Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 5., PÉNTEK Mi a vizitdíj- automata? Közeleg az idő, amikor az or­vosnál vizitdíjat kell fizetni. Ritkán járok orvoshoz, de fel­merni bennem a kérdés: ho­gyan fogok fizetni? Az egyik kereskedelmi csatorna híradó­jában bemutattak egy vizitdíj- automatát, amely egy buda­pesti kórházban lesz felszerel­ve. Lesz ilyen a megyében lé­vő egészségügyi intézmények­ben? Pár személyes adat be­ütésével meg is kaphatom a „nyugtát”, hogy fizettem. Ezen adatokat biztonságosan fogják „tárolni”, kezelni? Ahol nem lesz ilyen készülék, hogy fog­ják megoldani? Mennyit kell várni? Mikor fizetek? A vizsgá­lat előtt vagy után? - és még számtalan kérdés van. Jó len­ne, ha az illetékesek erről is tájékoztatnák az embereket, ne ott kérdezgessük egymás­tól a tennivalókat. V. ZSUZSA, EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP ЯУ.К h H ERÎÆ'I'ÙRFO 3301 EGER. PF. 23. A BÖK szerint nem várható tömeges csőd Gyöngyösön tartotta tisztújító közgyűlését a Baloldali Önkor­mányzati Közösség (BÖK) me­gyei szervezete. A leköszönő Szabó Gyula utódaként Merczel Józsefet választották elnökké. Az esemény előtti sajtótájé­koztatón dr. Tóth József, a BÖK országos elnöke arról szólt: idén feszített költségvetést kell készí­teniük az önkormányzatoknak, de nem várható tömeges csőd­hullám. Hiesz György, Gyön­gyös polgármestere hozzátette: akik meghoznak „nehéz és bá­tor döntéseket”, azok a kistérsé­gi források révén többletbevé­telhez juthatnak. Sós Tamás, a megyegyűlés volt elnöke a köz­gyűlésben kialakult patthelyzet kapcsán azt hangsúlyozta: az átmeneti időszakban is fontos lenne a működőképesség, de az ennek érdekében tett javaslata­ik rendre merev elutasítással találkoznak. ■ Kifosztott körlet, gazos környezet laktanyasors Az elhagyottak felújításánál a zöldmezős beruházás is olcsóbb A honi haderő átalakítása kapcsán az utóbbi egy év­tizedben hét megyénkbeli laktanyából vonultak ki végleg a katonák. Az egy­kori kaszárnyák egy ré­szét sikerült hasznosítani, zömük viszont látványos pusztulásnak indult. Munkatársainktól Ugye, ön is volt katona? - kér­dezte Zrónik István, amikor a község szélén lévő egykori lakta­nya sorsáról érdeklődtem. - Ak­kor emlékezhet rá, milyen ren­dezetten nézett ki valaha egy ilyen objektum. Most elszörnyül- ködik, aki látja... Verpelét jegyzője szerint 1988- ban - mielőtt az utolsó katona is elhagyta a laktanyát - kifeszítet­ték az ablakkereteket, leszaggat­ták a csempéket, feltépték a par­kettát- A tizenhat hektáron 57 ki- sebb-nagyobb épület áll elhagya­tottan - sorolta -, körülöttük bur­jánzik a gaz és az erdő. A honvéd­ség hat év után adta át nekünk. Az önkormányzat évekig pró­bálkozott munkahelyteremtés­sel. Végül megállapodtak egy céggel, amelyik három éve azt ígérte, hogy karbantartja az épü­leteket, s először 20-30, majd öt­ven embernek biztosítanak munkát, de nem történt semmi. Per lett belőle, a megyei bíróság tett pontot az ügyre. Most a nul­láról kezdhetnek mindent: lehet­ne itt üzem, raktár, lakópark, Többe kerül a leves, mint a hús A tarnaszentmáriai lakta­nyát egyetlen ember őrzi. Nem fosztották ki ugyan, de a természet megtette a pusztí­tó hatását A honvédség csak pénzért lenne hajlandó meg­válni a tartályos tárolásra, il­letve ipari park létesítésére hasznosítható objektumtól, ám senkinek sem kell. A he­lyi önkormányzat még az őr­zés költségét sem tudná kifi­zetni. A tíz éve 68 milliósra értékelt laktanya felújítása, az elszennyezett talaj cseréje már akkor több mint száz­millióforintra rúgott volna. W P A város átvette az egykori pétervásárai laktanyát az ingatlanjait munkahelyteremtő vállalkozásoknak kívánják értékesíteni. Képünk ijlusztráció. még szociális otthon is. Csak hát, ma már egy zöldmezős beru­házás is olcsóbb, mint ennek a felújítása. A közeli Aldebrő és Vécs hatá­rában 11 éve áll üresen a lakta­nya. A volt raktárépületekről má­ra minden mozdítha- tót leszereltek a szí­nesfémgyűjtők. A környezet is eldudvá- sodott. A két település vezetői 1998-ban kö­zösen írták az első kérelmet, ám a több mint 49 hektáros területet csak 2004-ben ígérte oda nekik a Honvédelmi Minisztérium. De úgy, hogy előtte erdővé minősí­tették át a területet, az önkor­mányzatoknak viszont nem le­het erdejük. A huzavona miatt a tulajdonlapi kérelem elévült, áp­rilisban újra beadták, ám választ máig sem kaptak rá.- Műhelyeket, feldolgozóüze­met lehetne kialakítani itt, de al­kalmas lenne erdei iskola, logisz­tikai bázis vagy idősek otthona létesítésére is - jegyezte meg Far­kas László Márton, Aldebrő pol­gármestere. Az abasári Táncsics Mihály Laktanya 1998-ban került az ön- kormányzat tulajdonába. A testü­let az értékesítés mellett döntött. Ám a vállalkozó nem tudta való­ra váltani a terveit, a laktanya így már egy másik tulajdonos birto­kában van. Akad olyan út, ami valahogyan magánkézbe került. Gyöngyös csaknem egy évti­zedes procedúra után jutott hoz­zá az egykori laktanyához. A hét hektárnyi területen már az alatt az idő alatt is vállalkozások tele­pedtek meg, miközben átlátha­tatlan tulajdoni és használati vi­szonyok alakultak ki. Az már biztos, hogy az úgyneve­zett Lovarda he- . lyén épül majd meg az új városi sport- és rendezvénycsarnok. Az egyéb épületek és területek hasznosítására vonatkozó el­képzelésekről is mielőbb dönte­ni kíván a képviselő-testület - tudtuk meg Hiesz György pol­gármestertől. A város mintegy 30 bérlőt „örökölt” a laktanyával együtt, velük a Városgondozási Zrt. új, ideiglenes megállapodáso­kat kötött.- Sok a tisztázandó kérdés. Akad olyan út, ami valahogyan magán­kézbe került - jegyez­te meg dr. Végh Attila alpolgármester. - Rá­adásul az egész terü­let mindössze két helyrajzi számon sze­repel, így valószínűleg telekalakítási eljárások­ra is szükség lesz. A pétervásárai önkor­mányzat 2001-ben kérte először a bezárt laktanyát, végül tavaly júniusban megtörtént a hivatalos átadás-átvétel. A bü­rokratikus huzavona nem hasz­nált az épületeknek, az állaguk alaposan leromlott. A tizenegy hektáros területet jelenleg havi 131 ezer forintért őrzik. Haszno­sításukra több érdeklődő is je­lentkezett, de jó részük visszalé­pett. Az önkormányzat állás­pontja változatlan: a területet és az épületeket mielőbb értékesíte­ni kell, lehetőleg munkahelyte­remtő vállalkozásoknak. A nagygombosi, egykori Hu­nyadi János Laktanya környeze­te talán lehangolóbb, mint azu­tán, hogy a katonák az 1990-es évek elején elhagyták: az épüle­tek lepusztultak, az 52 hektáros területen elburjánzott a gyom. Az objektum egy évtizede került az önkormányzat tulajdonába, ám az eladta egy izraeli befekte­tői csoportnak. Az kifizette a vé­telárat - úgy tudjuk, 80 millió forintot -, s vállalta, hogy a csa­tornázás költségeit finanszíroz­za. Terveik között egy teljes inf­rastruktúrával, bevásárlóköz­ponttal és szórakoztató-szolgál­tató komplexummal ellátott la­kópark létesítése szerepelt. Ebből azután semmi nem lett. A befektetők nem jelentkeztek, az önkormányzat eljárást indí­tott velük szemben: a végrehaj­tónak eddig nem sikerült fellel­nie a tulajdonost. Mentek az oroszok, jöttek helyettük a vállalkozók lőrinci határúban található az egykori magyar, majd 1957- től szovjet laktanya. Fejlesztése még a ‘80-as években is nagy erővel zajlott, mígnem a rendszerváltozás és a Varsói Szerződés megszűnése után az állomány innen is távozott. Az erősen lepusztult ingatlanok hasznosítására számos terv született: volt, aki szerint az építőanyagot - a fia­talok letelepedésének elősegítése végett - jutányos áron kellett volna eladni, mások ipari parkot ál­modtak oda. Az önkormányzatnak végül - az oro­szok kivonulása után - sikerült értékesítenie az épületegyüttest Azóta öt cég ad munkát több mint 300 embernek. A nagyobb kaszámyaépületek azonban máig kihasználatlanok. Víg Zoltán pol­gármester szerint a laktanya környékén lévő álla­mi földeken célszerű lenne az ipari park bővítése. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan gátolná meg az illegális szemétlerakást? Инк nagy istván, Egewsehi- Az embereknek kellene őszin­téknek lenni, figyelmeztetni a szomszédjukat, egymást. Azt, akit rajtakapnak illegális sze­métlerakáson, szigorúan meg­büntetném. Komoly pénzbírsá­got szabnék ki, és el is kéne be­szélgetni vele. Nagyon szeretem az erdőt, gyakran járom, és sok szemetet látok. Hogy képesek az emberek kitenni? ВЕКЕ JUDIT, EgpT- Nem tudom, gondolkodtam már rajta. Amikor kutyát sétál­tatok a város szélén, rengeteg szemetet látok. Volt, hogy egy nagyobb szatyorba elkezdtem gyűjteni, és simán megtelt. Többször találtam bezsákolt döglött állatokat is. Nehéz rajta­kapni a szemetelőket. Én leg­szívesebben a testi fenyítést al­kalmaznám az esetükben. basa istván, Hatvan- Horgászegyesületünk véde­kezik a szemetelők ellen, pél­dául edények kihelyezésével. Az elsődleges azonban a gyer­mekek rendre, tisztaságra ne­velése lenne. És fontos volna a tudat átalakítása is, hiszen a ré­gi mondás e téren is érvényes: ha kivágsz minden fát, ha ki­fogsz minden halat, rájössz majd, hogy a pénz nem ehető. fülöp Adrienn, Gyöngyősoroszi- A megoldás az lenne, ha több őrzött szemétlerakó lenne, ahol szakszerűen tárolnák a hulla­dékot. Szerintem a mostani óvo­dás, kisiskolás korosztály lesz majd az, amelyik jobban ügyel a környezetére. Ők még igen, de a felnőttek ezen a téren már sajnos nem nagyon nevelhetők. Sokszor a gyerekek mutatnak példát a szülőknek. Munkába állt az új egri tűzoltóparancsnok Folytatás az 1. oldalról A jelentkezők közül Csontos ez­redest választották parancsnok­nak, aki több mint húsz éve tűz­oltó, végigjárta a szakmai rang­létrát. Az új vezető elmondta, a tűzoltóság az ő irányítása alatt is igyekszik mindent megtenni azért, hogy a lakosság biztonság­ban érezze magát. Mindezt pró­bálja költségtakarékos gazdálko­dás mellett megvalósítani.- Nem tudjuk még, a gázár­emelés hogyan érint bennünket, hiszen a fecskendőknél is fűte- nünk kell, nem fagyhat be a víz - mondta. - Hosszú távú terv a felszerelések bővítése, cseréje, ám ahhoz, hogy ez 2010 után megvalósulhasson, már jövőre be kell nyújtani a pályázatokat. Folyamatban van egy 1,5-2 mil­lió forintos beruházás, a tűzjelző központ cseréje. A jelenleg itt szolgáló tűzoltók 90 százaléka életkoránál fogva 10 évnél kevesebb szakmai gyakor­lattal rendelkezik. A 40-50 éves korosztály szinte kiesett az állo­mányból, ezért fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a fiatalok minél többet gyakorolhassanak. Sűrítik a kiképzéseket is. Habis László polgármester biztosította az új parancsnokot, hogy az önkormányzat mindent megtesz a városi tűzoltók mun­kájának segítéséért. ■ Szilvás Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents