Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

2 Ellehetetlenülő orvosi praxisok? Egy korábbi számukban fog­lalkoztak a háziorvosokat súj­tó megvonásokkal és a nekik járó juttatások csökkentésé­vel. Véleményem szerint sen­ki se örül annak, ha elvesz­nek tőle olyan pénzeket, ame­lyeket korábban kapott. Lehet­ne sorolni, ki mindenki jár rosszabbul az országban a megszorítások miatt. Nem gondolom, hogy ebben a „ver­senyben” a legszerencsétle­nebbek az orvosok lennének. Nem nagyon látni ugyanis olyan orvost mostanában, aki tömegközlekedési eszközre, ne adj' Isten kerékpárra szo­rulna, hogy eljusson betegei­hez. Azt sem gondolom, hogy a doktorok a gyerekeiket ne tudnák a legjobb iskolákba já­ratni. Azt, hogy a kifüggesz­tett hirdetményeik révén - amiket az egri rendelőkben láthatunk - a betegeket is be­vonják a tiltakozásba, nem a legszerencsésebb döntés volt a részükről. Van annak épp elég baja, aki a rendelőbe megy, nem kellene ezzel is terhelni. t. ferenc, eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PF. 23. Halálos végű motorbaleset Kerecsenden Rövid időn belül már a máso­dik halálos baleset történik Kerecsenden. Korábban a 25- ös főút és a Demjéni út keresz­teződésében gázoltak halálra egy idős gyalogost. Vasárnap pedig - nem sokkal 12 óra előtt - ismét halálos közlekedési bal­esethez hívták a rendőröket. A Demjéni út és a Jókai utca ke­reszteződésében - eddig még nem tisztázott okból - egy mo­toros személygépkocsival ütkö­zött. A motorkerékpárt vezető fiatal férfi olyan súlyos sérülé­seket szenvedett, hogy a hely­színen életét vesztette - tudat­ta Oravecz Éva, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyele­tes sajtóreferense. ■ MEGYEI KÖRKÉP ж жжжтж m m чиним m wm g > ■■■■■ ж - мм— HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ mm m m шжтшшжт ШЁштжют mm шюмммммамммк Ha nem is érezzük, a Föld reng katasztrófák Mi biztonságban vagyunk, ám Nápoly pusztulásra van ítélve Szilvás Krisztina Szűkebb hazánkban nem kell nagyobb erejű föld­rengéstől tartani a belát­ható jövőben. Kisebb föld­mozgásokban azonban a megye lakóinak is lehet még részük, ezeket azon­ban alig-alig érezni. , Heves megyében, Hatvan térsé­gében is észlelhető volt az a föld­rengés, amelyet szilveszterkor le­hetett tapasztalni, elsősorban Bu­dapesten és környékén, Gyomron, illetve Pécelen. A föld­mozgás a Richter-skála szerint 4,1-es erősségű volt Senki sem sérült meg, itt-ott a falakban és a tetőkben keletkezett kár: lehul­lott a vakolat, leestek a cserepek, néhol megrepedtek az épületek. A legtöbb helyen viszont mind­össze annyit lehetett érzékelni, hogy megremegtek a csillárok és a bútorok. Mindezen jelenségek szerencsére elhanyagolható mé­retűek azokhoz képest, amelyek más országokban, földrészeken történnek. A legpusztítóbb föld­mozgás az 1500-as évek elején Kínában történt, amelynek kö­vetkeztében 830 ezer ember vesztette életét. A földrengés tulajdonképpen a kőzetlemezekben felhalmozó­dott feszültség feloldódása. Egy­szerűbben fogalmazva: sok kis mikrolemez van a földben, ame­lyek mozognak. Mivel a kőzetek szilárdak, ha belső erő éri őket, nem gyúródnék, hanem törnek. Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azon települések sorában pedig, amelyek környé­kén hazánkban leginkább lehet ilyesmire számítani, ott szerepel Eger is. Megyeszékhelyünkön kí­vül Berhida, Dunaharaszti, Kecs­kemét, Komárom és Várpalota környékének lakói érezhetnek leggyakrabban földmozgásokat A XX. század legjelentősebb földrengései Magyarországon Dátum Magnitúdó Hely: Intenzitás 1908. május 28. Kecskemét 4,1 VI-VII 1911. július 8. Kecskemét 5,6 VIII 1925. január31 Eger 5,0 VII-VIII 1956. január 12. Dunaharaszti 5,6 VIII 1985. augusztus 15. Berhida 4,9 VII A földmozgások gyakran óriási pusztításokat végeznek Földünk különböző pontjain. Így történt ez a közelmúltban az indiai Kasmír tartományban is, ahol sokan váltak földönfutóvá. Nálunk ilyen erejű talajrengésekre szerencsére egyelőre még nem kell számítani. Felvételünk illusztráció. Dr. Dávid Árpád is élt már át föld­rengést a hevesi megyeszékhelyen Sokan tudni vélik, hogy azért van Egerben - az országos hely­zethez képest - viszonylag sok földmozgás, mert a város egy tö­résvonalon fekszik. Ez azonban tévedés, valójában a megyeszék­hely nem rajta, hanem csupán a közelében helyezkedik el: a tö­résvonal a Bükk alján húzódik. Magyarországon mindössze 10-15 szakember foglalkozik földrengésekkel. A jelenségről azonban tanítanak az egyetemek, főiskolák természettudományi karain. Dr. Dávid Árpád, az Eszterházy Károly Főiskola föld­rajz tanszékének docense maga is emlékszik olyan földmozgás­ra, amelyet Egerben élt át- Még középiskolás voltam, amikor azt vettük észre egy reg­gel, hogy mozog a lámpa. Nagyon gyenge rengés volt - mondja dr. Dávid Árpád. - A földrengések mérésére többféle módszert is használnak, a legújabb az 1992- ben bevezetett Európai Makroszeizmikus Skála, amely egy intenzitás-skála. Ezt több más mérési módszer tapasztala­tainak felhasználásával dolgozta ki az Európai Szeizmológiai Bi­zottság. Közéjük tartozik a Mercalli-skála, amely a földren­gés okozta károk mértékén ala­pul. A sokak által ismertebb Richter-skála ezzel szemben a mozgás erősségét méri. Hazánkban kevés földrengés van, évente 5-8 olyan történik, A Richter-skálával a rengés erősségét mérik A skála kidolgozójáról, Charles richterről kapta a nevét, aki 1935-ben tette közzé az eljárását. Bevezetése óta e szerint a legnagyobb erősségű rengés a 9,3 volt Ezt 2004. december 26- án mérték az ázsiai Szumátra szigetén. Fokozatai és gyakoriságuk évente a Földön: 1-2: csak műszerrel érzékelhető (kb. 500 ezer) 3-4: az epicentrumban is alig érezhető, a csillárok kilengenek az üveg megremeg (10 ezer és 100 ezer között) 5-6: erősen érezhető, kisebb károk keletkezhetnek, megrepednek a falak (20 és 200 között) 7-8: súlyos károkat okoz, házak és hi­dak összeomlását, utak, vasúti sínek de­formációját (kb. 10) 8 fölött: komoly károk keletkezhetnek a természetes környezetben is amelyet az emberek megérezhet- nek, de csak annyira, mint ami­kor egy teherautó elrobog mel­lettük az úton. Nagyobb, már épületekben is kárt okozó föld­mozgások 10-15 évente fordul­nak elő. Heves megyében 2000 óta 3 érezhető földrengés volt: 2002. február 25-én Hatvanban, ugyanebben az évben május 8- án Tófaluban és 2003. április 3- án Noszvajon, illetve ezeknek a településeknek a környékén. A földrengések előrejelzésére is folynak kutatások.- Magyarország területén leg­utóbb valószínűleg a miocén kor­ban voltak hatalmas, pusztító földrengések, 15-18 millió évvel ezelőtt, amikor még vul­kánok és tenger borította ezt a vidéket. Nagyon nagy földmozgás nálunk nem is várható. A Vezúv azonban valószínűleg 20 éven belül ki fog tömi, ez­zel együtt jár majd egy földrengés is, Nápoly pe­dig a vulkánkitörés miatt elpusztul - vetíti előre dr. Dávid Árpád. Lézeres mérőeszköz a gyorshajtók ellen sebesség-ellenőrzés A berendezést a leg-balesetveszélyesebb utakon vetik be Megkezdődik a beléptető rendszer próbaüzeme Új, korszerű sebesség-ellenőrző eszközöket bocsátott a rendőr­ség rendelkezésére az Országos Baleset-megelőzési Bizottság. A tucatnyi berendezésből egyet a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság (HRFK) használhat - tá­jékoztatta lapunkat Meggyes­falvi Tamás r. százados, osztály­vezető-helyettes. Olyan többfunkciós lézeres mérőeszközről van szó, amely forgalmi körülmények között, nappal és éjjel, jó és rossz látási viszonyok mellett egyaránt ké­pes a gépjárművek sebességé­nek a mérésére. Ellenőrizni le­het vele egy időben mindkét irányban, hogy az elhaladó au­tók, motorok gyorsabban hajta­Szinte minden, a forgalommal kapcsolatos adat dokumentálására képes az új lézeres sebességmérő. Használatát Aradi Tamás r. hadnagy mutatja be. nak-e a megengedettnél. A léze­res technológiának, a mért ada­tok digitális feldolgozásának kö­szönhetően a készülék automa­tikusan lefotózza az előre beállí­tott sebességhatárt túllépő jár­műveket. A gyorshajtást doku­mentálja, csakúgy, mint az egyéb közúti közlekedési sza­bálysértést elkövetőket. Alkal­mas szabálysértési helyzet, illet­ve folyamat rögzítésére is. A fel­vételeket folyamatosan készíti, másodpercenként legalább hu­szonötöt. Az új sebességmérőt a megye baleseti szempontból leginkább veszélyeztetett 3-as, 33-as és 31- es főútjain vetik be. Szükség ese­tén a nagyobb városokban is. ■ A következő hetekben a 350 be­hajtási engedéllyel rendelkező egri belvárosi lakos megkapja mágneskártyáját a Bajcsy- -Zsilinszky utcai beléptető kapu­hoz - tudtuk meg a megyeszék­hely önkormányzatának főmér­nöki irodáján. Gadavics Gyula irodavezető arról tájékoztatott, hogy az automata kapu haszná­latával kapcsolatos kérdésekről levélben is értesítik az érintette­ket A próbaüzem hamarosan in­dul, s ekkortól az engedéllyel rendelkező autók is az elmúlt év végén megépített megfigyelő rendszer segítségével hajthat­nak be a belvárosi utcákba. A rendszer biztonságos műkö­dése érdekében a területen új forgalmi rendet is kialakítanak. A járművezetőket egyúttal a jel­zőtáblák, illetve a fényjelző ké­szülék jelzéseinek maradékta­lan betartására kérik. A későbbiekben engedély nél­kül a megkülönböztető jelzéssel felszerelt, illetve a kommunális szolgáltató szervezetek, közmű­tulajdonosok, az egészségügyi ellátást szolgáló ügyeletek gép­járművei, valamint a mozgássé­rült-igazolvánnyal rendelkezők autói hajthatnak be - a kommu­nikációs egységen keresztül tör­ténő eseti elbírálás alapján. Áru- szállítás céljából az útszakasz­okra naponta 20 órától a következő nap délelőtt 10 óráig biztosított a behajtás. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents