Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-26 / 22. szám
2 POSTÁNKBÓL Másodrendű vonatokon A munkám Budapesthez köt, de Egerben élek. Vonattal utazom minden nap, de ha a közlekedés így marad, a vonatról le kell mondanom. Az új menetrendre való átállás után a helyzet még rosszabb lett. Eger hátrányos helyzetbe került, másodrendű vonatok közlekednek. Akik pedig ilyeneken utaznak, rendszeresen parkolópályára állnak Füzesabonyban, mivel az IC-k előnyt élveznek. írom mindezt egy gyorsvonaton, Aszódnál. Már Budapesten kellene a szerelvénynek lenni, ezek szerint az sem gond, ha 30 percet késik. De van még választási lehetőségem. Egy kicsit drágábban és környezetszennyezőbben ugyan, de sokkal nyugodtabb körülmények között fogok a jövőben utazni - személygépkocsival. B. TIBOR LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PE 23. Havi húszezer egy éven át. ösztöndíjként A Károly Róbert Főiskola nemrégiben meghirdetett kétfordulós tanulmányi versenye sikeresen túljutott az internetes szakaszon. Csaknem félezren vágtak neki az on-line tesztnek. A legjobb eredmény elért száz diák részvételével rendezik meg a verseny második, immár nagyon is valóságos fordulóját, szombaton 12 órától a KRF B. épületében. A népes mezőny egyben nemzetközi is lesz, hiszen határon túli magyarlakta területekről - főként Romániából, Szerbiából és Ukrajnából - is sokan kapcsolódtak be a főiskola versenyébe. A tét nem kicsi: azok a versenyzők, akik első helyen jelölik meg a KRF-et, és sikeresen fel is veszi őket az intézmény, a tanulmányi versenyben elért eredményüktől függően 2500-tól 20 ezer forintig terjedő havi ösztöndíjat kapnak egy éven át. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 26.. PÉNTEK Mára hatmillió gyermek hiányzik közoktatás A szaktárca szerint nem a támogatás kevés, hanem a tanuló Évek óta csökken a gyer- meklétszám. Ugyanakkor az ország számos oktatási intézményét érinti az új normatív finanszírozási rendszer. Közülük is legrosszabb helyzetben a kis falusi iskolák lesznek. Szuromi Rita- Évek óta folyamatosan csökken hazánkban a gyermeklétszám. Ám én ennek az okát nem a családok gyermekvállalási kedvetlenségében látom, hanem abban, hogy a legtöbb kistelepülésen nincs biztos munkalehetőség. A bizonytalanban pedig jó, ha legfeljebb egy-egy gyermeket vállalnak a fiatal párok. Ekképpen összegezte a jelenlegi helyzetet egy pedagógus, aki a Falusi iskolák fenntartása című országos konferenciasorozat Tenken megrendezett megyei előadására érkezett. A fórumon összegezték a most kialakult helyzethez vezető utat, ezt követően pedig túlélési javaslatok hangzottak el. A Magyar Faluszövetség elnöke, Szabó Gellért a téma kapcsán lapunknak azt hangsúlyozta, hogy nem a finanszírozás kérdéseit kell alapvetően körbejárni, hanem a fenntarthatóságét. Egyes kutatások szerint 1950 óta 6 millió gyermeket vetettek el művi úton az országban, s ők, illetve utódaik most hiányoznak az iskolapadokból. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyermeklétszám évek óta csökken, miközben a legtöbb tanári kar létszáma változatlan. Ez az állapot egy-egy kisközség költségvetése számára már kezelhetetlen. Czimer László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osztályvezetője a most kialakult állapotokhoz vezető utat vázolta. A rendszerváltozásig - hangsúlyozta - a közoktatás még állami feladatnak minősült, ám utána önkormányzati hatáskörbe osztották. Ám arról sokan elfeledkeznek, hogy ez a változás a települések számára nem intézményfenntartást tett kötelezővé, hanem feladatellátást. A hazai A minisztérium az alacsony gyermeklétszámot okolja a kialakult helyzetért. A kicsik erről nem tehetnek, mégis nekik lesz nehezebb. Képünk illusztráció. modell viszont az „egy iskola - egy falu” elvre épült fel. Ebben a kezdeti időszakban az állami normatíva átla■ Nálunk az „egy falu - egy iskola” modell alakult ki, ám az már most látszik, ez a rendszer ebben a formában tarthatatlan. gosan egy-egy iskola fenntartásának a 80 százalékát fedezte. Ám közben elkezdett csökkenni a gyereklétszám, növekedtek a rezsiköltségek, a pedagógusok száma nem csökkent, s egyre nagyobb hiánnyal kellett az ön- kormányzatoknak szembenézni. Amíg 1995-ben az állami normatíva egy iskola működésének még a 70 százalékát fedezte, addig napjainkban csak a felét. A közoktatás válsága tehát nem most, hanem már az előző évtized közepén jelentkezett. Igaz, arról igyekeztek nem tudomást venni. Az országban 2000-ben már száz iskolafenntartó társulást regisztráltak. A továbblépést a többcélú kistérségek megalakulása jelentette: ma hazánkban 150 kistérség vállal oktatásfenntartó szerepet. Ez a tendencia egyre inkább kezd felerősödni, hiszen jól látható, hogy a kistelepülések fele hosszú távon nem lesz képes működtetni iskoláját. Ezt a folyamatot meggyorsította az a 2006 júniusában megszületett törvény, amely kimondja: 2008 szeptemberétől csak társulás formájában működhet az az iskola, ahol hiányzik a 7. vagy 8. osztály. Hiányozni pedig azon iskoláknál fog ez a két évfolyam, ahol a mostani 5. és 6. osztályosok létszáma már tizenöt tanuló alatt van. E létszám alatt ugyanis osztály a jövőben nem indítható. A kistelepülések vezetői a pénzügyi nyomás hatására már most keresik a kiutat ebből Komoly veszélybe kerülhet majd a művészetoktatás is szigorítják az általános iskolák művészetoktatási tevékenységét is. Március 31-ig az ilyen jellegű képzést folytató iskoláknak minőségbiztosításra kell jelentkezniük. Ez pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. Ahol ezt elmulasztják, avagy nem kerülnek be az első és második kategóriába, ott a normatíva maximum 50 százalék lehet. A minősítésről szigorú elvek alapján öt szakmai szervezet dönt augusztus 31-ig. Mivel a minősítés nem lesz olcsó, ezért a minisztérium gondoskodott arról, hogy pályázni is lehessen az összeg előteremtésére. Képünk illusztráció a szorító helyzetből. A legtöbben a szomszédos településsel próbálnak meg társulni, habár azért még mindig érezhető a törekvés, miszerint a legvégsőkig tartani akarják az iskolájukat. így születnek majd meg az összevont alsó tagozatok - melyek képzésére a tanítóképzők nem készítenek fel -, illetve azok a felső tagozatok, ahol az 5. és 6. osztály szaktárgyainak felét nem szakos tanítja. A fórumon elhangzott még: azok az iskolák, ahol 2008 szeptemberében az utolsó két osztály létszáma tizenöt alá csökken, csak abban az esetben kaphatnak felmentést a jogszabályban foglaltak végrehajtása alól, ha igazolni tudják, olyan sajátos pedagógiai programjuk van, amely miatt más környékbeli iskola nem képes átvenni diákjaikat. Az Országos Képzési és Vizsgaközpont azonban nagyon szigorúan vizsgálja majd: megtettek-e — mindent a 7.-4-> . es 8. osztály megszüntetéséért... ■ Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint meddig nőhet a kenyér ára? Tanárok mesterképzésére készül az egri főiskola CZENKI GYULÁNÉ, Eger- Vásárláskor nem nagyon figyelem, hogy pontosan menynyibe kerül a kenyér. Ám úgy gondolom, hogy akár a kétszáz forintos árat is elérheti, ha a pékek beépítik a termékbe mindazt, ami a megszorítások miatt a vevőkre hárítható. Az más kérdés, hogy a nagy áruházláncok engedik-e, hogy jelentősen drágítsanak a beszállítóik. Kuzma Ákos Róbert, Eger- Már most is túl drága a kenyér. Ahogyan a kisembert megadóztatják, az felháborító. Reménytelen azoknak a helyzete, akik keresnek vagy nyolcvanezer forintot Ennyi pénzből élelmiszerre is alig telik. Különösen a fiatalok helyzete nehéz. Biztos lesz drágulás a megszorítások miatt. Sajnos az olcsó hipermarketes kenyeret csak annak csúfolják. KOCZKA András, Gyöngyös- Szerintem már most is elviselhetetlenül magas a kenyér ára. Nem is értem, hogy miért van szükség az emelésekre. Persze tudom, hogy energiára is szükség van az előállításához, de talán leginkább búzára. Abból meg állítólag van elég az országban. Ezek után nem tudom, hogy a kenyér búzából készül-e egyáltalán, vagy sem. kerek miklósné, Gyöngyös- Nem tartom reálisnak a további emeléseket, így is elég drága a kenyér. A mostani, kétszáz forint körüli árat is soknak tartom, pláne, ha még ennél is többet kell fizetni érte. Szerintem ez óriási terhet jelent a nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak. Sőt lassan mindenkinek, nincs olyan kassza, ami ezt az árat kibírja. A Bologna-folyamathoz kötődően átalakított magyar felsőoktatás egyik meghatározó szabálya, hogy a tanárok képzésének mesterszinten kell történnie. E mesterkurzusok akkreditációs folyamata most zajlik. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF), mint olyan intézmény, amely nagy hagyományokkal rendelkezik a tanárképzésben, igen komoly figyelmet fordít erre a területre. Az EKF a közelmúltban többek között létrehozta a Pedagógiai-Pszichológiai és Tanárképzési Fakultását, amely már egy sikeres európai uniós pályázatba is belefogott. A program első állomásaként háromnapos konferenciát tartanak Noszvajon, a De la Motte kastélyban. A szakmai rendezvény - amelynek csaknem ötven résztvevője nyolc előadást hallgatott meg - ma ér véget. A tartalmát tekintve a képzők képzésének minősülő háromnapos tanácskozás munkáját dr. Kis-Tóth Lajos, az EKF általános és fejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a mester tanárképzésre való felkészülés az intézmény kiemelt feladata. A konferencia nyitóelőadásán dr. Estefánné dr. Varga Magdolna projektvezető vázolta a humán erőforrás operatív program keretében elnyert pályázat megvalósításának menetét és célkitűzéseit. ■
