Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-09 / 58. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRU\P - 2007. MÁRCIUS 9., PÉNTEK POSTÁNKBÓL Termálvizet mihamarabb Mint Heves megyei, örömmel fogadom azon híreket, melyek a turizmus fellendítésére vo­natkoznak. Ilyen a Sarudnál talált termálvíz. A későbbiek során remélhetőleg valóban fellendíti azt a térséget úgy a munkahelyteremtés, mint az idegenforgalom tekintetében. Azonban ügyeljenek arra az illetékesek, nehogy az ígére­tes víz felhasználása és „munkába” állítása olyan so­káig tartson, mint az egerszalóki termálvízé. Ott sajnos évtizedeken keresztül a semmibe folyt el a milliókat érő kincs. (Bár erről nemcsak a szalókiak tehetnek.) A sarudiak tanuljanak mások hibájából, és mutassák meg, hogy nekik ez a termálvíz a portájukra hajtja a vizet. ■ P. JÁNOS Hatvan LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PE 23. Népszerű lesz az idén a Tisza-tó a horgászok közt A minap a budapesti Hungexpo területén rendezték meg a Fehova (Fegyver, Horgász, Va1 dász) Kiállítást és Vásárt. A Ti­sza-tó standján Kisköre új ins­tallációval, egy madárlessel je­lent meg. Ez a látogatók tetszé­sét is elnyerte, hiszen valós mértékével és a Természetjá­rás Évéhez kapcsolódva eleget tett egy nemzetközi kiállítás kö­vetelményeinek. A főleg horgá­szokból, vadászokból álló kö­zönséget Kisköre képviselete imázskiadvánnyal, a szálláshe­lyekről készült szórólapokkal és a régiós prospektusokkal (horgászkalauz, túraútvonala­kat feltüntető kiadvány) várta. A szóróanyagok nagy része elfogyott. Ez a szakemberek szerint azt mutatja, hogy sokan ismerik a Tisza-tavat, és foko­zott érdeklődés várható iránta - összegezte a kiállítás tapaszta­latait Pócs Viktória városi programszervező. ■ Jön majd a guberáló generáció? SZEMÉTBÁNYÁSZAT Egyre többe kerül majd ellenőrzött módon és biz­tonságosan megszabadul­ni az általunk termelt, gyorsan növekvő mennyi­ségű hulladéktól. Kovács János A gazdaság hulladékot termel. Minél termelékenyebb, annál többet. Csakhogy mára annyira fölgyorsultak a folyamatok, hogy ezzel együtt a termékek életide­je lassan a minimálisra csök­kent. Gondoljunk az eleve eldob- hatónak, vagyis minimális hasz­nálati időre tervezett termékek­re. Hasonlóképpen vélekedik Rittenbacher Ödön, az Egri Vá­rosgondozás Kft. ügyvezető igaz­gatója is, azzal a nem csekély különbséggel, hogy neki a me­gyeszékhelyen képződő jókora mennyiségű kommunális hulla­dék elhelyezése és kezelése mi­att is fájhat a feje. A mostani pazarlás mértékét a szakember az egri Életfa Környe­zetvédő Szövetség környezetvé­delmi fórumán is ecsetelve kifej­tette: mivel a Föld természeti kincsei végesek, eljön az idő, amikor nem nagyon lesz mihez nyúlni, mint a szeméthez, a má­sodlagos nyersanyagok felhasz­nálásához. Hatszáz év múlva gu­beráló generáció és társadalom lesz, hiszen például a ritka fé­met, wolframot is a szeméttele­peken, az évszázadokkal ezelőtt használt és elhantolt izzólám­pákból lesznek majd kénytele­nek kinyerni utódaink. A sze­métbányászat az egyeüen mód­ja lesz a kimerült nyersanyag- források pótlásának. Az egri városgondozási cég vezetőjének nem csak a távoli jövőbe szóló víziói vannak, ha­nem a lehető legapróbb helyi problémákkal is naprakészen foglalkoznia kell. így azzal, hogy az Európai Unió előírásai szerint 2008-tól szigeteletlen