Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-09 / 34. szám
4 Nosztalgiatúrát szerveznek a most megszűnő vasútvonalon MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUAR 9., PENTEK Még egy utolsó tánc a ravatalon tangó Slawmir Mrozek groteszk komédiája az egri Gárdonyi Géza Színházban A Kál-Kápolna-Kisterenye vasútvonal bezárását megelőző utolsó előtti hétvégén, február 24-én különvonatos túrát szervez a MÁV - tudtuk meg Barta Endrétől, a részvénytársaság Eli Program Igazgatóságának munkatársától. Ennek célja, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, mozogjanak egyet a friss levegőn, fotókat készíthessenek a régóta nem látott vonatról, a Púposról. A nosztalgiaút résztvevői még utoljára láthatják ezt a szép vonal- vezetésű vasútvonalat „működés közben”, megismerhetik Heves megye érintett tájait Az érdeklődők a költségeken felüli bevételekkel is támogathatnak egy vasútbarát alapítványt, egyúttal pedig demonstrálják a szép környezetben futó vasúti mellékvonalak társadalmi hasznosságát. ■ Újabb képzés: élelmiszer és biztonság Új szakirányt indít a Károly Róbert Főiskola a munkaerő-piaci igényekhez igazodva. A mező- gazdasági mérnöki Bsc szakhoz kapcsolódóan kezdi meg az intézmény az élelmiszer-biztonsági szakemberek képzését. Watchler István, az Agrár- és Vidékfejlesztési Kar dékánja szerint egyre nagyobb szerepe van az élelmiszer-előállítás területén az élelmiszer-biztonságnak, ami „a termőföldtől az asztalig” teljeskörűen garantálni tudja a minőség biztosítását. A képzés elméleti és gyakorlati elemei egyaránt garanciát jelentenek arra, hogy a végzett szakemberek a legkorszerűbb ismeretek birtokában dolgozhassanak. Mindez nagyban elősegítheti, hogy növekedjék az élelmiszer-előállítás biztonsága, jó gyártási és higiéniai gyakorlat alakuljon ki a termelésben. Ez egyfelől az élelmiszer eredetű megbetegedések csökkenését, a fogyasztók biztonságát szolgálja, másrészt egyértelműen növeli a hazai termékek piacképességét. Az új szakirány jól példázza a főiskola azon törekvését, hogy képzéseit rugalmasan alakítva kövesse a mindenkori munkaerő-piaci igényeket. ■ Két férfi tangót táncol egymáshoz simuló testtel. Az egyikük rezzenéstelen arccal, szenvtelenségtől kegyetlen tekintettel, a másik pedig sorsába beletörődve, megadón hajtja fejét a széles férfivállra. Egres Béla Ez a végső kép mindent elmond, mindenre rávilágít, ami ezt megelőzően megtörtént a színpadon. Egyfajta végső összeomlást, elértéktelenedést, avagy a valaha értékesnek tartott, álmodott dolgoknak a teljes elvesztését. Ösztönösen hajlamosak vagyunk arra, hogy eszméket, eszmerendszereket keressünk magunknak, melyek mentén leélhetjük életünket. Természetesen ezek az alapelvek kinek-kinek egészen mást jelentenek. Van, aki csak a magasztos, nemes és megkérdőjelezhetetlen gondolatok és elvek partfalai közt képes végigvezetni életének szekerét, míg jó néhány olyan embertársunkkal is összehoz a vaksors, akiknek nem ilyen egyértelmű, az alapvetően elfogadott erkölcsösség csapásain vezet életútja. Sőt - és ez a harmadik szál, amit a lengyel abszurd atyja, Slawomir Mrozek belesző groteszk játékába - léteznek olyanok is, akik mindenféle hagyományos értékrendet elutasítanak. Ők járatlan és járhatatlan úton próbálnak végigbukdácsolni. Valaha, egyfajta európai polgári értékrendben viszonylag egyértelműek voltak az irányok és értékek. Erkölcs, erkölcstelenség és nihilizmus közül bárki ki tudta választani, hogy melyik út vezet valamely életcél megvalósításához. S melyik az, melynek vége ködbe vész. Mára már - sőt a darab születésének idején, 1964-ben, és helyén, Lengyelországban - a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem ennyire kézenfekvő, melyik hány bizonyulhat hosszú távon helyesnek. (A Tangót ugyan Mrozek már nem Lengyelországban írta, de az alapvető élményanyag még szülőföldjéről származik.) ■ A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel, nyugati társaik a valóságban az abszurditást. (P Müller Péter) Ezért több okból is izgalmas most, 2007-ben bemutat li ezt a művet. Megírásakor még a nyugati és a keleti blokk markáns arcvonalakat épített, határozott ideológiai, filozófiai élte résekkel. Mára ezek a geopolitikai különbségek felpuhultak, s inkább általá nos, ember és ember közötti, közvetlen ellentétekké alakultak. Egy szabadabb, tágabb térben az eszmék megkeresésére és megtalálására is nagyobb lehetőség nyílik. így eltévedni is könnyebb közöttük. Itt, Európa közepén, a keleti blokk tagjaiként új eszméket, új irányokat kellett volna elsajátítani hagyományosan szuverén gondolkodású, kultúrájú nemzeteknek. Az egri bemutató ezért is különleges, mert három, markánsan elkülönülő, történelmi, földrajzi szempontból mégis együvé tartozó kultúra színházi találkozásának lehetünk tanúi. A lengyel Mrozek darabját egy szerb, Radoslav Milenkovic rendezi Magyarországon. Ez a tény pedig - éppen, mert a valaha létezett kommunizmus, és benne a kultúra egészen más képet mutatott - érdekes asszociációkra ad lehetőséget. Egészen másról kell szólnia ennek a mostani előadásnak, mint akár a hatvanas, akár a nyolcvanas években. Ennek az elvárásnak pedig eleget tesz Milenkovic és csapata. Három generáció van jelen a komédiában, és még valaki, aki kívül, fölül vagy egészen máshol áll a többiekhez képest ráadásul kortalanul. Ezen generációk léte egy feje tetejére állított világot mutat, melyben az öregek már mit sem törődnek olyan semmiségekkel, mint értékek, a középkorúak markánsan, amúgy hippi módjára elutasítanak mindenféle hagyományt, míg a legfiatalabb - éppen, mert ilyen világban képtelen létezni - görcsösen, akár diktatórikus eszközökkel is megpróbál régi-új eszméket keresni. Tudja ugyanis, ha nem gyón Magával bármikor táncra perdülök... Rácz János és Blaskó Balázs lép át elődei nihilizmusán, ő is belesüllyed egy olyan világba, mely a szülők, nagyszülők tragédiájához vezetett. Nem számol azonban azzal, hogy a képlet ennél sokkal bonyolultabb. Nem csak a nemtörődömség és a tudatosság fekete-fehére létezik, de van harmadik út is, az erkölcs teljes hiánya, mely minden józan számítást keresztülhúz. Milenkovic céljainak eléréséhez különlegesen izgalmas szereposztással rukkolt elő, s ezzel már a kezdetekkor meghatározta a majdani színpadi alkotást, még inkább kiemelve annak ab- szurditását. Az öregeket, Eugéniát (Bozó Andrea) és Eugé- niuszt (Rácz János) fiatal színészekkel játszatja. Akik remekelnek ezekben a jól megírt szerepekben. Bozó Andreától már láttuk, hogy ilyen, önmagától idegen karakterszerepekben menynyire jól érzi magát, mennyire színt tud fölmutatni. Rácz János pedig igazi komikus alkat, éppen azért, mert a legtréfásabb szerepben, jelenetben is képes megmutatni a tragédiát. Ez a képesség ebben az előadásban különösen meghatározó. A középkorú házaspár, Ven- czel Valentin (Stomil) és Nádasy Erika (Eleonóra) kiválasztása is nyerő húzásnak bizonyult. Ven- czel ugyan a játék kezdetén mintha bizonytalannak érezné magát, és kicsit túljátssza a hagyományokat elvető, nemtörődöm lázadó figuráját, azután viszont egészen nagy mélységekig is eljut a jellemformálásban. Nádasy pedig fürdik az egyszerű, mindenféle érzelmektől és vágyaktól irányított asszony szerepében. A fiatalok sem maradnak el mögöttük. A hagyomány- és eszmenélküliség ellen lázadó Artúr bőrében Vajda Milán talán eddigi legjobb egri alakítását nyújtja, míg Mészáros Sára Alá, a csitri lány szerepében mindent megmutat, amit egy szellemileg és szexuálisan is nyüadozó, vagy éppen kinyílt fiatal nő megformálásában meg kell és lehet mutatni. Az egri előadás kulcsfigurája azonban a mindenre képes, gátlástalalan Edék, akit Blaskó Balázs formáz meg hátborzongató hitelességgel a színpadon. Milenkovic Edékben mutatja meg igazán, mi történt velünk, itt Közép-Európában az elmúlt fél évszázadban. Mert Edék, a primitív és gátlástalan gyilkos jelleméből ma is hiányzik ugyan minden erkölcsi gát vagy aggály, de emellett nais számító, rezzenéstelen arcú, hidegfejű, és ilyen alantas eszközökkel mindenki fölött győzedel- meskedő lénnyé fejlődött. Olyanná, amilyennel elvek és eszmék mentén létezők mit sem tudnak kezdeni. Egyet tehetnek. Eugé- niusz bácsihoz hasonlóan elfogadják a táncra kérő kezet, fellépnek saját ravatalukra, s a pislákoló gyertyák fényében megteszik az első tánclépéseket. Eltáncolják az utolsó tangót azzal, aki uralkodni fog fölöttük ezentúl. Elhunyt Ribár Éva színésznő búcsúzunk Közel húsz esztendőn át játszott Egerben Biztosítva érezhetik magukat őstermelők Az éves bevételtől függ a járulék mértéke Meghalt Ribár Éva. A szín- művésznő 1987 óta az egri teátrumban szerepelt. Munkatársunktól Meghalt Ribár Éva színművész- nő, aki mintegy húsz évig játszott Egerben. Baján született 1943. február 2-án. A főiskola befejezése után, 1963-ban az Állami Déryné Színházhoz szerződött, 1971-től 1986-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt, majd egy évadot a debreceni Csokonai Színháznál tölt. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy apró gesztusokkal, belső játékkal megnevettesse a nézőket Olyanra volt képes, amire csak kevesen: a legRlbár Éva az egri színpadon, az Elveszett paradicsom Zsófijaként kisebb szerepben is magára vonta a néző figyelmét - jellemezte az elhunyt művésznő képességeit Pilisy Csenge az egri Gárdonyi Géza Színház képviseletében. A művésznő 1987 óta az egri teátrumban szerepelt. Játszott drámát és zenés darabot. Főszerepet kapott ifj. J. Strauss: A denevér, Jacobi V.: Leányvásár, Lehár Ferenc: A mosoly országa, Burckhard: Tűzijáték, Thomas: Charley nénje, Beaumarchais: Figaro házassága, Örkény: Tóték, vagy Miller: A salemi boszorkányok című darabjában. Legutóbb közel négy esztendővel ezelőtt, 2003-ban láthatta a közönség az Elveszett paradicsom Zsófijaként. Hosszú évekig jelentett problémát, hogy az őstermelőknek semmilyen biztosításuk nem volt. Tavaly januártól az őstermelők után az állam fizetett egészségbiztosítási járulékot. Most ismét módosult a törvény. Tekintettel az uniós gyakorlatra is, 2007-től az őstermelők bizonyos kivételektől eltekintve biztosítottá váltak. Biztosított őstermelőnek számít a családi gazdálkodó, a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, valamint az, akinek őstermelői igazolványa van, és érvényesíttette az értékesítési betétlapját A biztosított őstermelő 2007. január 1- jét követően a minimálbér után teljes társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizet. Kevesebb a járulék, ha az előző évi, támogatások nélkül számított őstermelői bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot. Ebben az esetben a bevétel 20 százaléka után fizet nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot Ezeket negyedévente, az adott negyedévet követő hónap 12- ig kell megfizetni, és eddig a határidőig adatot is kell szolgáltatni a fizetendő járulékokról, elektronikus úton. Az őstermelőnek ehhez március végéig regisztráltatnia kell magát, hiszen csak így tudja tartani a 2007. április 12-i, tehát az első adatszolgáltatási határidőt Az őstermelők közül nem biztosítottak azok a kiskorúak, akik a közös őstermelői igazolványon szerepelnek, vagy tagjai a családi gazdaságnak. Ők ugyanúgy kapják az egészségügyi ellátást, mint bármelyik kiskorú, fizetniük érte nem kell. Hasonló a helyzet a saját jogú nyugdíjassal vagy özvegyi nyugdíjban részesülővel. Ezenkívül nincs lehetősége biztosítást kötni annak, akinél a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt nem éri el a 20 évet. ■ ■ Minimálbér után teljes társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizet.
