Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-16 / 13. szám
TOTÓ: LÉNÁRT MARTON H EVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 16., KEDD 2 MEGYEI KÖRKÉP Parkoló autók a selypi sarkon A környéken élő állampolgár lévén gyakran átutazom Lőrincin. Emlékszem, néhány évtizeddel ezelőtt biztonságos volt a közlekedés a településen, és nefti csak a kisebb gépjárműforgalom miatt. Az első kritikus helyzet mintegy harminc esztendővel ezelőtt adódott, amikor a selypi útkereszteződés haladási irányát megváltoztatták, s ezt követően a Petőfibánya felé tartók élveztek elsőbbséget. Ám végül csak megszokták a forgalmi- rend-változást az arra járók. Mostanság a parkoló autók okoznak gondot. Az önkormányzat tett ugyan lépéseket, például immár tilos megállni az általános iskolához vezető kereszteződés közelében, de a selypi sarkon még nem csökkent a balesetveszély. Az üzletek közelében veszteglő autóktól olykor lehetetlen belátni akár csak néhány méteren is az útszakaszt. Bár a buszmegállók átköltöztetése igen fontos lépés lesz a körülmények javítása érdekében, az igazi az volna, ha a teniszpályáig terjedő padkaszakaszon is megtiltanák a parkolást. CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PE 23. xüvé v.,bí. '•< te Egri Borút: Horuczi ment, Szeleczky jött Tisztújítást tartott az Egri Borút Egyesület a napokban, miután az eddigi elnök, Horuczi Csaba - Eger korábbi alpolgármestere - lemondott tisztségéről. Maga helyett a megyeszékhely jelenlegi alpolgármesterét, Szeleczky Jánost ajánlotta a poszt betöltésére. Bíró József, az egyesület ügyvivő alelnöke tájékoztatása szerint a tisztújító ülésen megjelentek egyhangúan elfogadták a javaslatot. A város alpolgármestere így három éven át láthatja majd el az Egri Borút Egyesület elnöki teendőit. ■ Egyre veszélyesebbek az árvizek védművek Az épülő vésztározók jelentősen csökkentik a biztonsági kockázatot A klímakutatók az elkövetkező évtizedekre minden eddiginél nagyobb áradásokat prognosztizálnak. Mindezt a megyei vízügyi szakemberek is megerősítik. Szuromi Rita- Persze, hogy félünk a tiszai árvizektől. Akik láttak már komolyabb áradatot a folyón, azok tudják, micsoda erővel jön a víz - meséli egy Tisza mellett élő 60 éves asszony. - Habár Heves megyében, amióta én emlékszem, nem veszélyeztetett települést a folyó, de az idősebbek nagyon sok régi történetet meséltek az egykori árvizekről. Arra viszont én is emlékszem, hogy néhány éve Kisköre alatt igen komoly megerősítésre szorult a gát, s akkor bizony a pélyiek nagyon rettegtek attól, hogy baj lesz. Hallottunk arról is, hogy a klímakutatók egyre nagyobb áradásokat jósolnak. Elképzelni sem tudom, hogy bírják ki a gátak majd ezt a hatalmas nyomást.- Hogy mi történik az elkövetkezendő évtizedekben, csak feltételezni tudjuk. Ám azt, hogy az elmúlt nyolc évben egyre komolyabb árvizek érkeztek a Tisza Heves megyei szakaszára, a számok is alátámasztják - mondja Fejes Lőrinc, a Köti- Kövízig kiskörei szakaszmérnöke. - Az 1970-es nagy tiszai árvízhez képest az árvízszintek egy méter harminc centit emelkedtek. Az akkor mért vízállás 30 évig tartotta a rekordot. Az utóbbi években mért újabb rekordszintű árvizeket többek között a Tisza és mellékfolyóinak együttes áradása okozta, de nem szabad megfeledkezni az egyre hevesebb esőzések és a hirtelen olvadások nyilvánvaló szerepéről sem. Ha csak az utolsó nyolc évet nézzük, akkor 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben és 2006-ban is meghaladta a folyó az addig rekordnak számító 1970-es szintet. Az országban 4200 kilométer hosszú védmű épült ki. Ebből 2900 kilométer a Tisza völgyét védi. A gátak magasságának tervezésekor a mindenkori mértékadó árvíz nagyságát (MÁSZ) vették figyelembe, mégpedig úgy, hogy Kisköre felett erre rászáHomokzsákokkal és konténerekkel erősítik meg a Tisza gátját. A védekezést bonyolítja a már tapasztalható klímaváltozás. Képünk illusztráció. moltak másfél métert, alatta pedig egy métert. Vagyis a gátaknak még vannak biztonsági tartalékai, annak ellenére is, hogy az árhullám nagysága jelentősen emelkedett az utóbbi években. A csúcstartó a 2000-es év az 1030 centiméteres rekordmagasságával. Ha egyszer - s ez már csak játék a számokkal - egy méterrel megdőlne ez a rekord, a töltésen még akkor sem bukna át a Tisza. Ámbár - ahogy Fejes Lőrinc fogalmaz - ha Hevesben ekkora baj lesz, az az ország más részein már katasztrófát jelent. Ellenben az intenzív hullámverés már alacsonyabb vízszintnél is okozhat nagy gondot, ahogy ez tavaly is történt. Vagyis a „szőke folyó” egyik legbiztonságosabb védműrendEgyszeri kártérítés a földtulajdonosoknak A jászkisér, Tiszasüly, Pély háromszög közé beékelődő tározó tervei elkészültek. Az összesen 57,7 négyzetkilométernyi fogadómedencének egynegyede esik pélyi területre. Az érintett földtulajdonosok egyszeri kártérítést kapnak, aranykoronánként 6000forintot. A tulajdoni lapra ezt követően rákerül a bejegyzés: árvízi tározó. Pélyen mintegy száz, földtulajdonnal rendelkező lakost érint az egyszeri kártérítés - tájékoztatott ári norman polgármester. szere épp a Heves megyei szakaszon található. Igazolja ezt a 2000-es tapasztalat is, amikor Kisköre fölött még mindig hiányzott egy méter ahhoz, hogy a folyó elérje a gát tetejét, a település alatt azonban már 70 centi- méteres ideiglenes gáttal védték a lakott területeket.- Régóta ismert probléma a növények drasztikus térnyerése a hullámtérben, a különböző vízfolyási akadályok - mint a függönysze- rűen kúszó vadkomló - elszaporodása, illetve a hullámtér beépítése - szögezi le a szakember a növekvő vízszint okait firtató kérdésünkre. - A folyó medrének és hullámterének feliszapo- lódása is közreható tényező. A megoldást egyrészt a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének keretén belül az oldaltározók, vagy ahogy a köztudatban meghonosodott, a vésztározók kialakítása jelenti, másrészt pedig a hullámtér rendezése. A 2000-es árvizet követően épp itt, a Közép-Tisza vidékén született meg a javaslat ezen tározók kialakítására és a hullámtér rendezésére. Egy 2003-as kormányzati döntés jogerőre is emelte a tározók meg- építésének szükségességét. A tervek szerint az idén elkészülne a cigándi és a tiszaroffi tározó, s várhatóan megkezdődik a tiszasülyi kialakítása is. Ez utóbbi Pély révén megyénket is érinti. Ezzel egy időben pedig indulhatnak az abádszalóki - azaz a nagykunsági - oldaltározó munkálatai is. Ez azért lényeges, mert a folyón levonuló nagy árvizek elleni hatékony védekezést nem a gátmagasítás - hiszen az a már kiépült infrastruktúrát, utakat, vasutat, hidakat is érintené -, hanem a léendő árhul- lámcsúcs-csökkentő tározókba történő szabályozott, zsilipen keresztüli vízkieresztését jelenti. ■ A folyó medrének élis zapolódása is közrejátszik abban, hogy szinte évente dőlnek meg az árvízi rekordok Lángra kapott az épület Egy lakó- és egy melléképület gyulladt ki tegnap délelőtt Nagytályán. Az egri tűzoltók három fecskendővel vonultak a helyszínre, ahol rövid időn belül megfékezték a lángokat. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár eléri a nyolcmillió forintot. ■ Teljes a bizonytalanság Parádfürdőn kórházharc Az önkormányzat ragaszkodna a finanszírozott ágyakhoz Decemberben számoltunk be arról, hogy a Parádfürdői Állami Kórházban több ezer aláírást gyűjtöttek a betegek, hogy ne vonják meg a központi finanszírozást az intézménytől. A január 9-i miniszteri döntés nyomán azonban kiderült, hogy a megyei kórházak közül Párád járhat a legrosszabbul, ahol a szaktárca egyetlen ■ Hivatalosan sem- ágy fenntartását milyen informásem tartotta indo- ciót nem kaptak koltnak. A150 éves gyógyító intézmény eddig 140, a társadalombiztosító által finanszírozott ággyal rendelkezett, s 11 járóbeteg-szakrendelésen fogadják a pétervásárai térség betegeit. Az utóbbi években pedig a legkorszerűbb műszerekkel gyarapodott a létesítmény, s magasan képzett gyógyító- és ápolószemélyzet gondoskodik a betegekről. Zsombó Mihályné, az intézmény ápolási igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy hivatalosan semmilyen információt nem kaptak a miniszteri döntésről, annak hátteréről, csupán a sajtóból értesültek arról, hogy megszűnik a kórház. A hírek nyomán - érthető módon - teljes bizonytalanság uralkodott el az itt dolgozó 120 emberen. Dr. Rabóczki Anita, az intézmény igazgatója decemberben Dr. Rabóczki Anita: talán utókezelő lehet a fekvőbeteg-részleg még úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az önkormányzattal közösen harcolnak a finanszírozott ágyakért és a fekvőbeteg-részlegért. A hivatalos értesítésig nem tehetnek mást: a Regionális Egészségügyi Tanácson belül tájékozódnak arról, hogy az egri Markhot Ferenc és a hatvani kórház hány rehabilitációs férőhelyet adna át az intézménynek, így a továbbiakban talán utókezelő létesítményként funkcionálhatna a fekvőbeteg-részleg. Bíznak benne ugyanakkor, hogy a járóbeteg-ellátást továbbra is változatlan feltételek mellett tudják biztosítani. Nagy Oszkár parádi polgár- mestert nem érte váratlanul a miniszteri döntés. Véleménye szerint már decemberben érzékelhető volt, hogy a szaktárca vezetője nem kívánja a továbbiakban támogatni a parádi kórházat. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a képviselő-testület egyetért abban: mindent meg kell tenni a kórház további működése érdekében. ■ B. K.