hulladék- lerakókat már nem lehet üze­meltetni. A megyeszékhely szemetét például a jövőben - az átfogó He­ves Megyei Hulladékgazdálko­dási Program keretében kialakí­tott hálózat elemeként - váloga­tás után bálázva a szomszéd me­gyében, a borsodi Hejő-papiban létesített regionális lerakóba kell elszállítani. Egerben a közeljövő­Ez lesz az egyetlen módja a nyersanyagforrások pótlásának A kidobott hulladékok között is meglehetősen sok az újrafelhasználható érték. Amint az látható, a papír tűnik a legkelendőbbnek. Képünk illusztráció. ben megépülő válogatómű és komposztáló igyekszik majd csökkenteni a továbbszállított hulladék mennyiségét. Jelenleg mintegy 11-12 ezer forint az egy lakosra jutó évi hulladékkezelési díj. Az új rend­szerben várható­an ez az összeg némileg nőni fog. Tavaly a megye- székhelyen 130 ezer tonna szilárd kommunális hulladékot kezeltek, ennek mint­egy 80 százaléka bontási-építési anyag volt. Csak a dohánygyár bontása során másfél hónap alatt 38 ezer tonna ilyen hulladék ke­letkezett, ami a tavaly átadott építési hulladékfeldolgozó teljes kapacitását lekötötte. A civil környezetvédők és a szakemberek is föltették már a kérdést: mi tör­tént az ezredfor­dulón bezárt bél- apátfalvai ce­mentmű száz­ezer tonnás nagyságrendű bontási hulladé­kával? Ki a felelős azért, hogy az ellenőrizeüen körülmények közt elvégzett ártalmatlanítás-keze­lés nyomán szerte a Blikkben ott hevernek az egykori cement­gyárból származó, illegálisan le­rakott maradványok, törmelék­hegyek? Annak idején ennek törvényes úton való elhelyezésé­ért valamüyen vállalkozás jóko­ra summát vágott zsebre. A MEGYESZÉKHELYEN 22 ezer szemeteskukát és négyezer konténert ürítenek ki rendsze­resen, mivel évi mintegy 130 ezer tonna kommunális hulladék képződik, a szelektív hulladékot (papír, üveg, PET- palack stb.) nyolc gyűjtőszige­Az otthoni szódakészítéshez használt korábbi autószifonok és patronok helyét már szinte teljesen átvették az egyutas, el­dobható PÉT műanyag palackok­ba töltött ásványvizek. Fontos, hogy a komoly mennyiségben képződő szemét miatt utóbbiak könnyen újrahasznosíthatok le­gyenek. Ugyanakkor a sörök esetében a kereskedelmi meny- nyiség mintegy 90 százalékát visszaváltható, körforgó csoma­golásban vásárolják. A környe­zetvédelem miatt is egyre fonto­sabb a termékfelelősség és a ter- mékéletút-analízis, a hulladék­kibocsátás, az eldobott csomago­lás mennyiségének tudatos csökkentése. Ugyanis közvetve vagy közvetlenül ennek kezelé­sét, ártalmatlanítását is a vevő­nek, az egész társadalomnak kell majd megfizetnie. ten és egy hulladékudvarban lehet leadni. Utóbbi helyen a veszélyes hulladéktól, példá­ul a használt akkumulátorok­tól is meg lehet szabadulni. Az évi mintegy 660 tonna szelektíven gyűjtött hulladék zömét a papír teszi ki. Fegyveresek őrzik még a szemetet is BÁR RENDELET TILTJA a guberá­lást, az egri lerakót is fegyve­res őrök vigyázzák a szemét­fosztogatók miatt A szemét őriztetése mellett hasonló problémát jelent Egerben is a lomtalanítás. A kitett hulladé­kot pillanatok alatt szétdúlják az értékek után kutató profi szemétturkálók. Az ilyenkor Egerben keletkező mintegy ezer tonna ócskaság, hulla­dék nagyjából tizenöt százalé­kát a város pereméről, az Ámyékszalából kell össze­gyűjteni, ahová az értékesíthe­tő anyagok szétválogatása mi­att vitték a guberálók A me gyeszékhelyen is azt tervezik, mint a fővárosban, miszerint nem hirdetik meg a nagy nyil­vánosság előtt a lomtalanítá­sokat, ami már jó előre oda­vonzza a hulladékneppereket, hanem az érintett utcák la­kosságát közvetlenül értesítik ki. Arra kérve őket, hogy csakis a meghirdetett napon rakják ki a lomokat, keve sebb időt hagyva a szemét­fosztogatóknak ■ A környezetvédelem miatt is fontos a ter­mékfelelősség, a ter­mő ké le tű t-analíz is, a hulladékkibocsátás csökkentése. Egerben évi 130 ezer tonna a kommunális hulladék Megkérdeztük olvasóinkat Ön kellően tisztának tartja-e a környezetét? Félmilliárdra faragták le a költségvetés hiányát fenyvesi judit, Gyöngyös - Szerencsére elég tiszta és kul­turált környéken lakunk a vá­rosban. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy ott gyér a for­galom: leginkább az ott élők járnak arra. Másrészt a lakók rendszerető emberek minden tavasszal közös nagytakarítást tartunk Összeszedjük a télen felgyülemlett szemetet, rendbe tesszük a virágoskertet is. KEiMER zsoltné, Demjén - Vannak hiányosságok Elég sok szemetet látni a járdán, az út mellett. Alkalmanként talál­kozom munkásokkal, akik haj- longanak, szedegetik, amit má­sok elhajigáltak Szavakat se találok rá, mi a vélemény arról, amikor az erdőben bukkanok szemétkupacokra. Jó lenne, ha változna az emberek szemléle­te, óvnák a környezetüket KLENOVics Róbert, Gyöngyös - Az utca, ahol lakunk, tényleg tiszta: a lakók végig rendben tartják Elég azonban egy pár száz méterrel odébb sétálni, és már szörnyű a látvány. A két közeli áruház parkolójában óri­ási szeméthegyek halmozód­nak Nem tudom, hogy ki an­nak a területnek a gazdája, de már hónapok óta senkinek nem jut eszébe ott rendet rakni. SOHAJDA GÁBOR, Eger - Elég lesújtó a véleményem. Bármerre is indulok el Egerből, mindenütt zsákokat, pillepalac­kokat látok eldobálva az út mentén. A várost sem takarít­ják Tíz éve locsolókocsit sem láttam, ami olykor megtisztít­hatná a portól az aszfaltot Míg gyerek voltam, a Bárány uszo­dánál töltötték meg a locsoló­kocsit, már az is élmény volt Folytatás az 1. oldalról Fótos Dániel szerint „a titkoló­zás jellemző arra a kézi vezérlés­re”, amellyel a polgármester a kényes kérdéseket rendre nem engedi a képviselő-testület elé. Hiesz György polgármester visszautasította a vádat, mond­ván: áprilisban kerül a képvise­lő-testület elé a kérdés, semmit nem titkoltak el. Fótos ennek el­lenére furcsállotta, hogy egy ja­nuár végén kelt iratról március­ban csak véleüenül értesült. A testület többsége elfogadta a pol­gármester válaszát, amelyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a téma tárgyalásakor döntésük­kel „ne kezdjék meg az önkor­mányzat saját cégének lassú le­építését”. Nagy várakozás előzte meg a kórház működtetési pályázatáról szóló napirendet, ám ezt végül nem tárgyalta a grémium, mert nem készült el az előterjesztés. A március 22-i ülésen vitatják meg a tervezetét. Mint ismert, a mű­ködtetésbe adás megakadályozá­sára a helyi Fidesz népszavazá­si kezdeményezést indított. Lap­zártánkkor a helyi vagyonrende­letről értekeztek a képviselők, s eztán vitatták meg a megszünte­tésre ítélt mátrafüredi Hanák Ko­los Általános Iskola jövőjét. An­nak működtetésére három szer­vezetjelentkezett, a döntésről ké­sőbb beszámolunk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents