Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-29 / 24. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 29., HÉTFŐ POSTÁNKBÓL Nem kellenek a szórólapok Hazaérve megnézem a posta­ládámat. Kidobom a reklám­újságokat olvasatlanul. A nagy áruházakba egyébként is elmegyek, ha venni akarok valamit. A politikai „iratokkal” is így teszek. Ha érdekel egy párt, akkor ott tájékozódom, ahol a többi párt véleményéről is kapok információt. Ezeket a nyomtatványokat is velünk, adófizetőkkkel fizettetik meg. Köszönöm, ezekből nem ké­rek. A postaláda az enyém, oda csak a nevemre érkező le­velet, újságot várom. K. ISTVÁN NÉ EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PF 23. Fodor Gábor szerepet adna a vidékieknek Erős támogatottságra, a Heves megyei szabad demokratákra is számítva vállalta dr. Fodor Gábor azt, hogy ringbe száll az SZDSZ országos elnöki poszt­jáért. Az országgyűlési képvi­selő, aki az SZDSZ Heves me­gyei választmányának elnöke, minderről a párt pénteki, egri rendezvényén beszélt, t La­punknak elmondta: egy meg­újult SZDSZ-t szeretne látni. A három pillér: a jogállami nor­mákhoz való ragaszkodás, a költségvetési egyensúlytartás­ra törekvő politika és a közélet tisztasága . Sürgetné, hogy a tehetséges vidéki politikusok országos szerepben is próbál­ják ki magukat. Fodor szerint dr. Horuczi Csaba egri pártel­nök, volt alpolgármester kitű­nően megállná a helyét bárhol. Az egészségügyi reform alap­iránya jó, a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Ugyanak­kor mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a parádfürdői kórház sorsa ne legyen bizony­talan. A gyöngyösi kórház is évek óta a legjobbak közé tar­tozik, rég elindult a reformok útján, nem szabad megenged­ni, hogy most ennek a veszte­se legyen. ■ Kamat tizennégy esztendő után takarékszövetkezet Márciusban megkaphatják járandóságukat az egykori betétesek Tizennégy esztendő eltel­te után idén márciusban talán végre hozzájuthat­nak az őket jogosan illető pénzhez a hevesi takarék- szövetkezet 1993-as csőd­jének károsultjai. Rénes Marcell Galvács Sándorné átányi otthonában az elmúlt esztendők során összegyűlt papírhalmokkal. A próbapert öt éve megnyerte, ez azonban nem számított. A városi pénzintézet annak ide­jén a magas kamatok ígéretével sokakat csábított nem csupán Hevesről, hanem a környező te­lepülésekről: Komlóról, Tiszanánáról, Pélyről, Hevesvezekényről, Kisköréről, Jászszentandrásról, Füzes­abonyból, Átányból, Tarnaszentmiklósról, Tarnaméráról. Az emlékezetes 1993-as botrány után 1994-ben kormányhatározat született ar­ról, hogy az állam méltányos­ságból kártalanítja a pórul járt közel ezerötszáz embert. Ez azonban csak az alaptőkére - mintegy 56 millió forintra - vo­natkozott, a járulékokra nem. Akkor 9,8 millió forint kamat maradt benn. A betétesek nevé­ben - miként arról már több al- 1 kálómmal is beszámoltunk - az S átányi Galvács Sándorné indí- | tott próbapert. Ezt hosszas pró- | bálkozások, jogi procedúrák I után 2002-ben(!) sikerült meg­nyernie. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a neki járó ösz- szeget kifizették. Nyilvánvaló­nak tűnt, hogy ennek következ­ményeként a többiek is hozzá­juthatnak a pénzükhöz. Nem így történt. Az ügy mellett vé­gig kiálló dr. Lehotai Róbert gyöngyösi ügy­véd segítségével 2002 és 2006 között szinte minden pénzügy­minisztériumi vezetőnél meg­fordultak. A tárcánál gyakori változások miatt sajnos sokszor előfordult, hogy mindent el kel­lett magyarázni egészen az ele­jéről. Végül 2006 márciusában hozott a kormány határozatot ar­ról, hogy az érintetteknek ki kell fizetni a kamatokat, úgy, ahogy azt előzőleg már a Legfelsőbb Bí­róság is megállapította. Az ál­lam tartozása egyébként immár körülbelül 36 millió forintra rúg. Mivel azonban az egykori betétesek többsége már a taka­rékszövetkezettel történő szer­ződéskor is idős, hatvan-hetven esztendős ember volt, mára töb­ben elhaláloztak, esetenként fel­lelhető örökösök nélkül, így most 20-24 mil­lió a kifizetendő összeg. Az emlí­tett kormányha­tározat egy évet adott a teljesí­tésre, ami 2007. március 31-ei fizetési határidőt jelent. A kifizetések lebonyolí­tásával az Országos Betétbiztosí­tási Alapot bízták meg. A Pénz­ügyminisztérium és az alap kö­zött tavaly novemberben kötte­tett meg a szerződés az ügylet­ről. Abban a hónapban kezdték el kiküldeni az igénybejelentő lapokat az érintetteknek, akik száma nagyjából ezerkétszázra csökkent. A pénzügyi tárca amolyan „érdekességként” ki­kötötte, hogy az igénybejelentés akkor érvényes, ha az egykori részjegyet, vagy annak hitelesí­tett másolatát a lap mellé csatol­ják. Kis szépséghiba, hogy a részjegyeket 1994-ben, az alap­tőke törlesztésekor minden be­tétestől maga az állam vonta be... Ezt végül is sikerült tisztáz­ni, és a minisztérium elvárásai­nak megfelelően a korábbi kö­zös, listás ügyvédi meghatalma­galvács sándorné, annak el­lenére, hogy 2002-ben próba­peresként megkap­ta a neki járó ka­matot, nem állt ki az ügy mögül, most is részt vett az igénybejelen­tések össze­gyűjtésében. (Felvételün­kön a Heve­si Takarék- szövetke­zet egyko­zás helyett - amit amúgy eddig minden bíróság elfogadott - mindenkitől külön, egyéni meg­hatalmazást kapott a jogi képvi­selő. Bíznak abban, hogy ebbe már nem lehet „belekötni”. Az igényeket együtt juttatják el Bu­dapestre, a papírok beadásának határideje január 31. Ha minden ri átányi kirendeltsége.) Az érintettek túlnyomó többsége megköszöni a igaz, innentől kezdve két hóna­pon belül meg kell érkeznie a ti­zennégy éve járó pénznek. Az összegek nagysága attól függ, kinek mekkora betétje -volt an­nak idején. Várhatóan ötven- és háromszázezer forint közötti ka­mathoz juthatnak hozzá a káro­sultak. végzett munkát, a számtalan tárgyalást, egyeztetést, buda­pesti utazást. A betétesek, il­letve örököseik legutóbbi, he­vesi összejövetelén azonban akadt, aki úgy véleke­dett: az állam úgyis kifi­zette volna ezt a pénzt... Merthogy a tapasztala­tok szerint az állam már csak ilyen jó­lelkű. ■ A gyakori változások miatt sokszor előfor­dult, hogy mindent el kellett magyarázni egészen az elejéről. Akadt olyan, aki utólag úgy vélte: az állam végül úgyis fizetett volna, A Mester néha még otthon is a kezébe veszi a fakanalat szakoktató Boros Sándor tanár úr rendületlenül főz és rendszeresen versenyekre is felkészíti a diákjait Boros Sándor szakács- mester és szakoktató. A „szentlőrinces” diákokat tanítja a főzés fortélyaira. Szilvás Krisztina Nyugodt, sokat mosolyog, és már mesziről látszik rajta, hogy szereti a fiatalokat. Meg persze, főleg a szakmáját, ami bizonyá­ra a kisujjában van, hiszen már a szakácsmester elismerést is csak tíz év gyakorlat után lehet kiérdemelni, de ő nagyon sze­rény ember. Azt mondja, vannak nála a fő­zéshez sokkal több fantáziával megáldott emberek. És hogy mindig szakács szeretett volna- e lenni?- Tizennégy éves koromig nem. Aztán ezt tanultam, úgy­hogy ezt kellett csinálni - mond­ja mosolyogva. És csinálja is, rendületlenül. Eleinte Szilvásvá­radon, mivel odavalósi, aztán két évig az egri Hotel Flórában dol­gozott. Bár a munkahelyein min­dig voltak diákok, akik a gyakor­lati idejüket töltötték, oktatni igazán akkor kezdett, amikor a Szent Lőrinc Vendéglátó és Ide­genforgalmi Szakközépiskolá­hoz került. Ez is egy igazi kihí­vás, hiszen itt kell azokra az ala­pokra megtanítani a diákokat, amelyekre aztán később, a ta­pasztalataik során építhetnek. Boros Sándor ideje nagy részét fiatalok között tölti- Szinte mindenféle ételt megfőzünk a diákokkal. Na­gyon drága alapanyagokat nem használunk, például bélszínt, ezeket helyettesítjük mással, de maga az elkészíté­si módozat ettől még ugyanaz - ma­gyarázza. A tanulók egyéb­ként számos verse­nyen indulnak és rendszeresen nyernek is. Bár maga Boros tanár úr nem egy versenyzős fajta, a tanulói sike­resen mutatják munkája ered­ményét.- Én nem akarok versenyez­ni senkivel - mondja. - A diáko­kat készítjük fel erre, szoktak is nyerni. Általában minden év­ben elhoznak legalább egy első helyezést. Boros Sándor gyakran otthon is kézbe veszi a fakanalat.- A nejem nem nagyon eszik húst, úgyhogy muszáj néha főznöm - vic­celődik. - Falun nőttem fel, legin­kább a hagyomá­nyos, magyaros jellegű ételeket szeretem. De ezeket is lehet ki­csit korszerűsíteni, például a pörköltet sertéshús helyett pulykából vagy borjúból készí­teni, kevesebb zsiradékkal. A konyhaművészet olyan, mint a gumi: rugalmas dolog. ■ A nejem nem nagyon eszik húst, úgyhogy muszáj néha főznöm.

Next

/
Thumbnails
Contents