Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-08 / 57. szám

2007. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Vattabetegekről és a kórházlistáról vitáztak tegnap a parlamentben Értesüléseink szerint ma teszik közzé a kórházi ágyszámokról szóló végleges listát. Tegnap azonban még az Országgyűlés egészségügyi bizottságában vi­táztak az új helyzetről. Kötelezhetők a kórháztulajdo­nosok a végleges ágyszámok el­fogadására, az április 1-jétől ér­vényes új szerződések aláírásá­ra? - kérdezte Mikola István, a testület fideszes alelnöke az ülé­sen. Horváth Ágnes államtitkár közölte: „ha az önkormányzatok nem írják alá a szerződést, akkor nem óhajtják közpénzből finan­szíroztatni az ellátást”. ■ A kormány azt ígéri: nem maradnak munka nélkül az orvosok. Mikola egy kormány-előter­jesztésre hivatkozva állította: a fekvőbetegek több mint 40 szá­zaléka a kapacitásszűkítés miatt kiszorul a kórházi ellá­tásból, ami a dokumentum sze­rint 14 milliárdos megtakarí­tást hoz a büdzsének. Horváth Ágnes állította: a jelenlegi ágy­számok felével is működne a fekvőbeteg-ellátás, mivel most is minden negyedik ágy üres, a betegek ötödé pedig szociális alapon fekszik kórházban. Vattabetegeknek nevezte azo­kat a pácienseket, akik egyálta­lán nem, vagy nem olyan so­káig feküdtek a kórtermekben, mint amennyi pénzt elszámol­tak utánuk. Az államtitkár cáfolta azt a fel­vetést, hogy kórházi osztályok megszűnése miatt 1500 orvos és 6000 egészségügyi dolgozó ma­rad munka nélkül, mondván, 2500 betöltetlen állás van az egészségügyben. ■ Bánky B. Horváth fiktív betegekről beszélt Revizorok a kalózok ellen szoftverrendőrség Többmilliárdos adóbevételt remél az APEH Együttes erővel veszi fel a küzdelmet az illegális szoftverhasználat ellen az APEH és a szoftverrend­őrség. Az adóhatóság har­mincmilliárdos bevételt remél a megállapodástól. Németh Márk Együttműködik az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a szoftvergyártók érdekeit képviselő nemzetközi jogvédő szervezet, a Business Software Alliance (BSA), így a jövőben fo­kozottabban figyelnek az adó- ellenőrzések során az illegális szofverhasználatra utaló jelekre a revizozok. Az erről szóló meg­állapodást szerdán írta alá Szikora János, az APEH elnöke és George Herrnleben, a BSA ke- let-közép-európai igazgatója. A BSÁ szakemberei kiképzik az adóhatóság revizorait, ők pe­dig cserébe jobban odafigyelnek egy-egy revízió során, hogy használ-e feketén számítógépes programokat az ellenőrzött vál­lalkozás. A törvény adta lehető­ségek között így tüzetesebben vizsgálják majd az egyes tárgyi eszközök elszámolásához szük­séges szoftverek licenceit. „Ki­zárólag a szoftverek jogtisztasá­gának ellenőrzésére célvizsgála­tok nem indulnak, azt egyéb vizsgálatok keretében ellenőr­zik” - ígérte meg Szikora János. Az illegális szoftverhasználat visszaszorítását azért tartja fon­tosnak az adóhatóság, mert az ebből származó évi több milliárd forintos eltitkolt jövedelem után a feketegazdaság szereplői ter­mészetesen nem adóznak. így a kalózprogramok nemcsak a szoftveriparnak, hanem az egész nemzetgazdaságnak jelen­tős veszteségeket okoznak. Az adó- és járulékbevételek kiesése mellett a feketekereskedelem miatt ellenőrizhetetlenné vált pénzmozgások és kifizetések is problémát okoznak. Az APEH és a BSA az együttes fellépéstől az illegális szoftver- használat csökkenését, ezzel egyidejűleg a jogtiszta szoftve­rek alkalmazásának elterjedését és az államháztartási bevételek növekedését várják. A felek cél­ja, hogy a következő esztendők­ben a magyarországi illegális szoftverhasználat a jelenlegi 42 I I Oroszországban a számítógépprogramok többsége törvénytelen, ezekre a nyomozás után megsemmisítés vár százalékról a jelenleg 35 szá­zalékos európai uniós átlagszint­re csökkenjen. Egyes becslések szerint hazánkban a kalózszoft­verek arányának tízszázalékos csökkenése mintegy harminc- milliárd forinttal növelné a ma­gyar állam adóbevételeit. Egy­ben körülbelül 2500 magasan képzett, jól fizetett munkahely létrejöttét is eredményezné a ha­zai informatikai szektorban. A BSA tovább folytatja hazai cégek körében végzett felvilá­gosító kampányát is. George Herrnleben elmondta: a BSA a programjai révén folyamato­san tájékoztatja a vállalkozások tulajdonosait és vezetőit arról, hogy milyen pénzügyi és jogi kockázatot vállal az, aki a vállal­kozás eszközei között illegális szoftvert használ. Miközben a szoftverek nyilvántartásával kapcsolatos oktatás és tájékoz­tatás a BSA tevékenységének továbbra is elsődleges területe, a szervezet az érvényes jog­szabályok betartatásával is tá­mogatni kívánja a szellemi tu­lajdon és a szerzői jogok védel­mének ügyét. Kalózprogramok aránya _____________________(százalékban) 2ÓQB 2003 Ukrajna 85 91 Oroszország 83 87 §1 Románia 72 73 Lengyelország 58 58 Horvátország 57 59 Szlovákia 47 50 Franciaország 47 45 Magyarország 42 42 Csehország 40 40 EU-átlag 36 37 Ausztria 26 27 Németország 27 30 Egyesült Államok 21 21 FORRÁS: BSA Kell a hosszabb metró, csak pénz nincs rá egyetértettek a közlekedé­si és infrastruktúra-fejlesz­tési albizottság kormány- párti és ellenzéki képvise­lői, hogy a 4-es metró harmadik szakaszára - amely a budaörsi virágpia­cig közlekedne - is szükség van. A kormány azonban pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem támogatja Küpper András és Fó­nagy János (Fidesz) ja­vaslatát. Kockázatosabb minősítés Magyarországnak AZ EGY ÉVVEL EZELŐTTI szint­re süllyedt vissza Magyar- ország általános országkoc­kázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyó­irat márciusi kiadásában ismertetett új, globális sor­rendben, de a magyar gaz­daság továbbra is a 185 or­szágot soroló lista legfelső negyedében van. Hazánk a magazin többtucatnyi piaci és politikai elemző ér­tékelése alapján félévente összeállított listáján a tavaly szeptemberi 35. helyről a 41. helyre esett vissza. Nem lesz hétvégi kollégiumi díj „A kormánynak nem áll szándékában bevezetni a hétvégi kollégiumi díjat, minden ezzel ellentétes hí­resztelés hamis” - jelentette be tegnap Gál J. Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kijelentette, hogy az oktatási tárca már hetekkel korábban elvetette a díj bevezetéséről szóló szakértői anyagot. Spanyolország a legnépszerűbb célpont A GAZDASÁG ÉLÉNKÜLÉSE és az olcsó légitársaságok kínálatának bővülése miatt tavaly öt százalékkal szaporodtak a külföldi utazások az IPK Interna­tional turisztikai kutatóin­tézet szerint. Az európai tu­risták legkedveltebb cél­pontja Spanyolország volt 2006-ban. @ további hírek: www.vg.hu Gyurcsány szavazatán is múlik a jövő felmelegedés Európát fenyegeti a legnagyobb veszély a klímaváltozás miatt Bíznak a jövőben a hazai kisvállalatok vezetői Ma kezdődő brüsszeli csúcstalál­kozójukon döntenek az uniós tagországok kormányfői az Eu­rópai Unió klímapolitikájáról. Az Európai Bizottság előterjesz­tése szerint a tagországoknak húsz százalékkal kellene csök­kenteniük a szén-dioxid-kibo- csátást 2020-ig ahhoz, hogy a jö­vőben ne állandósuljanak a hó­mentes síszezonok, az áradások vagy éppen az aszályok. Az ENSZ és az Európai Parla­ment szerint ez kevés; nemrég ismertetett jelentéseikben leszö­gezik: világszerte 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség a felmelegedés megállí­tásához. Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi miniszter azon­A globális felszíni átlaghőmérséklet alakulása (Celsius-fok) 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 FORRÁS! NASA ban kategorikusan kijelentette: semmi sem tántoríthatja el a kormányt az elhatározástól, amely szerint a brüsszeli cél­kitűzéseket támogatják. „A készülő Nemzeti Klíma­védelmi Stratégiában nem csak a globális felmelegedés megelő­zésére kell koncentrálni, abban az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásnak is ugyanakkora súllyal kell szere­pelnie” - mondta Láng István. Az akadémikus hozzátette: hiá­ba csökkentik a világ országai az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az éghajlatváltozás így is legalább 40-50 évig érez­tetni fogja hatásait. ■ Vég Márton Bizakodók a jövőt illetően a kis- és középvállalkozások: kapacitá­suk kihasználását egy 2006 ne­gyedik negyedévi felmérés sze­rint egyre kedvezőbben ítélik meg, csupán a beruházásaik jö­vendő helyzetét lát­ják kedvezőtlenül - derül ki a Kkv-kör- kép elnevezésű fel­mérésből, amely so­rán minden negyedévben 300 magyarországi kis- és közepes cég vezetőjét kérdezik meg üz­leti kilátásaikról, kapacitásaik megítéléséről. A felmérés szerint a tavaly nyáron bejelentett megszorító intézkedések kevésbé hatottak drasztikusan a kisvállalatokra, mint ahogy azt a kis cégek veze­tői először gondolták. Míg tavaly júliusban a kis- és közepes vál­lalkozások 16 százaléka azt ter­vezte, hogy az adóterhek meg­növekedése miatt elhalasztja a soros béremelé­seket, végül csupán 3,5 százalékuk tette ezt. A megkérdezett vállalkozások 12 százaléka tavaly nyáron úgy nyi­latkozott: várhatóan beszünteti veszteséges üzletágait, végül csak 2 százalékuk tett így. Míg korábban a kkv-k 8 százaléka valószínűsített nyereségcsök­kentő lépéseket, addig valójában csak egy százalékuk hajtott vég­re ilyet. ■ Z. M. ■ A megszorítá­sok ellenére nem zárnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents