Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-18 / 15. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK POSTÁNKBÓL Szemét az utak mentén A minap Egerből busszal mentem Hevesre Kálón át, majd vissza Füzesabony és Kerecsend érintésével. A tele­püléseket elhagyva a „magas­ból” döbbenetes a látvány: az országút menti árkokban, a bozótosabb és fás részeken vé­gig áll a szemét. Személyautó­ból ennyire nem szembetűnő a helyzet. Akik ezt a „csodát” művelték, otthon a saját por­tájukra is így vigyáznak? Ez az állapot felháborító, elkese­rítő. Kihez tartozik az ország­út melletti árok, bozótos? A te­lepülések nem tudnának ösz- szefogni, és közmunkaprog­ram keretében elvégeztetni a takarítást? Az árok felégetése nem megoldás, hiszen azzal a levegőt szennyezik, s a tűzol­tóságnak is munkát adnak. Nem kell nekünk más ország szemete, előbb a miénket kel­lene összeszedni, és nem el­dobálni. F. SÁNDORNÉ EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PE 23 Fodor Gábor még nem döntött az indulásról Az SZDSZ szerint komoly prob­lémát okoz a Heves megyei közgyűlésben kialakult patt­helyzet, a párt annak a híve, hogy minél hamarabb rendez­zék meg az időközi választást - egyebek mellett erről beszélt egri sajtótájékoztatóján dr. Fo­dor Gábor, a szabad demokra­ták megyei elnöke. Hozzátette: ha kiírják a voksolást, készek tárgyalni a különböző politikai erőkkel. Egyébként tavaly ok­tóber elsején mintegy negyven szavazat híján egyetlen SZDSZ- es jelölt sem jutott be a megyei önkormányzatba, ahol - mint ismert - jelenleg az MSZP és a Fidesz vezette jobboldali szö­vetség is egyaránt 20-20 man­dátummal rendelkezik. Fodor elmondta: rövidesen dönt ar­ról, hogy ringbe száll-e az SZDSZ megüresedő országos elnöki posztjáért. ■ városok versenye Nagyot változott a sorrend, de a megye jól áll az összevetésben Felmérés készült arról, hogy mennyire nyújt von­zó feltételeket a vállalko­zásoknak Magyarország száz legnagyobb települé­se. Heves megye nagyvá­rosai a lista első felében szerepelnek. Rénes Marcell- Gyöngyös előrelépését szerin­tem segítette a mátrai turizmus fellendülése, a kékestetői sí­centrum, a sástói bobpálya ki­alakítása - mondta lapunk ér­deklődésére a mátraaljai város­ban élő Sz. Márta. - Szépen fej­lődött az ipari park, a főiskola, a kollégiumi falu vonzza a diáko­kat, s az sem elhanyagolható szempont, hogy nemrégiben pláza is nyílt a településen. A telephely jó megválasztása a cégek sikerének egyik kulcsa - ezt nemzetközi és hazai felméré­sek is igazolják. Mennyire nyújt vonzó feltételeket a vállalkozá­soknak Magyarország száz leg­nagyobb települése, illetve ho­gyan változott a városok sor­rendje 2005 óta? - erre a kér­désre kereste a választ összeállí­tásában az Üzlettárs magazin. Tavalyelőtthöz képest jelentő­sen változott a másodízben - „Városok versenyben a vállalko­zásokért” címmel - elkészített felmérésben hazánk leginkább vállalkozásbarát településeinek sorrendje. Megyénket illetően meglepő, hogy a 2005-ös 9. he­lyezett Eger 2006-ban csak a 14. helyet szerezte meg, Gyöngyös ellenben 10, míg Hatvan 4 he­lyet lépett előre a listán. Gyön­gyös a 24., Hatvan a 36. jelenleg. A sorrend meghatározásához ugyanannak az öt súlyozott kate­góriának a jellemző adatait vették figyelembe, mint előzőleg. Ezek - zárójelben a súlyozás mértékével- a következők voltak: a makro­környezet (40 százalék), a vállal­kozási környezet (30), az infrast­ruktúra (20), az életminőség (8), valamint a képzés (2). A kutatásból megállapítható, hogy a hazai városok fejlődésére továbbra is rendkívül nagy ha­tással vannak az olyan tényezők, mint az infrastruktúra vagy a közlekedési csomópontoktól, au­tópályáktól, vasutaktól, repülő­terektől való távolság. A fejlet­tebb területek ráadásul lobbizni 1ЩШ f Az életminőséget tekintve a harmadik helyen áll Heves megye az országos rangsorban. Az egri és a mátraaljai borok is javítják az itt élők kedvét. Heves megye helyezési kategóriák szerint Makrokörnyezet 10. Vállalkozási környezet 5. Infrastruktúra 1. Életminőség 3. Képzés 1. Összesített 5. is könnyebben tudnak a további fejlesztésekért, és tőkevonzó ké­pességük is nagyobb. Ezért újabb befektetőket is könnyebb találni jól működő vállalkozási környezetbe, mint a kevésbé frekventált, nehezen megköze­líthető területekre. Ha a súlyozott főkategóriák alapján állítunk fel sorrendet, azt látjuk, hogy az egyiket fölé­nyesen megnyerő megye egy másikban éppen az utolsó hely­re került. Pusztán a makrokör­nyezeti mutató alapján a legtöb­bet Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye városai romlottak, míg Bé­A kiszámíthatóság a legfontosabb szempont Ж m ** enyhítések zavaróak. Egy vá­0i ! rosnak a kiszámíthatóságot, „_ a korrektséget kell tükröznie, _ ez a legfontosabb szempont. Ш А polgármester hangsúlyozta: 0 ' arra törekszik, és az önkor­/ 'EHBÚfcfe- mányzatot is arra ösztönzi, HABis László, a megyeszékhely hogy minél több befektetőt és polgármestere szerint az üzleti turistát csábítsanak Egerbe a környezetet elsősorban a stabil helyi adók mértékének növelő szabályok befolyásolják. Az se nélkül, még akkor is, ha ne- egymást követő szigorítások és héz a város anyagi helyzete. kés megye javult a leginkább. Ha a vállalkozási környezetet nézzük, azt látjuk, hogy Nógrád- ban volt a legnagyobb vissza­esés, és Hajdú-Bihar fejlődött a legjobban. Infrastruktúra szem­pontjából viszont Tolna megyére járt rá a rúd, míg Somogy szépen gyarapodott. Az évközi népességváltozás és a regisztrált munkanélküliek számának alakulása azt jelzi, hogy ott nő a népesség, ahol van­nak munkalehetőségek. A ma­gasabb GDP is hozzájárulhat egy város lélekszámának a növeke­déséhez. Jellemzően azon váro­sokban nő a népesség, amelyek­ben az egy lakosra jutó személy- gépkocsik száma magasabb. A népesség változásának és a tele­pülés autópálya-kapcsolatának összefüggése arra utal, hogy a jobban elérhető városok felé tör­ténik az elvándorlás. Nyilvánva­ló kapcsolat ván a regisztrált munkanélküliek száma és a GDP alakulása között is. A felső- oktatásban résztvevők ezer la­Városok versenye a vállalkozásokért 1. Budapest 2. Siófok. 3. Budaörs 4. Győr 5. Székes- fehérvár 6. Szombathely 7. Szentendre 8. Tata 9. Szeged io. Sárvár kosra jutó aránya ugyancsak erős kapcsolatot mutat a közép­iskolai diákok fajlagos számával. Vannak városok, ahol egy bi­zonyos almutató kiugróan ma­gas értéket jelzett a többi érték­ből kirajzolódó képhez képest. A makrokörnyezet szempontjából a következő települések bizo­nyultak viszonylag erősnek: Gyomaendrőd, Monor, Abony, Sárbogárd, Hajdúszoboszló, Gyömrő, Tapolca és Göd. A töb­bi mutatóhoz képest ugyanak­kor ezen almutató értéke kimon­dottan rossz Debrecenben, Gyöngyösön, Tiszaújvárosban, Kecskeméten és Hatvanban. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mi tehet sikeressé egy települést? Dzlet a honlapkészítés: ivádi ajánlat a BM-nek szabó Zoltán, Andomaktátya Mindenütt ki kell használni a saját természeti erőforrásokat. Eger szomszédságában termé­szetesen az idegenforgalmi adottságok a meghatározóak. Emellett a helyben élő embe­rek tudását, ötleteit, illetve szellemi kapacitását is figye­lembe kell venni. A vállalko­zásbarát környezetet az ala­csony helyi adók segíthetik. BALOGH EDIT, Poroszló Településünk igen jó turiszti­kai adottságokkal rendelkezik Mind többen kíváncsiak a Tisza-tóra, különösen sokakat vonz a nemrégiben átadott vízi- sétány-tanösvény. Az idegenfor­galom fejlődése más jellegű vállalkozásokra is kedvező ha­tást gyakorol Remélhetőleg a községbeli fiatalok elhelyezke­dési esélyei is javulnak. Tóth istván, Kisnána A kulturális programok nagy­ban hozzájárulhatnak egy tele­pülés sikeréhez Községünkben a vár és az azt körülvevő szép környék kiváló lehetőség arra, hogy ne csak a helybeliek érez­zék jól magukat A programok is igen sok látogatót vonzanak a faluba. Mindez annak is kö­szönhető, hogy a képviselő-tes­tület jól teszi a dolgát Tóth Mónika, Hatvan Fontos, hogy a településen élők szeressék a városukat találják meg ott mindazt am‘02 éle­tükhöz közvetlenül kapcsoló­dik. A vezetőség gondoskodjon a fejlődésről Számomra a köz- biztonság, a kulturált környe­zet a munkalehetőség, a köz­szolgáltatások megfelelő szín­vonala, a szabadidős progra­mok megléte a fontos. Mint azt korábban hírül adtuk, az Internet Marketing Klub és a Magyar Marketing Szövetség kö­zös szervezésében megrendezett „Év Honlapja 2006” online mar­ketingkommunikációs pályáza­ton Ivád különdíjat vehetett át A honlapot megalkotó és működte­tő polgármester, valamint két he­lyi informatikus most úgy dön­tött, hogy tőkét próbálnak ková­csolni az országos elismerésből. Ivády Gábor, a falu első embere a napokban több önkormányza­tot is megkeresett azzal, hogy fel­ajánlja: elkészíti számukra a sa­ját internetes oldalukat.- Tudomásom szerint törvény rendelkezik arról, hogy 2008-ig valamennyi önkormányzatnak el kell készítenie saját honlap­ját, amelyen a legfontosabb köz­érdekű helyi információknak kell szerepelnie - jelentette ki a polgármester. - Úgy gondolom, hogy a mi kis csapatunk a piaci árnál lényegesen olcsóbban tud segítséget adni ebben a munká­ban. Az elmúlt napokban többen is érdeklődtek már az ajánla­tunk iránt. Nógrád megyéből és Baranya megyéből is megkeres­tek bennünket kisebb helyható­ságok. A kormányzati intézmé­nyek honlapjainak frissítését is szívesen elvállaljuk. Ha például a Belügyminisztérium megbíz­na bennünket ezzel a munkával, boldogan lemondanánk az „önhikis” támogatásról. ■

Next

/
Thumbnails
Contents