Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-16 / 13. szám

2007. JANUÁR 16., KEDD Luxemburg grófja: nagyoperett készül az egri színházban Régóta várt igazi nagyoperett ké­szül az egri színházban: Iglódi István rendezésében a Luxem­burg grófja látható majd a szín­padon március közepén. Iglódi István rendezi Egerben az operettirodalom egyik klasszikusát- Korábban már megcsinál­tam Agárdy Gáborral, majd ké­sőbb Koltai Róberttel a főszerep­ben az Operett Színházban - mondja Iglódi István. - Mégis az az érzésem, hogy más előadást fogok csinálni most Egerben. Rám mindig nagy hatással van­nak a színészek. Azon túl, hogy van egy alapelképzelésem, mi­lyennek szeretném az előadást, a színészek humora, egyénisé­ge mindig alakít ezen. De pont ettől válik izgalmassá.- Klasszikus operettet kap majd a néző?- Lehár Ferenc muzsikája na­gyon értékes. Ezzel nem lehet játszani. Ha valaki nem szereti ezt a műfajt, az ne üljön be a né­Lehár Ferenc muzsikája a század- forduló Párizsába repít zőtérre. Nem szeretem azokat a rendezéseket, amelyek elárulják a nézőt. Ezért az az elvem, hogy nem zavarom azt a nézőt, aki az operettre kíváncsi. Ám azoknak, akikben van egyfajta plusz érzé­kenység, el akarok rejteni vala­mit az előadásban. A Luxem­burg grófja szörnyű mese. Min­denütt a pénz dominál, adják-ve- szik a nőket, férfiakat, az érzése­ket. Az egyetlen ember, aki en­nek ellenáll, az Angele, de min­denki libának tartja. Ez egy szó­rakoztató műfaj, mégis társada­lomkritika is. Január végén kezdjük a próbákat. Szlávik Ist­ván tervezi a díszletet, Jánoskúti Márta a jelmezeket. ■ P. Cs. BEMUTATÓ JANUAR 2Ш , TANGO Rendező: Radoslav Milenkovic A csütörtöki Bogármese a gyermekek ajándéka lesz Eugénia és Eugéniusz, Bozó Andrea és Rácz János a Radoslav Milenkovic rendezte Tangó című groteszk komédia egyik jelenetében A lázadás lehetetlensége tangó Az élet tragédia, de a legjobb, ha komédiaként fogjuk fel Radoslav Milenkovic Mrozek Tangó című mű­vét rendezi Egerben, a lá­zadás lehetetlenségéróT. Jónás Péter- Ha egymás mellé tesszük az egri munkáidat: Csehov, Ödön von Horváth, MroZek - mind egzisztencialista, nagy sors­kérdéseket taglaló darabok. Ez a te rendezői stílusod?- Egy olyan nemzedék tagja vagyok, aki ilyen típusú drámá­kon nevelkedett - válaszolja Radoslav Milenkovic. - De egyébként egy előadás stílusa a darabtól függ. Én egy mű kap­csán nem a saját gondolkodáso­mat akarom megmutatni, ha­nem az író zsenialitását. Egy színházi folyamat az íróból in­dul ki és a nézőhöz jut el, a ket­tő között közvetítenek a színé­szek. Én azt szeretem, ha a szín­padi viszonyokat, történéseket látva senkinek nem jut eszébe, hogy ezeket valaki megrendezte, ha a rendező észrevétlen marad. Az író világa a fontos.- Milyen Mrozek világa?- Amikor kezdtem a pályá­mat, Mrozek számított az avant­gárd egyik legnagyobb mesteré­nek. Az elmúlt harminc évben klasszikussá érett. Ami akkor abszurdnak számított, mára már szinte naturalista vonásokat öl­tött. A témái univerzálisak, ma is aktuálisak. 1964-ben, keletkezé­sekor a Tangó a láza­dás darabja volt, ma a lázadás értelmetlen­ségét üzeni. Ma nin­csen mi ellen lázadni. Mindannyian kor­rumpálódtunk vala­hogyan, anyagiasak lettünk, benne vagyunk a kor különböző csapdáiban. Ez az erkölcsi káosz 1964-ben csak egy jóslat volt (a '68-as diáklázadások előtt!), má­ra már valóság - ebben az érte­lemben Mrozek látnok volt, mint a nagy írók többsége.- Hogyan korrumpálódtunk, milyen csapdákban élünk?- Mindegy, hogy ez a korrum­pálódás a szombat délutáni Tesco-bevásárlás, a szeretőnkkel való heti egy titkos találka, vagy állampénzek elsikkasztása - va­lamilyen szinten mindenki elje­gyezte magát a hét fő bűn egyi­kével. Mindegy, melyik bűnt vá­lasztjuk, eladjuk magunkat az anyagias világnak, és ezzel le­mondunk a lázadás jogáról. Rá­adásul olyan világban élünk, ■ A Tangó a láza­dás darabja volt, ma a láza­dás értelmetlen­ségét üzeni. ahol értékké, minőséggé tud vál­ni a bűnösség. Csak tehetséges­nek kell lenni a bűnözésben. Pél­dául ha egy impotens férfi a bu­jaság bűnét választja, nem jár túl jól. De ha valaki a neki meg- . felelő bűnt találja meg, akkor túl lehet élni ezt a világot, sőt még sikeresek is le­hetünk benne. A Tangóban is minden szereplő egy-egy bűn képviselője. Magatartásu­kat, életformájukat a megválasz­tott, szükségszerű bűn határoz­za meg. A Tangóban az a szép, hogy leleplezi a mai világot. Ma second hand, elhasznált ideoló­giák újrahasznosítását látjuk. A lázadás lehetetlenségének bizo­nyítékai a közelmúlt francia vagy magyar utcai tiltakozásai. A lázadó globálisan elégedetlen a világgal. A lázadást viszont ma manipulálják, az elégedetlenség csak politikailag artikulálódik. A lázadásról magáról senki nem beszél már, felváltódik apró­pénzre, és csak gázárakról és gyógyszerárakról lehet hallani a világ megváltása helyett.- A Tangó politikus darab?- Természetesen nem, ez csak egy aspektusa, a Tangó ennél sokkal időtállóbb, értékesebb. Számomra a Tangó legiszo­nyúbb üzenete a család pusztu­lása. Én a gyerekkori családi em­lékeim nosztalgiájában élek.- A Tangó a művészetről, a színházról is szól, a lázadás mellett a tragédia lehetetlen­ségéről is. Stomil mondja: „A tragédia lehetetlen, a bohózat unalmas, nem marad más hát­ra, mint a kísérlet.”.- Valóban, ez a mondat Mrozek ars poeticája a színház­ról. Én is így rendezem a Tangót. A téma, a helyzet tragikus, de farce-ba, bohózatba fordul. A mai világ már csak bohózatot tesz lehetővé. Thomas Bern- hard, MroZek kortársa is azt mondja: az élet egy tragédia, de a legjobb, amit tehetünk, hogy komédiaként fogjuk fel. Az egri Tangó nagyon szórakoztató elő­adás lesz!- Szeretsz Egerben dolgozni?- Otthon érzem már magam ebben a színházban. A kollégák­kal jól ismerjük és értjük egy­mást. Számomra külön nagy öröm, titkos büszkeség, hogy már tudok dolgozni, rendezni magyarul is, pedig ez egy na­gyon nehéz nyelv. Más lesz a Bogármese január 18- i előadása, mint az előzőek: a telt házzal játszott táncjátékot ezút­tal ingyen nézhetik meg Heves megye hátrányos helyzetű gyer­mekei. A KFKI Kamarabalett és a Magyar Nemzeti Balett, vala­mint a Madách Musical Táncis­kola közös produkcióját a Szoci­ális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával ajándékba kap­ják az egri, bogácsi, felnémeti ál­lami gondozott fiatalok.- Már akkor felvetődött az ölet, amikor Csizmadia Tibor igazga­tó úr 14 előadásra meghívta Egerbe a Bogármesét - nyilatkoz­ta Sárközi Gyula, a KFM Kama­rabalett vezetője. - Úgy gondol­tuk, hogy azok a gyerekek se ma­radjanak ki ebből az élményből, akiknek a szülei nem tudják megvenni a színházjegyet. A mi­nisztérium is felkarolta a kezde­ményezést, így január 18-án két előadást adunk ajándékba. Lázár Egy maszk a Bogármeséből Ervin és Lázár Zsófia barátság­ról, megértésről szóló meséjét láthatják azok a gyerekek, akik egyébként nem juthatnának el a színházba. Hetvennégy szereplő igyekszik majd emlékezetessé tenni azt az alkalmat. Arra a kérdésre, hogy folytató­dik-e a jótékonysági előadás gon­dolata Eger, illetve Heves me­gyén kívül is, Sárközi Gyula el­mondta, hogy ehhez az egrihez hasonló, nyitott igazgatók kelle­nek, no és szponzorok, akik se­gítik, hogy minél több helyre el­juthasson az előadás. ■ HEVESI HIRIAP ✓ Gárdonyt Géra Ss.mhás A színház januári műsora ■ Nagyszínpad 16. kedd 15.00 Te rongyos étet Ady Endre-bériet 18. csütörtök 14.00 Bogármese Jótékonysági előadás - a Családi és Munkaügyi 17.00 Bogármese Minisztérium, és a Heves Megyei Önkormányzat támogatásával (zártkörű, jegyek nem válthatók) 19. péntek 19.00 Te rongyos étet Bérletszünet 26. péntek 19.00 Tangó Gárdonyi Géza-bérlet, bemutató előadás 27. szombat 19.00 Tangó Hevesi Sándor-bériet 30. kedd 19.00 Tangó Blaha Lujza-bériet 31. szerda 19.00 Tangó Katona József-bérlet ■ Stúdiószínpad 16. kedd 19.00 A Pityu bácsi Da 17. szerda 19.00 A Pityu bácsi fia 18. csütörtök 19.00 A Pityu bácsi fia Bemutató február 9-én a stúdiószínpadon: A PÁRNAEMBER Rendező: Dömötör András e.h. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PILISY CSENGE, JÓNÁS PÉTER ÉS EGRES BÉLA A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE Equus: Fejtsükmeg a saját életünket bemutató a stúdióban Peter Shaffer kultuszművét rendezi Pálfi Zoltán Több határon túli felkérés után elő­ször rendez Egerben Pálfi Zoltán.- A nyolcvanas évek elején, fő­iskolás koromban - meséli -, amikor a Pesti Színház bemutat­ta a darabot, hatszor láttam az előadást Darvas Ivánnal és Gálfi Lászlóval a főszerepben. Akkor megragadott, s évek óta készülök arra, hogy megrendezzem én is az Eqqust A főszereplők: a pszi­chiáter és a fiú párbeszédében ki­bontakozik az életük, amiben ta­lán egy kicsit mi magunk is ráis­merünk tévedéseinkre.- Érdekes módon nagyon sok közös találkozási pont van a da­rab mondanivalója és a saját éle­tem között - folytatja Pálfi Zol­tán. - Ha az ember gyáva ahhoz, hogy a saját életét megfejtse, in­Ur Annamária és Bányai Miklós az Equus egyik táncpróbáján kább megrendezi. Izgalmas já­ték ez: felelősség a néző, a szí­nész és a színház felé. Kívülről, komplex módon kell látni és irá­nyítani mindazt, ami a színpadon történik. Már elkezdtük a próbát, annak ellenére, hogy a néző elé csak áprilisban kerül az előadás, de egy hónapig nem tudunk majd próbálni. Amíg leállunk, ad­dig el kell jutnunk egy pon- ^ tig,amiutánmégérikaszí- * nészekben a darab. A kivételes szereposz­tásban a főszerepet Tünyogi Pé­ter és Bányai Miklós játssza. A lí­rai elemeket az Egri Fesztivál Ba­lett és Barta Dóra koreográfus varázsolja a színpadra. A díszle­teket és a jelmezeit Fekete Györ­gyi tervezi. ■ Pilisy Cs. AZ OLDAL LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG.

Next

/
Thumbnails
Contents