Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-26 / 22. szám

2 POSTÁNKBÓL Másodrendű vonatokon A munkám Budapesthez köt, de Egerben élek. Vonattal uta­zom minden nap, de ha a köz­lekedés így marad, a vonatról le kell mondanom. Az új me­netrendre való átállás után a helyzet még rosszabb lett. Eger hátrányos helyzetbe ke­rült, másodrendű vonatok közlekednek. Akik pedig ilye­neken utaznak, rendszeresen parkolópályára állnak Füzes­abonyban, mivel az IC-k előnyt élveznek. írom mind­ezt egy gyorsvonaton, Aszód­nál. Már Budapesten kellene a szerelvénynek lenni, ezek szerint az sem gond, ha 30 percet késik. De van még vá­lasztási lehetőségem. Egy ki­csit drágábban és környezet­szennyezőbben ugyan, de sokkal nyugodtabb körülmé­nyek között fogok a jövőben utazni - személygépkocsival. B. TIBOR LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PE 23. Havi húszezer egy éven át. ösztöndíjként A Károly Róbert Főiskola nem­régiben meghirdetett kétfordu­lós tanulmányi versenye sike­resen túljutott az internetes szakaszon. Csaknem félezren vágtak neki az on-line teszt­nek. A legjobb eredmény elért száz diák részvételével rende­zik meg a verseny második, immár nagyon is valóságos for­dulóját, szombaton 12 órától a KRF B. épületében. A népes mezőny egyben nemzetközi is lesz, hiszen hatá­ron túli magyarlakta területek­ről - főként Romániából, Szer­biából és Ukrajnából - is sokan kapcsolódtak be a főiskola ver­senyébe. A tét nem kicsi: azok a versenyzők, akik első helyen jelölik meg a KRF-et, és sikere­sen fel is veszi őket az intéz­mény, a tanulmányi verseny­ben elért eredményüktől füg­gően 2500-tól 20 ezer forintig terjedő havi ösztöndíjat kapnak egy éven át. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 26.. PÉNTEK Mára hatmillió gyermek hiányzik közoktatás A szaktárca szerint nem a támogatás kevés, hanem a tanuló Évek óta csökken a gyer- meklétszám. Ugyanakkor az ország számos oktatási intézményét érinti az új normatív finanszírozási rendszer. Közülük is leg­rosszabb helyzetben a kis falusi iskolák lesznek. Szuromi Rita- Évek óta folyamatosan csök­ken hazánkban a gyermeklét­szám. Ám én ennek az okát nem a családok gyermekvállalási kedvetlenségében látom, hanem abban, hogy a legtöbb kistele­pülésen nincs biztos munkale­hetőség. A bizonytalanban pe­dig jó, ha legfeljebb egy-egy gyermeket vállalnak a fiatal pá­rok. Ekképpen összegezte a je­lenlegi helyzetet egy pedagógus, aki a Falusi iskolák fenntartása című országos konferenciasoro­zat Tenken megrendezett me­gyei előadására érkezett. A fó­rumon összegezték a most ki­alakult helyzethez vezető utat, ezt követően pedig túlélési ja­vaslatok hangzottak el. A Magyar Faluszövetség elnö­ke, Szabó Gellért a téma kap­csán lapunknak azt hangsú­lyozta, hogy nem a finanszíro­zás kérdéseit kell alapvetően körbejárni, hanem a fenntart­hatóságét. Egyes kutatások sze­rint 1950 óta 6 millió gyerme­ket vetettek el művi úton az or­szágban, s ők, illetve utódaik most hiányoznak az iskolapad­okból. Arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy a gyermeklét­szám évek óta csökken, miköz­ben a legtöbb tanári kar létszá­ma változatlan. Ez az állapot egy-egy kisközség költségveté­se számára már kezelhetetlen. Czimer László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osz­tályvezetője a most kialakult ál­lapotokhoz vezető utat vázolta. A rendszerváltozásig - hangsú­lyozta - a közoktatás még álla­mi feladatnak minősült, ám utá­na önkormányzati hatáskörbe osztották. Ám arról sokan elfe­ledkeznek, hogy ez a változás a települések számára nem intéz­ményfenntartást tett kötelezővé, hanem feladatellátást. A hazai A minisztérium az alacsony gyermeklétszámot okolja a kialakult helyzetért. A kicsik erről nem tehetnek, mégis nekik lesz nehezebb. Képünk illusztráció. modell viszont az „egy iskola - egy falu” elvre épült fel. Ebben a kezdeti időszakban az állami normatíva átla­■ Nálunk az „egy falu - egy iskola” modell alakult ki, ám az már most látszik, ez a rendszer ebben a for­mában tarthatatlan. gosan egy-egy iskola fenntar­tásának a 80 százalékát fe­dezte. Ám köz­ben elkezdett csökkenni a gyereklétszám, növekedtek a re­zsiköltségek, a pedagógusok száma nem csökkent, s egyre nagyobb hiánnyal kellett az ön- kormányzatoknak szembenéz­ni. Amíg 1995-ben az állami normatíva egy iskola működé­sének még a 70 százalékát fe­dezte, addig napjainkban csak a felét. A közoktatás válsága tehát nem most, hanem már az előző évtized közepén jelentkezett. Igaz, arról igyekeztek nem tu­domást venni. Az országban 2000-ben már száz iskolafenntartó társulást regisztráltak. A továbblépést a többcélú kistérségek megalaku­lása jelentette: ma hazánkban 150 kistérség vállal oktatásfenn­tartó szerepet. Ez a tendencia egyre inkább kezd felerősödni, hiszen jól látható, hogy a kiste­lepülések fele hosszú távon nem lesz képes működtetni iskoláját. Ezt a folyamatot meggyorsí­totta az a 2006 júniusában meg­született törvény, amely ki­mondja: 2008 szeptemberétől csak társulás formájában mű­ködhet az az iskola, ahol hiány­zik a 7. vagy 8. osztály. Hiányoz­ni pedig azon iskoláknál fog ez a két évfolyam, ahol a mostani 5. és 6. osztályosok létszáma már tizenöt tanuló alatt van. E lét­szám alatt ugyanis osztály a jö­vőben nem indítható. A kistelepülések vezetői a pénzügyi nyomás hatására már most keresik a kiutat ebből Komoly veszélybe kerülhet majd a művészetoktatás is szigorítják az általános isko­lák művészetoktatási tevé­kenységét is. Március 31-ig az ilyen jellegű képzést folytató iskoláknak minőségbiztosí­tásra kell jelentkezniük. Ez pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. Ahol ezt elmu­lasztják, avagy nem kerülnek be az első és második kategó­riába, ott a normatíva maxi­mum 50 százalék lehet. A mi­nősítésről szigorú elvek alap­ján öt szakmai szervezet dönt augusztus 31-ig. Mivel a mi­nősítés nem lesz olcsó, ezért a minisztérium gon­doskodott arról, hogy pá­lyázni is lehessen az összeg előteremtésére. Képünk illusztráció a szorító helyzetből. A legtöbben a szomszédos településsel pró­bálnak meg társulni, habár azért még mindig érezhető a törekvés, miszerint a legvégsőkig tartani akarják az iskolájukat. így szü­letnek majd meg az összevont alsó tagozatok - melyek képzé­sére a tanítóképzők nem készí­tenek fel -, illetve azok a felső ta­gozatok, ahol az 5. és 6. osztály szaktárgyainak felét nem szakos tanítja. A fórumon elhangzott még: azok az iskolák, ahol 2008 szeptemberében az utolsó két osztály létszáma tizenöt alá csökken, csak abban az esetben kaphatnak felmentést a jogsza­bályban foglaltak végrehajtása alól, ha igazolni tudják, olyan sa­játos pedagógiai programjuk van, amely miatt más környék­beli iskola nem képes átvenni di­ákjaikat. Az Országos Képzé­si és Vizsgaközpont azon­ban nagyon szigorúan vizsgálja majd: megtettek-e — mindent a 7.-4-> . es 8. osztály megszünteté­séért... ■ Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint meddig nőhet a kenyér ára? Tanárok mesterképzésére készül az egri főiskola CZENKI GYULÁNÉ, Eger- Vásárláskor nem nagyon fi­gyelem, hogy pontosan meny­nyibe kerül a kenyér. Ám úgy gondolom, hogy akár a kétszáz forintos árat is elérheti, ha a pé­kek beépítik a termékbe mind­azt, ami a megszorítások miatt a vevőkre hárítható. Az más kérdés, hogy a nagy áruházlán­cok engedik-e, hogy jelentősen drágítsanak a beszállítóik. Kuzma Ákos Róbert, Eger- Már most is túl drága a kenyér. Ahogyan a kisembert megadóz­tatják, az felháborító. Remény­telen azoknak a helyzete, akik keresnek vagy nyolcvanezer fo­rintot Ennyi pénzből élelmiszer­re is alig telik. Különösen a fia­talok helyzete nehéz. Biztos lesz drágulás a megszorítások miatt. Sajnos az olcsó hipermarketes kenyeret csak annak csúfolják. KOCZKA András, Gyöngyös- Szerintem már most is elvi­selhetetlenül magas a kenyér ára. Nem is értem, hogy miért van szükség az emelésekre. Persze tudom, hogy energiára is szükség van az előállításá­hoz, de talán leginkább búzára. Abból meg állítólag van elég az országban. Ezek után nem tu­dom, hogy a kenyér búzából ké­szül-e egyáltalán, vagy sem. kerek miklósné, Gyöngyös- Nem tartom reálisnak a to­vábbi emeléseket, így is elég drága a kenyér. A mostani, két­száz forint körüli árat is soknak tartom, pláne, ha még ennél is többet kell fizetni érte. Szerin­tem ez óriási terhet jelent a nyugdíjasoknak és a nagycsalá­dosoknak. Sőt lassan minden­kinek, nincs olyan kassza, ami ezt az árat kibírja. A Bologna-folyamathoz kötődő­en átalakított magyar felsőokta­tás egyik meghatározó szabálya, hogy a tanárok képzésének mes­terszinten kell történnie. E mes­terkurzusok akkreditációs folya­mata most zajlik. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF), mint olyan intézmény, amely nagy ha­gyományokkal rendelkezik a ta­nárképzésben, igen komoly fi­gyelmet fordít erre a területre. Az EKF a közelmúltban töb­bek között létrehozta a Pedagógiai-Pszichológiai és Ta­nárképzési Fakultását, amely már egy sikeres európai uniós pályázatba is belefogott. A prog­ram első állomásaként három­napos konferenciát tartanak Noszvajon, a De la Motte kas­télyban. A szakmai rendezvény - amelynek csaknem ötven résztvevője nyolc előadást hall­gatott meg - ma ér véget. A tartalmát tekintve a képzők képzésének minősülő háromna­pos tanácskozás munkáját dr. Kis-Tóth Lajos, az EKF általános és fejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a mester tanárképzésre való fel­készülés az intézmény kiemelt feladata. A konferencia nyitóelő­adásán dr. Estefánné dr. Varga Magdolna projektvezető vázolta a humán erőforrás operatív program keretében elnyert pá­lyázat megvalósításának mene­tét és célkitűzéseit. ■

Next

/
Thumbnails
Contents