Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-28 / 50. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 28., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP EU-készletből érkezhet az élelmiszersegély a rászorulókhoz Az Egri Főegyházmegyei Kari- tász rendszeresen segíti élelmi- szercsomagokkal a rászorulókat. Legutóbb az év végi ünnepek ide­jén juttattak el mintegy félmillió forint értékben több száz, tartós élelmiszerekből álló csomagot az érintetteknek. Mint az egri karitász központ irodavezetőjétől megtudtuk: egyeztetések folynak arról, hogy az Európai Unió intervenciós rak­tárkészletéből tavasszal élelmi- szersegély-csomagokat állíthas­sanak össze. A lisztet, cukrot, szá­raztésztát és tejport tartalmazó adományt elsősorban a nagycsa­ládosok, a gyermeküket egyedül nevelők és a rossz szociális hely­zetben lévők, az idősek között osztják majd szét Guba Lászlóné elmondta: szigorú szabályok ren­delkeznek az akcióról, a raktárból történő átvételt követően ugyan­is három napon belül ki kell osz­tani az élelmiszert. Nem dőlt még el, hogy milyen széles kört érint az EU interven­ciós készletének szociális célú felhasználása, mekkora kvóta áll majd itt e célra rendelkezésre. Az viszont biztos, hogy a karitász most, március 2-án, pénteken 11.30 órától is megtart­ja ebédosztását az Érsekudvar­ban. Ezúttal is 150 adag meleg egytálétellel, babgulyással vár­ják a rászorulókat. ■ K. J. Négy évtizede .. képviselik az érdekeiket Az idei jubileumi esztendő a me­zőgazdasági nagyüzemek törté­netében. Négy évtizeddel ezelőtt alakult meg és azóta is működik az érdekvédelmi szervezetük - mondta érdeklődésünkre dr. Adorján Gábor, a Heves Megyei Agrár-érdekvédelmi Szervezet elnöke. Szűkebb hazánkban je­lenleg 13 tagból áll ez a testület, és a szövetkezetek képviseletét látja el a különböző fórumokon. Arról döntöttek, hogy az el­múlt négy évtized eredményeit értékelik és a következő időszak feladatait vázolják fel májusban a mezőtárkányi Művelődési Ház­ban megrendezésre kerülő em­lékülésen. A találkozóra száz szakembert várnak. ■ Csak egy ismerős forgatókönyv borzárjegy Van, aki újból bevezetné, ám mások szerint nem ez a megoldás Néhányan kezdeményez­ték a borzárjegy újbóli be­vezetését. Az agrártárca elvetette a javaslatot. Me­gyénk borászai abban egyetértenek: a zárjegy nem oldja meg a borhami­sítás problémáját. Kühne Gábor, Suha Péter A közelmúltban országszerte 38 pincészet írta alá azt a nyilatko­zatot, amelyben a földművelés­ügyi minisztert egyebek mellett arra kérik, hogy - a borhamisítás visszaszorítása és a piac tisztasá­ga védelmében - újra vezesse be a zárjegyet. Az agrártárca eluta­sította az indítványt, mondván: nem megalapozott az elképzelés, ráadásul a zárjegyet 2004-ben, épp a borászok egyhangú kérésé­nek eleget téve szüntették meg.- Az Egri Borvidéken bevált a 2004-es évjárat óta a védett ere­detű borok, így az Egri Bikavér és a Debrői Hárslevelű esetében alkalmazott ellenőrzőjegy. Ezt azért vezettük be a borvidékün­kön, hogy csak annyi ilyen bor kerülhessen forgalomba, ameny- nyi hivatalosan is megtermett, illetve amennyire az Országos Borminősítő Intézet (OBI) enge­délyt is adott - jelentette ki Var­sányi Lajos, az Egri Borvidéki Hegyköz­ségi Tanács (EBHT) elnöke. - Éppen ezért jó lenne, ha a zárjegyet is alkal­mazni lehetne, még­hozzá az ellenőrzőjegyhez ha­sonlóan. Az is igaz, hogy a 2000 és 2003 között alkalmazott zár­jegy nem érte el a célját, lévén az nem kötődött a bor eredetéhez. Varsányi szerint a tárcának a még folyamatban lévő ügyeket kellene előbb lezárnia. így példá­ul a bormarketingre, illetve az ellenőrzések elősegítésére szánt literenkénti nyolc forint ügyét, amelyről már 2005-ben megálla­podás született, ám a jogszabályi háttere azóta sem rendezett.- Nem zárkóznék el a zárjegy alkalmazásától, de a problémát az sem oldaná meg, mint aho­gyan korábban sem oldotta meg - jelentette ki Thummerer Vil­mos. A noszvaji borász szerint a fő gond, hogy a borforgalmi adatok nincsenek mindig össz­hangban a tényleges terméssel. Borkimérés. Sokkal fontosabb lenne a minőségtanúsító jegy bevezetése, ezzel lehetne valóban ellenőrizni az adott bor „útját". Képünk illusztráció. Simon szerint a zárjegy beveze­tése is csak a „bőrgyáraknak” kedvezne- A származásra és az eredetvé­delemre kellene jobban odafi­gyelni. Az egri borászat számá­ra a minőség az egyetlen járha­tó út, az pedig nem a zárjegyről szól - tet­te hozzá.- A sajtóból érte­sültem a kezdemé­nyezésről - jelentet- s te ki Simon József eg­ri borász, az egri hegyközség el­nöke -, és rögtön az jutott az eszembe, hogy ugyanez a forga­tókönyv játszódott le a rövidita­lok esetében is. Négy-öt nagy szeszipari vállalat lobbijának eredményeként előbb bevezet­ték a zárjegyet, majd a szabályo­kat úgy módosították, hogy csak ők maradhassanak a piacon, mert a sokszínű magyar pálin­kakultúrát képviselő kisebb vál­lalkozások már nem tudtak meg­felelni a törvényi előírásoknak. Szerinte a zárjegy újbóli be­vezetése is csak a „bőrgyárak­nak” kedvezne, miközben a „kézműves borászatok” munká­ját újabb felesleges költséggel terhelné me^. itl)Vt,- Amikor 2000-ben bevezették a zárjegyet, pár hónapig érezhe­tően megugrott a tisztességes borok forgalma, utána azonban, a jövedé­ki törvény életbe lépése előtti idő­szakban, a negye-1 Zárjegy: a palackos italokat érintené a két liternél nagyobb kiszerelésben for­galmazott borokra most is szükséges zárje­gyet ragasztani. Az újbóli bevezetés tehát gyakorlatilag csak a palackos italokat érinte­né - mondta el Hordós Attila hegyközségi tit­kár. Kétségtelen, hogy ez jelenthet kiskapu­kat, hiszen mondjuk egy másfél literes pille palackban forgalomba hozott itóka most nem zárjegyköteles. De az is tény: a hamisí­tást nem erről az oldalról lehet „megfogni”. déré esett vissza - emlékeztetett Simon. - Azaz: a zárjegy nem old­ja meg az ellenőrizetlen kereske­delmi csatornák jelentette problé­mákat. A szőlő útját kellene nyo­mon követni, a termést felmérni, az értékesített borról pedig havi számadást adni. A Mátrai Borvidéken sem tá­mogatnák a zárjegy visszaállítá­sát, mert, nem hatékony lg eszköz a borhamisítás el­len, tudatta Hordós Atti­la, a hegyközségi tanács titkára.- Sokkal fontosabb len­ne a minőségtanúsító jegy bevezetése, ezzel le­hetne valóban ellen­őrizni az adott bor „útját”, szavatolni az eredetét és a mi­nőségét - jegyezte meg a titkár. Azt is hozzátette: a zárjegy annak idején a jöve­déki adóval volt összefüggésben, s újbóli bevezetése azt jelentené, hogy ismét lenne boradó. Esetleg magasabb, mint az a literen­kénti nyolc forint, amit most marketingre és egyéb, piaci szempontból fontos terüle­tekre lehet fordítani.- Meggyőződésünk, hogy a borzárjegy visszahozása na­gyobb kárt tudna okozni az ága­zatnak, mint amennyi hasznot hajthatna - foglalta össze véleke­dését a szakember, megjegyez­ve, nem véletlen, hogy a Hegy- községek^Nemzetj Tanács sem tartja jónalc'az ötletet. A Szőlőskert Zrt. pincészetve­zetője, Bárdos Benjámin félreér­tésnek nevezte, hogy cégük csat­lakozott volna a zárjegy visszaál­lítását javasolókhoz.- A szőlő- és bortermelők szövetsége újjáalakításáról szó­ló tanácskozáson vetődött fel ez a téma, sok egyéb mellett. A szervezettel kapcsolatban egyetértettünk, de az aláírt „csomagba” alighanem utólag került bele a zárjegyek ügye. Ettől elhatárolódunk, hiszen egyáltalán nem tartanánk jó­nak. Csak az adminisztratív terheket növelné, hiszen koráb­ban bebizonyosodott: ha a kétes eredetű borok után befizették a jövedéki adót, azokra is kaphat­tak zárjegyet - vélekedett a nagyrédei borászat vezetője. Megkérdeztük olvasóinkat Gyakrabban tájékoztassa-e az iskola a szülőket? Minőségi kirándulóhely lesz a Szalajka-háznál SZAKÁCSNÉ MÓNUSZ ANIKÓ, Domoszló- Hasznos, ha az iskola nem csak a szülői értekezleteken, fo­gadóórákon tájékoztatja a szü­lőket, hanem rendszeres kap­csolatot tart fenn velük Két gyermekem van, a kisebbik még általános iskolás, a na­gyobb Egerbe jár középiskolá­ba, most is onnan jövök jó len­ne a szorosabb együttműködés. szalai Péter, Andomaktálya- Még nincsenek gyerekeim, de ha családot alapítok, min­dent szeretnék tudni arról, ami az iskolában történik A kap­csolattartásnak a mobiltelefo­non történő módját, az iskolai üzeneteket jó ötletnek tartom. Persze ebben a formában a rö­vid közlemények inkább az eredményekről, a kötelező ten­nivalókról szólhatnának majoros tamásné, Nagyréde Szerintem alapvető dolog, hogy meglegyen a bizalom szü­lő és gyerek között. Bár az én gyermekem még nem iskolás, de ha már abban a korban lenne, akkor sem kérném, hogy SMS-ben vagy internetes levélben értesítsenek a jegyei­ről. Szerintem a régi, jól bevált ellenőrző is megteszi, ha jó a kapcsolat a gyerekkel bárdos noémi, Gyöngyös Jó ötletnek tartom a szülők elektronikus formában történő értesítését a jegyekről így azonnal tájékozódhatnak gyer­mekük teljesítményéről, és idő­ben javíthatnak is rajta, mondjuk nagyobb odafigyelés­sel. Esetleg abból adódhat probléma, ha a nebulóknak si­kerül a rendszert feltörniük - ami szerintem nem lehetetlen. A tavalyi év a közjóléti fejleszté­sek jegyében telt az Egererdő Erdészeti Zrt.-nél. Több nagy, közcélokat szolgáló beruházás kezdődött, ezek eredményeit ha­marosan a közönség is megis­merheti. A két legjelentősebb projekt közül elsőként az egy­kori szilvásváradi MÁV-rakodó heíyén kialakított elkerülő utat és parkolót adják át húsvétkor, ezzel is orvosolva a korábbi évek problémáit. Az önkor­mányzattal történő egyeztetés után alakítják ki a parkoló mű­ködési rendszerét. A másik - félmilliárdos - be­ruházás a Mátra-fejlesztési pro­jekt, mely szintén tavaly indult. Az első ütem - a Gyöngyös-La­josháza kisvasúti vonal helyreál­lítása - hamarosan befejeződik, és ennek köszönhetően két év üzemszünet után tavasszal is­mét útjára indulhat Lajosháza fe­lé a kisvonat. A továbbiakban - idén és jövő­re - 3,5 kilométeres vonalfejlesz­tést szeretne végrehajtani az Egererdő Zrt. a Szalajka-házig. A végállomásnál turisztikai köz­pont, oktatóbázis, több irányba induló tanösvény és vadbemuta­tó kialakítása a cél, melyek segít­ségével természetvédelmi isme­retekhez juthatnak az érdeklő­dők. így egy minőségi kirándu­lóhely kialakítása valósul meg, így javítva a szabadidő eltöltésé­nek körülményeit. ■

Next

/
Thumbnails
Contents