből nem következik az, hogy a megállapodásokat va­kon kellene valóra váltani. Csillag István szerint fontos lenne, hogy az emberek ne vár­janak többet a politikától, mint amennyi annak a dolga.- Korábban is jellemző volt, hogy a választási években meg­ugrott a költségvetés hiánya, ám ezt rendre kiegyenlítődés követ­te - vélekedett az egykori szak­Csillag István: A nyugdíjreform óta „átaludtuk” az átalakítások idejét tárca-irányító. - A talán megké­sett, ám radikális intézkedések­nek az egyensúly megteremté­sén túl arra is választ kell adni­uk, hogy az emberek képesek lesznek-e lemondani mindenna­pi betevő ígéret-adagjukról. Az exminiszter szerint a problémák gyökere még az 1970-es években kialakult jö­vedelemszerkezet, melynek nyomán Magyarország felnőtt népességének a hatvan száza­léka ma is a politika döntései­től függően szerzi meg jövedel­mét. Ezt felismerve kezdtek a pártok a nagy ígéretversenybe, ami 1998 óta nem korlátozódik a választási időszakokra. Arról is szólt a szakember, hogy hazánk reform szempont­jából „átaludta” az elmúlt évti­zedet, míg a térség országai át- alakítottáka nagy ellátórendsze­reiket, így komoly versenytársa­inkká lettek. A kiigazítás önma­gában nem elegendő a felzárkó­záshoz, további pluszokat kell produkálni, olcsóbban jobb szol­gáltatásokat nyújtani. ■ S. P. Az Észak-magyarorSzági Kör­nyezetvédelmi, Természetvédel­mi és Vízügyi Felügyelőség (EMI KTVF) vezetője, Pintér István pénteken indította el a „Zöld Kommandó a tiszta Magyaror­szágért” északi régiós akciósoro­zatát. Középpontjában a hulla­dék, az illegális szemét áll. A programba bevont önkormány­zatokkal, társhatóságokkal, zöld- szervezetekkel, civü egyesületek­kel együttműködve az előzetes is­meretek alapján végzik el az el­sődleges és másodlagos célcso­portba tartozó illegális hulladék­elhelyezések és lehetséges hely­színek azonosítását, feltárását. A kiemelt akcióprogram ellen­őrzési ütemterve négy fő terület­re koncentrál. A hulladéklerakók vizsgálata, amelyek üzemszerű­en már nem működnek, de re­kultivációjukra még nem került sor, ezért alkalmasak illegális hulladék el­helyezésére (a Né­metországból szár­mazó illegális hulla­dékimport egy részét települési hulladéklerakón rak­ták le). Kiválasztottak 16 olyan illegális hulladéklerakással érin­tett területet, ahol hatósági intéz­kedés szükséges a hulladék, illet­ve a terület rendezése céljából. További feladat az önkormány­zatok, megkeresett szervezetek, hatóságok által szolgáltatott ada­tokból összeállított legkevesebb A vizsgálat kö­zéppontjában a hulladék, az ille­gális szemét áll. tíz helyszín megtisztítása. Ellen­őrzik még a hulladékszállítás jogszerűségét az eseüeges hulla­dékimport felderítése miatt. A Zöld Kommandó központi meghirdeté­sét követően így a ré­gióban is elindult a kiemelt akciósorozat gyakorlati végrehaj­tása. Ennek keretében március 8-án 14 óráig 18 hulladéklerakó ellenőrzését, illetve négy előzete­sen illegális hulladék-elhelyezés­sel érintett terület helyszíni szem­léjét végezte el a felügyelőség. A jelenlegi kiemelt akciósorozaton túl a Zöld Kommandó egész év­ben folyamatosan látja el az el­lenőrző tevékenységet. ■ K. J. Ne válltáskába nézzenek bele! Egerben az Északi lakótelep­nél van egy bevásárlóközpont. Hetente legalább kétszer meg­fordulok ott. Kedvesek az el­adók, jó az áruválaszték, de... Fizetésnél szinte mindig meg­kérdezik: belenézhetek a váll­táskába? Igaz, az előtérben vannak fakkok, ahová például a válltáskát be lehet tenni. Az értékeit viszont senki se hagy­ja ilyen helyen. De sokszor nincs is üres fakk. (Lehetne ezek számát növelni, és biz­tonságos zárat rátenni.) A ke­rekes bevásárlókocsiba (ami egyre elterjedtebb) nézzenek bele, de egy személyes dolgo­kat tartalmazó táskába ne! Úgy gondolom, a lopások ki­szűrésére vannak a biztonsá­gi őrök meg a kamera. Á. JÁNOSNÉ Eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP 3301 EGER, PE 23. Nem kell Ózdon gyógyulniuk a pacienseknek Az egészségügyi reform terve­zetében még az szerepelt, hogy Nagyvisnyó és Szilvásvárad la­kossága ezentúl az ózdi kórház­hoz tartozik. Kétségtelen, ho^y a térképet nézve a Borsod me­gyei város közelebb van hozzá­juk, mint Eger, de ők mindig is a hevesi megyeszékhelyen gyó- gyíttatták magukat, ragaszkod­tak orvosaikhoz. A másik, ugyancsak nem elhanyagolha­tó indok miatt azért is tiltakoz­tak Ózd ellen, mert arrafelé nem megoldott számukra a tö­megközlekedés. A két település polgármeste­re, Csőgér Bálint és Szaniszló László levélben kérték Molnár Lajos egészségügyi minisztert arra, hogy változtassa meg a szá­mukra kedvezőtlen tervezetet. Válasz ugyan nem érkezett, de a tegnap napvilágot látott „Kórhá­zak területi ellátási kötelezettsé­ge” alcímű miniszteri közle­ményből kitűnik: mindkét hely­ség Egerhez tartozik. ■ N. Z. Négernek nem adják gyerekeiket iskolaváltozás Több évtizedes oktatási-nevelési hagyományok kerültek veszélybe A közoktatást érintő re­form komoly dilemma elé állította a Tarnaméra- Visznek tengely közti te­lepüléseket. Két iskola is haladékot kért az OKÉV- tól. Válasz a levelükre még nem érkezett. Szuromi Rita Másfél éve avatták fel a 70 milli­ós ráfordítással felújított erki is­kolát. A gyermeklétszám csökke­nése következtében az épületre fordított forintok sem menthetik meg a tanintézményt önállósága elvesztésétől. Avagy ami még rosszabb, a végleges bezárástól. A szülők az iskola kritikus helyzetét rosszul tűrik. Mint mondják, megtapasztalták már azt, müyen volt, amikor a felső-. | sök Tarnaörsre jártak. Bár a két | települést csak néhány kilomé- f ter választja el egymástól, ez épp s elég, hogy a diák az „iskola mel­lett” kössön ki.- Kértünk haladékot az Orszá­gos Képzési és Értékelési Vizs­gaközponttól (OKÉV), ám idáig nem érkezett válasz - összegzi a jelenlegi helyzetet Gacsó Zoltán igazgató. - Elvileg 2008. augusztus 31-ig ■ őrizhetnénk meg az önállóságunkat, ám a normatíva drasztikus csökkenése miatt ha­marabb kényszerü­lünk lépni. Minden at­tól függ, hogy az öiv kormányzat meddig bírja pótolni a hiányzó normatí­vát. Az iskolában jelenleg 69-en tanulnak, három kivétellel a ki­sebbséghez tartoznak. így rend­kívül rossz a tárgyalási alapunk a lehetséges partnerekkel. Tarnamérán kopogtattunk, ám túl nagy fogadószándékot nem éreztünk. Jászárokszállás vi­szont biztatott, s úgy hallottuk, hogy Tarnaörs sem zárkózik el. Ám attól határozottan félünk, ha utazni kényszerül a felső tago­zat, mert az egyet jelent azzal, hogy ismét megnő a nyolc osz­tályt be nem fejezők száma. A mi iskolánk foglalkozott felnőtt- képzéssel is. Olyanok fejezték be itt néhány éve meglett apa­ként vagy anyaként az általá­nost, akik abban az időszakban jártak általános iskolába, ami­kor épp Tarnaörsre voltunk át­A diákok jókedvűek. Nem is nekik kell megbirkózniuk a valóban nem könnyű feladattal, az iskolák közötti tanulóátcsoportosításokkal. Képünk illusztráció. utalva. Ha ez lesz a jövő, megint megszaporodik azok száma, akik kimaradnak az iskolából, még mielőtt a nyolcadikos bizo­nyítványt kézhez kapnák. A tárgyalási alap az, hogy az alsó ta­gozat marad. Ml ér­telme lenne annak, hogy végleg lakatot tegyenek egy olyan iskolára, amelyre tavaly 70 milliót fordított az állam?- Talán esély len­ne az is, ha csatlakozhatnánk egy befogadó programhoz - is­merteti a tényeket Gacsó Zoltán. - Úgy számoltunk, ha 30-40 gyermekkel tudnánk növelni az iskola létszámát, az egy időre biztosítaná a túlélést. Ám még mindig kérdés, hogy az önkor­mányzat meddig bírná a terhe­Drasztikus ok­tatás-átalakítá­sok kezdődtek meg a dél-heve­si térségben. A legfőbb kény­szerítő erő a pénzhiány. két? Az idén már 23 millióval kellett a településnek beszállnia az iskola költségeinek pótlásá­ba, tavaly még csak 14 millióval.- A falu a végsőkig kitartott az iskolája mellett, ám többet nem tehetünk - mondja Meleg­hegyi Béla polgármester. A tele­pülés költségvetése 117 millió fo­rint, ebből 63 millió megy az is­kolára. Az oktatási intézmény­ben 12 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A lakosok joggal követelnek járdát, utat, miköz­ben a költségvetésen tehetetlen­ségi nyomatékként ott az iskola. Ë tengely túlsó vége Visznek. A kicsiny község ellen mintha a köz- igazgatás és a földrajz is összees­küdött volna. Helyzete a dél-heve­si térséghez köti, de inkább Gyöngyös vonzáskörzeté­hez tartozik. A mátraalji várostól elválasztja Jász­Tarnaörs kész fogadni máshonnan a diákokat A TARNAMÉRA-VISZNEK TENGE­LYEN egyedüli szóba jöhető He­ves megyei fogadóintézmény a tamaörsi. Zárónkon már rég nincs iskola, az ottani gyere kék Tamamérára járnak. Rá­adásul Mérának a vonzáskör­zete inkább Boconád, sem­mint Erk. Almádi János tamaörsi polgármester szerint ők fogadókészek. Most újítják fel az iskolát 120 millió forintból A 200 tanulóra 24 pedagó­gusjut, vagyis ' '.. kapaci­tás is van. Nagykun-Szolnok megye, amely Jászárokszállással beékelődik a közlekedési útvonalra.- Száznégy iskolás és 36 óvo­dás sorsa bizonytalan a jelen helyzetben - tudatja Csombok József igazgató. - Dél-Heves felé minőségi visszalépés lenne menni, Gyöngyös meg 25 kilo­méterre van - teszi hozzá. A visznekiek kilátástalansá- gát növeli, hogy ha a tőlük észak­ra lévő nagyvarost választják, akkor a gyerekeknek legalább másfél órával korábban kell in­dulni, s vállalni a tömegközleke­dési eszközökön való utazást. Ez többletköltséget jelent a csa­ládoknak is, hiszen városi isko­lába másképp kell öltöz­tetni a gyereket, mint helyben. A gyerekek 76 százaléka hátrányos helyzetű csa­ládban él, e A..-­szülőkre nehéz rákényszeríte­ni az utaztatás költségeit. Az igazgató az adminisztratív lépések ellen emberi érvekkel fe­lel: a Kamaszka néptáncegyüttes 35 éves, most törökországi feszti­válra hívták őket. A bábegyüt­tesük Unima-nagydiplomás, most egy svéd meghívás érkezett hoz­zájuk. Tizenegy nevelőnek 12 ál­lami kitüntetése van. A tanulói­kat az első helyen megjelölt kö­zépiskolába veszik fel, 300 gye­rekből 1Í8 diplomát szerez. Mind­ez nem csak az iskola légkörének, a tanárok félkészültségének kö­szönhető, hanem annak is, hogy a kis létszámú osztályokban min­den gyermekkel személyre sza­bottan tudnak foglalkozni. Ezek után nem csoda, ha Csombok József úgy látja, bár­hová is viszik a gyerekeiket a mostani ideális helyzetből, más­hol csak „négerek lesznek”. Ne­kik pedig nincs sok idejük. Mi­vel az önkormányzat forráshiá­nyos, a megoldást az idén szep­temberig meg kell találni.- Nem érdekel, ha nem leszek igazgató - fogalmaz a pedagó­gus. - Az sem, ha nem mara­dunk önállóak. Csak a gyere­keknek tudjuk biztosítani azt a színvonalú képzést, amely eddig a viszneki tanulók útnak indítá­sát jellemezte. Igéretfüggés: ártó szenvedély Elindult a Zöld Kommandó reform A kiigazítás nem elegendő a felzárkózáshoz akció Civilszervezetekkel, önkormányzatokkal közösen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents