Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-26 / 48. szám
2007. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK ApC ÚJSÁG A napokban kerül a helybeliek postaládájába az Apci Hírek. Az önkormányzat hivatalos kiadványában ezentúl közzé teszik az idei települési rendezvénytervet, illetve az intézményeket érintő legfrissebb híreket. Eger FELHÍVÁS A Heves Megyei Vadászkamara felhívja az érintettek figyelmét, hogy február 28-án lejár a tavalyi vadászjegyek érvényessége. Az erre az esztendőre szóló vadászjegyeket ugyanazon a napon érvényesíthetik a vadászok a kamaránál. Füzesabony tévéműsor a városi televízióban ma este 7 órától látható a Heti Krónika című hírműsor. Az adásban szó esik a vizitdíjfizetés tapasztalatairól, a gépjárműadó szabályozásában bekövetkezett változásokról, valamint a véradók báljáról. A műsort szerdán délelőtt 10-től és szombaton este fél 7-től megismétlik. fiyöügps HANGVERSENY Vers és zene címmel ad hangversenyt a Corne Prima énekegyüttes ma este 7 órától a Kolping Házban. A közönség magyar költők megzenésített verseiből összeállított válogatást hallgathat meg az együttes tolmácsolásában, Benyovszky Péter közreműködésével. leimend segítségnyújtás a Biztos Kezdet Klub következő foglalkozására február 27-én délelőtt 8 és 12 óra között kerül sor. A kisgyermekes anyukáknak és kicsinyeiknek Győrfi Olivia tart babamama tornát. Szerdán a számítógéppel és az internethasználattal ismerkedhetnek a fiatalasszonyok, Főnagyné Nagy Éva pedig egyéni ügyekben nyújt segítséget az érdeklődőknek. . .. RÓZSaSieiÉnártOíl FÓRUM Falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást tart a képviselő-testület ma délután 5 órakor a művelődési házban. Az eseményen a helybeliek ismertethetik a község terveivel kapcsolatos véleményüket és észrevételeiket. TeiÉ FEJLESZTÉS Csaknem százmillió forintos beruházással egyedi szennyvíztisztító telepet építenek a községben. A kivitelezéshez szükséges pénz 60 százalékát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól kapta a település. A munkálatok a következő hetekben kezdődnek el, a lakók addig is a polgármesteri hivatalban érdeklődhetnek a telep létesítésével kapcsolatban. Szükség van magánórákra különtanár A főiskolások olcsóbbak. a tanárok tapasztaltak A különórák, bár drágák, sokszor nélkülözhetetlenek a felzárkózáshoz, a nyelvvizsgára felkészüléshez. Képünk illusztráció. Nagyon sok diák jár különórákra, többnyire nem önként. Nem mindenkinek elég ugyanis az órákon való tanulás ahhoz, hogy tartani tudja a tempót, s hogy felkészüljön a felvételire, nyelvvizsgára. Szilvás Krisztina Két oka lehet annak, ha egy diák különórára jár. A legtöbb iskolásnak a felzárkóztatás miatt szükséges, vannak azonban, akiket kifejezetten a tehetségük miatt, képességfejlesztés céljából küldenek el a szüleik, vagy tanáraik a külön foglalkozásokra.- Az én felső tagozatos lányom is jár időnként különórára matekból. Jó tanuló, de ha valamit nem ért meg az órán, lemarad. Ilyenkor szükség I ’ van plusz segítségre - « mondja Éva. - Nekünk sze- j rencsénk van, mert ismerős korrepetálja, így csak 500 forintba ke- \ rül egy-egy alkalom. Valójában azonban ezer forintról indulnak a különórák dí jai, függetlenül attól, hogy nyelvi vagy egyéb óráról van-e szó, a felvételi és nyelvvizsga-előkészítők pedig akár kétezer forint fölött is lehetnek. Az pedig már megállapodás kérdése, hogy egy foglalkozás 45 vagy 60 percig tart-e. Egerben egy 45 perces angol- tanításért az 1500 forintos ár ma átlagosnak számjt. Általában a városokban drágábbak a különórák, a kisebb településeken viszont 800 forintért is lehet magántanárt találni 60 percre. Persze ez attól is függ, hogy ki tanít. Az egyetemista, főiskolás óraadók olcsóbbak, a tapasztalt, ám így drágább pedagógusok viszont nagyobb tudással rendelkeznek. Ilyen szempontból hasonló a helyzet a nyelvoktatás terén is,1 ám ez a tanulási forma már a felnőtteket is A mai világban a megbízható idegennyelv-tu- dás, elsősorban az angolé, általános igénnyé vált a társadalomban. érinti. Sőt, egyre gyakoribbak a kifejezetten dolgozók számára, a munkaidő utánra, illetve hétvégékre szervezett nyelvtanfolyamok. A nagyobb iskoíak akár kihelyezett céges oktatásokat, elfoglalt menedzserek számára szakmai idegen nyelvek tanítását is vállalják.- A nyelvoktatás piaca a leg- telítettebb ma Magyarországon Főként a diplomások beszélnek idegen nyelvet MAGYARORSZÁGON a 45 év alatti korosztály három százalékának van felsőfokú, nyolc százalékának középfokú, s ugyancsak három százalékának alapfokú állami nyelvvizsgája. IA Nyelviskolák Szak- 21 mai Egyesületének a felmérése szerint a nyelvtudás szorosan kapcsolódik az is- I kólái végzettséghez. A diplomások mintegy 70 százaléka legalább egy idegen nyelven beszél Bl, tehát körülbelül alapfokú szinten, és minden ötödik diplomásnak egynél több idegen nyelvből is van szélesebb körben használható nyelvtudása. Az érettségizettek között a használható nyelvtudással rendelkezők aránya 26, a nem érettségizettek körében ez mindössze öt százalék. az összes ágazat közül. Egy nyelviskola helyzetét az befolyásolja, hogy vannak-e állami akkreditációi, milyen korosztályt tanít és főleg hogyan, milyen oktatási tematikával - mondja Horánszky Éva, az egri Lite Nyelviskola ügyvezetője. - Mindenféle korosztály jár nyelviskolába 14-56 éves korig, mert ma már az idegennyelv-tudás, főleg az angolé általános igény- nyé vált a társadalomban. A tanulók 90 százaléka ezt a nyelvet választja. Annak érdekében, hogy a szaporodó nyelviskolák piaca átláthatóbbá váljék, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) egységes minőségi garanciákat állított fel. Vagyis a nyelviskolák is vizsgáznak. Magyarországon 22 városban csaknem 50 olyan intézmény működik, amely viseli a nyelvoktatás kiváló színvonalát igazoló, „Q” lógóval ellátott, „AJÁNLOTT nyelviskola” védjegyet. Ez egy csaknem száz szempontot tartalmazó, többszörösen díjnyertes minősítési rendszer, így valódi garanciát jelent annak az intézménynek, amely a szakmai egyesüléstől megkapja azt. Az észak-magyarországi régióban egyelőre csak az egri Langwest Nyelviskola büszkélkedhet ezzel a címmel. ÁLLÁSPONT A legkisebb kétely esetén A móri ügy jelen állása szerint van mit átgondolnia a törvényhozásban és a törvénykezésben, tágabban az igazságszolgáltatás különféle területein szerepet vállalóknak. Hozzáállása kapcsán tarthat egy kis önvizsgálatot például a média is. az igazi kérdés természetesen az, hogy miként eshet meg olyan emberek elítélése, akik a jelek szerint a közelében sem jártak a kérdéses napon a banknak? Magam két olyan büntetőper tárgyalásait is tudósítottam, ahol minősített emberölés bűntettében bizonyítékok hiányában született felmentő ítélet. Az egyikben például az támasztott kételyt, hogy két tanú (pár hónap távolából) nem emlékezett pontosan, hogy kedd, vagy szerda volt-e, amikor láttak bemenni valakit az áldozathoz. Mert, ha szerda, akkor nem a vádlott találkozott utoljára a pénteken holtan talált sértettel. Ez az apró bizonytalanság elég volt a felmentéséhez. kétely merült fel, amit nem sikerült más, egyébként rendkívül meggyőző bizp-_ nyítékokkal sem eloszlatni. Ilyen esetekre azt mondja Ja törvény, hogy azt a vádlott javára kell értékelni. Még ha a meggyőződés és főleg a bíróságé mást diktál is. Mert ítéletet nem a meggyőződés, hanem a bizonyítékok alapján kell hozni. Ezt is törvény szabja meg. függetlenül azonban attól, hogy a konkrét ügyben ki hol követhetett el hibát, van egy súlyosabb kérdés is. Mutogatni, ugyan mutogathatnak egymásra az eljárás különféle szereplői, de az olyan rendszer, amelyben előfordulhatnak ilyen melléfogások, sürgős felülvizsgálatra szorul. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Fotós nosztalgiavonat a múlt megörökítésére Újra vívták a híres kápolnai csatát hagyományőrzés Látványos huszárpárbajjal kezdődött az ádáz ütközet Március 4-étől - mint köztudott - ideiglenes jelleggel megszűnik a személyszállítás a Kál-Kápolna és Kisterenye közötti vasúti szárnyvonalon. Ennek okán a MÁV illetékesei szombaton kü- lönvonatot indítottak a múlt emlékeit megörökíteni szándékozó fotósok részére. A három kocsiból és a legendás vontató mozdonyból álló szerelvény HatvanbóL indult, majd Kisterenyén át több mint nyolc óra alatt jutott el Kál-Kápolnáig. A hosszú utazási időt az indokolta, hogy a vonaton utazó, s az egyes állomásokon külön-külön is csatlakozó, még külföldről is érkező mintegy 180 fotós - a menetrend szerinti forgalmat nem zavarva - a legkülönbözőbb helyeken és pozíciókban kattintgathassa készülékét, működtethesse videofelvevőjét. Nemcsak hivatalos megállókon vesztegelt perceken át a különvonat, hanem a nyílt pálya számos előre kijelölt szakaszán is lehetőségük volt fényképezni a mátrai tájon áthaladó szerelvényt. A leghoszszabb időt Recsk és Parádfürdő állomáson töltötték a résztvevők, akiknek igazi élményt jelentett a sorompó, a váltók működése, a többszöri tolatás, valamint a váróteremben elfogyasztott ebéd. A nosztalgiavonat egészen a végállomásig ringatta a fotósokat. . ■ F.B. Folytatás az 1. oldalról Az akkori harcászati szabályoknak megfelelően egymással szemben, két vonalban sorakoztak fel az ellenséges csapatok. Huszárpárbajjal kezdődött az ütközet. A lovasok egy része kardo- zott egymással, társaik pedig cirkáltak körülöttük, de végül kénytelenek voltak visszavonulni. Ékkor jött a gyalogság, akik szuronyos puskáikkal egymásra puffogtatva mindkét irányból megindultak előre. Megpróbálták visszafoglalni a két szalmaépítménnyel szimbolizált, az osztrákok által megszállt falut. A szövetséges magyar és lengyel csapatok rakétavetőiket és ágyúiA hagyományőrzők teljes lelkesedéssel vetették bele magukat a csatába kát is bevetették, amelyekre az ellenség hasonló módon reagált. Igazi csata bontakozott ki a felek között. Az osztrák gyalogság megpróbált az egyik, hozzá közelebb álló szalmakunyhó, vagyis a „templom” vonaláig előrenyomulni, ami sikerült is nekik. A magyarok azonban visszafoglalták az „épületet”. Ám nem sokáig tudták tartani a „falut”, az osztrákok ugyanis beszorították a mieinket a „templom” és a másik szalmakunyhó, a „fogadó” közé. Itt újabb ádáz kézitusa bontakozott ki, amelybe időközben a huszárok is bekapcsolódtak. Az ellenség végül felgyújtotta mindkét építményt. Most is ők nyerték a csatát. ■ Sz. K.
