Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-28 / 50. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 28., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP EU-készletből érkezhet az élelmiszersegély a rászorulókhoz Az Egri Főegyházmegyei Kari- tász rendszeresen segíti élelmi- szercsomagokkal a rászorulókat. Legutóbb az év végi ünnepek idején juttattak el mintegy félmillió forint értékben több száz, tartós élelmiszerekből álló csomagot az érintetteknek. Mint az egri karitász központ irodavezetőjétől megtudtuk: egyeztetések folynak arról, hogy az Európai Unió intervenciós raktárkészletéből tavasszal élelmi- szersegély-csomagokat állíthassanak össze. A lisztet, cukrot, száraztésztát és tejport tartalmazó adományt elsősorban a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők és a rossz szociális helyzetben lévők, az idősek között osztják majd szét Guba Lászlóné elmondta: szigorú szabályok rendelkeznek az akcióról, a raktárból történő átvételt követően ugyanis három napon belül ki kell osztani az élelmiszert. Nem dőlt még el, hogy milyen széles kört érint az EU intervenciós készletének szociális célú felhasználása, mekkora kvóta áll majd itt e célra rendelkezésre. Az viszont biztos, hogy a karitász most, március 2-án, pénteken 11.30 órától is megtartja ebédosztását az Érsekudvarban. Ezúttal is 150 adag meleg egytálétellel, babgulyással várják a rászorulókat. ■ K. J. Négy évtizede .. képviselik az érdekeiket Az idei jubileumi esztendő a mezőgazdasági nagyüzemek történetében. Négy évtizeddel ezelőtt alakult meg és azóta is működik az érdekvédelmi szervezetük - mondta érdeklődésünkre dr. Adorján Gábor, a Heves Megyei Agrár-érdekvédelmi Szervezet elnöke. Szűkebb hazánkban jelenleg 13 tagból áll ez a testület, és a szövetkezetek képviseletét látja el a különböző fórumokon. Arról döntöttek, hogy az elmúlt négy évtized eredményeit értékelik és a következő időszak feladatait vázolják fel májusban a mezőtárkányi Művelődési Házban megrendezésre kerülő emlékülésen. A találkozóra száz szakembert várnak. ■ Csak egy ismerős forgatókönyv borzárjegy Van, aki újból bevezetné, ám mások szerint nem ez a megoldás Néhányan kezdeményezték a borzárjegy újbóli bevezetését. Az agrártárca elvetette a javaslatot. Megyénk borászai abban egyetértenek: a zárjegy nem oldja meg a borhamisítás problémáját. Kühne Gábor, Suha Péter A közelmúltban országszerte 38 pincészet írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben a földművelésügyi minisztert egyebek mellett arra kérik, hogy - a borhamisítás visszaszorítása és a piac tisztasága védelmében - újra vezesse be a zárjegyet. Az agrártárca elutasította az indítványt, mondván: nem megalapozott az elképzelés, ráadásul a zárjegyet 2004-ben, épp a borászok egyhangú kérésének eleget téve szüntették meg.- Az Egri Borvidéken bevált a 2004-es évjárat óta a védett eredetű borok, így az Egri Bikavér és a Debrői Hárslevelű esetében alkalmazott ellenőrzőjegy. Ezt azért vezettük be a borvidékünkön, hogy csak annyi ilyen bor kerülhessen forgalomba, ameny- nyi hivatalosan is megtermett, illetve amennyire az Országos Borminősítő Intézet (OBI) engedélyt is adott - jelentette ki Varsányi Lajos, az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács (EBHT) elnöke. - Éppen ezért jó lenne, ha a zárjegyet is alkalmazni lehetne, méghozzá az ellenőrzőjegyhez hasonlóan. Az is igaz, hogy a 2000 és 2003 között alkalmazott zárjegy nem érte el a célját, lévén az nem kötődött a bor eredetéhez. Varsányi szerint a tárcának a még folyamatban lévő ügyeket kellene előbb lezárnia. így például a bormarketingre, illetve az ellenőrzések elősegítésére szánt literenkénti nyolc forint ügyét, amelyről már 2005-ben megállapodás született, ám a jogszabályi háttere azóta sem rendezett.- Nem zárkóznék el a zárjegy alkalmazásától, de a problémát az sem oldaná meg, mint ahogyan korábban sem oldotta meg - jelentette ki Thummerer Vilmos. A noszvaji borász szerint a fő gond, hogy a borforgalmi adatok nincsenek mindig összhangban a tényleges terméssel. Borkimérés. Sokkal fontosabb lenne a minőségtanúsító jegy bevezetése, ezzel lehetne valóban ellenőrizni az adott bor „útját". Képünk illusztráció. Simon szerint a zárjegy bevezetése is csak a „bőrgyáraknak” kedvezne- A származásra és az eredetvédelemre kellene jobban odafigyelni. Az egri borászat számára a minőség az egyetlen járható út, az pedig nem a zárjegyről szól - tette hozzá.- A sajtóból értesültem a kezdeményezésről - jelentet- s te ki Simon József egri borász, az egri hegyközség elnöke -, és rögtön az jutott az eszembe, hogy ugyanez a forgatókönyv játszódott le a röviditalok esetében is. Négy-öt nagy szeszipari vállalat lobbijának eredményeként előbb bevezették a zárjegyet, majd a szabályokat úgy módosították, hogy csak ők maradhassanak a piacon, mert a sokszínű magyar pálinkakultúrát képviselő kisebb vállalkozások már nem tudtak megfelelni a törvényi előírásoknak. Szerinte a zárjegy újbóli bevezetése is csak a „bőrgyáraknak” kedvezne, miközben a „kézműves borászatok” munkáját újabb felesleges költséggel terhelné me^. itl)Vt,- Amikor 2000-ben bevezették a zárjegyet, pár hónapig érezhetően megugrott a tisztességes borok forgalma, utána azonban, a jövedéki törvény életbe lépése előtti időszakban, a negye-1 Zárjegy: a palackos italokat érintené a két liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazott borokra most is szükséges zárjegyet ragasztani. Az újbóli bevezetés tehát gyakorlatilag csak a palackos italokat érintené - mondta el Hordós Attila hegyközségi titkár. Kétségtelen, hogy ez jelenthet kiskapukat, hiszen mondjuk egy másfél literes pille palackban forgalomba hozott itóka most nem zárjegyköteles. De az is tény: a hamisítást nem erről az oldalról lehet „megfogni”. déré esett vissza - emlékeztetett Simon. - Azaz: a zárjegy nem oldja meg az ellenőrizetlen kereskedelmi csatornák jelentette problémákat. A szőlő útját kellene nyomon követni, a termést felmérni, az értékesített borról pedig havi számadást adni. A Mátrai Borvidéken sem támogatnák a zárjegy visszaállítását, mert, nem hatékony lg eszköz a borhamisítás ellen, tudatta Hordós Attila, a hegyközségi tanács titkára.- Sokkal fontosabb lenne a minőségtanúsító jegy bevezetése, ezzel lehetne valóban ellenőrizni az adott bor „útját”, szavatolni az eredetét és a minőségét - jegyezte meg a titkár. Azt is hozzátette: a zárjegy annak idején a jövedéki adóval volt összefüggésben, s újbóli bevezetése azt jelentené, hogy ismét lenne boradó. Esetleg magasabb, mint az a literenkénti nyolc forint, amit most marketingre és egyéb, piaci szempontból fontos területekre lehet fordítani.- Meggyőződésünk, hogy a borzárjegy visszahozása nagyobb kárt tudna okozni az ágazatnak, mint amennyi hasznot hajthatna - foglalta össze vélekedését a szakember, megjegyezve, nem véletlen, hogy a Hegy- községek^Nemzetj Tanács sem tartja jónalc'az ötletet. A Szőlőskert Zrt. pincészetvezetője, Bárdos Benjámin félreértésnek nevezte, hogy cégük csatlakozott volna a zárjegy visszaállítását javasolókhoz.- A szőlő- és bortermelők szövetsége újjáalakításáról szóló tanácskozáson vetődött fel ez a téma, sok egyéb mellett. A szervezettel kapcsolatban egyetértettünk, de az aláírt „csomagba” alighanem utólag került bele a zárjegyek ügye. Ettől elhatárolódunk, hiszen egyáltalán nem tartanánk jónak. Csak az adminisztratív terheket növelné, hiszen korábban bebizonyosodott: ha a kétes eredetű borok után befizették a jövedéki adót, azokra is kaphattak zárjegyet - vélekedett a nagyrédei borászat vezetője. Megkérdeztük olvasóinkat Gyakrabban tájékoztassa-e az iskola a szülőket? Minőségi kirándulóhely lesz a Szalajka-háznál SZAKÁCSNÉ MÓNUSZ ANIKÓ, Domoszló- Hasznos, ha az iskola nem csak a szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatja a szülőket, hanem rendszeres kapcsolatot tart fenn velük Két gyermekem van, a kisebbik még általános iskolás, a nagyobb Egerbe jár középiskolába, most is onnan jövök jó lenne a szorosabb együttműködés. szalai Péter, Andomaktálya- Még nincsenek gyerekeim, de ha családot alapítok, mindent szeretnék tudni arról, ami az iskolában történik A kapcsolattartásnak a mobiltelefonon történő módját, az iskolai üzeneteket jó ötletnek tartom. Persze ebben a formában a rövid közlemények inkább az eredményekről, a kötelező tennivalókról szólhatnának majoros tamásné, Nagyréde Szerintem alapvető dolog, hogy meglegyen a bizalom szülő és gyerek között. Bár az én gyermekem még nem iskolás, de ha már abban a korban lenne, akkor sem kérném, hogy SMS-ben vagy internetes levélben értesítsenek a jegyeiről. Szerintem a régi, jól bevált ellenőrző is megteszi, ha jó a kapcsolat a gyerekkel bárdos noémi, Gyöngyös Jó ötletnek tartom a szülők elektronikus formában történő értesítését a jegyekről így azonnal tájékozódhatnak gyermekük teljesítményéről, és időben javíthatnak is rajta, mondjuk nagyobb odafigyeléssel. Esetleg abból adódhat probléma, ha a nebulóknak sikerül a rendszert feltörniük - ami szerintem nem lehetetlen. A tavalyi év a közjóléti fejlesztések jegyében telt az Egererdő Erdészeti Zrt.-nél. Több nagy, közcélokat szolgáló beruházás kezdődött, ezek eredményeit hamarosan a közönség is megismerheti. A két legjelentősebb projekt közül elsőként az egykori szilvásváradi MÁV-rakodó heíyén kialakított elkerülő utat és parkolót adják át húsvétkor, ezzel is orvosolva a korábbi évek problémáit. Az önkormányzattal történő egyeztetés után alakítják ki a parkoló működési rendszerét. A másik - félmilliárdos - beruházás a Mátra-fejlesztési projekt, mely szintén tavaly indult. Az első ütem - a Gyöngyös-Lajosháza kisvasúti vonal helyreállítása - hamarosan befejeződik, és ennek köszönhetően két év üzemszünet után tavasszal ismét útjára indulhat Lajosháza felé a kisvonat. A továbbiakban - idén és jövőre - 3,5 kilométeres vonalfejlesztést szeretne végrehajtani az Egererdő Zrt. a Szalajka-házig. A végállomásnál turisztikai központ, oktatóbázis, több irányba induló tanösvény és vadbemutató kialakítása a cél, melyek segítségével természetvédelmi ismeretekhez juthatnak az érdeklődők. így egy minőségi kirándulóhely kialakítása valósul meg, így javítva a szabadidő eltöltésének körülményeit. ■