Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-06 / 285. szám

2006. DECEMBER 6., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES ES KÖRZETE 5 Nem szabad magukra hagyni az időseket és a fiatalokat Tarnaszentmiklós október else­jén megválasztott új polgármes­tere, Molnár Lászlóné 1982 óta dolgozik a hivatalban. Előbb igazgatási főelőadóként, utóbb már a település vezetőjeként.- Az előző választásokon is kértek, induljak el polgármes­terként, ám akkor épp főiskolá­ra jártam, úgy gondoltam, azt kell tisztességgel befejeznem - mondja az új polgármester. - Idén ősszel viszont a helyiek ösz- szegyűjtötték a kopogtatócédu­lát, s erre már nem tudtam ne­met mondani. Talán a lakosok­kal való jó kapcsolatomat ismer­te el így a település lakossága. Molnár Lászlónénak nem ke­vés feladata lesz a jövőben. A te­lepülésen sok a rom porta, ezek tulajdonosait meg kell keresni, s fel kell szólítani őket a rendra­kásra. Sokat kell változtatni a te­lepülés arculatán, az utcák, a há­zak gondozottságán, fel kell kel­teni az emberekben az igényt a szépre. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idősekre és a fiata­lokra. Nem szabad őket maguk­ra hagyni, mert az idős elmagá- nyosodik, a fiatal pedig imaimá­ban elkallódik. Ha én dönthetnék DRAPOS ISTVÁNNÉ, Péty- Mint a legtöbb, kis faluban élő embert, úgy minket is leginkább a munkahelyteremtés lehetősé­gei foglalkoztatnak. Mostanra az agrárium lehetőségei is leszű­kültek. Úgy hiszem, elsősorban a könnyű, betanított munkaerőt igénylő üzemeket, vállalkozókat lehetne a településre vonzani, hi­szen erre lenne igény. Az okta­tással - gondolok itt az óvoda és az iskola színvonalára - elége­dett vagyok. Ám az elgondolkod­tató, hogy a szakképzésünk nem megfelelő. Már az általános isko­lában érdemes lenne a gyereke­ket rávezetni arra, hogy piacké­pes képzést keressenek nyolca­dik osztály után. Lehet képezni diplomásokat, de nem kell min­denkinek erre törekedni. ■ Teherkikötőt is terveznek áruszállítás Logisztikai központ létesülhetne a Tisza-tó partján '-Ja ' 1 Heves megyében egyedül a Csege köt ki, az is egy ideiglenes kikötőben, Kiskörén Túlterheltek a dél-hevesi utak, a legtöbb balesetet' teherautók, kamionok okozzák. Mégis az árufor­galom kizárólag közúton bonyolódik. Holott a Tisza évszázadokon át napjain­kig vízi útnak számított. Szuromi Rita n A hajózás szinte teljesen vissza­fejlődött. Főként a korlátozások, az infrastruktúra kiépítetlensége és a szállítási igények csökkené­se miatt. A megyében országos közforgalmi kikötő nem műkö­dik, nem is várható az építése. Ehhez hozzátartozik az a tény is, hogy meglepően kicsi a belvízi szállítási igény a Tiszán. A tiszai vízi szállítás feltámasz­tására törekvők a folyó hajózható­ságának megteremtését tartanák elsődlegesnek, az ehhez szüksé­ges műszaki beavatkozásokat sürgetik. Bár a Tisza középső sza­kaszán gázlók és éles kanyarula­tok egyaránt nehezítik a hajófor­galmat, műszakilag sokféle lehe­tőség van a megfelelő vízmélység biztosítására. Azt kell eldönteni, szükség van-e a hajóút megte­remtésére. Lovas Attila, a Köti- kövízig vízügyi igazgatóhelyette­se úgy véli, a Tiszában a termé­szeti érték, az idegenforgalmi vonzerő akár fontosabb lehet, mint a vízi szállítás lehetőségé­nek mindenáron való kihasználá­sa. De ezt nem a mérnököknek kell eldönteniük, nekik a műszaki megoldások ki­dolgozása a fel­adatuk. Fejes Lő­rinc, a Köti-kövízig kiskörei sza­kaszmérnöke szerint a zsilipe­lések száma jól mutatja a tiszai hajózás visszafejlődését. A vízlép­cső beindulásától, azaz 1973-tól 1986-ig minden évben bőven ezer Nem értenek egyet abban, hogy az áru­szállítást vagy a tu­rizmust részesítsék előnyben. fölött volt a zsilipe-lések száma. 1987-től viszont csak három olyan év volt, amikor az ezret mi­nimálisan meghaladta e szám, egyébként az éves átlag 400-600 közé esett vissza. Az idei év első hat hónapjában csu­pán 48 vízi jármű zsüipelt. A természetvé­delemmel, vízi turizmussal szem-ben a hajózás mellett érvelők az olcsóságot hangsúlyozzák. Egy 400 tonnás hajó ugyanis 10 vasúti kocsival vagy 13 kamionnal helyettesít­hető. Alkalmasak egyedi, túlsú­Zsilipelések a kiskörei vízlépcsőnél Csúcsév 1982: 2191 darab Legrosszabb év 2006: Ezredforduló éve 2000: 48 darab (első félév) 454 darab I 5 „ Mezőgazdasági raktárát szeretnének Kiskörén A Kiskörén élők, illetve a rendszeresen itt nyaralók egyedül a Csege hajót ismerik. Nyaranta ez a vízi jármű szál­lítja a sétahajózásra befizető­ket, illetve a nyári program- ajánlót is a Csegén tartják a környék idegenforgalmi szak­emberei. A városnak létezik egy középtávú fejlesztési terve, amely számol egy teherkikötő és egy gabonatároló megépíté­sével. Ez utóbbi már szervesen kapcsolódik a tiszai áruszállí­—, tás fellendüléséhez. Adott eset­ben mezőgazdasági termékek szállításig történő tárolását tudnák megoldani a depóban - mondja szén József polgár- mester. lyos vagy túlméretes rakomá­nyok szállítására is. A hajó biz­tonságos és környezetbarát köz­lekedési eszköz, előnyei igazán azonban nagy tömegű áruk - például gabona - nagy távolság­ra, például a tengeri kikötőig tör­ténő továbbításakor jelentkez­nek. A csekély szállítási költsé­gek viszont magasabb rakodási kiadásokkal párosulnak. Sőt az áru többszöri átrakása a hajózást teljesen gazdaságtalanná teheti. Hátránya ugyanakkor, hogy las­sú. Ám a hajók a nap 24 órájában közlekedhetnek, és nem kell csúcsforgalommal számolniuk. Kedvezőtlen, hogy a Duna és a Ti­sza vízrendszerének földrajzi fekvése észak-déli irányú, mi­közben az áruforgalom döntően nyugat-keleti irányú. A Tisza nemzetközi vízi úttá történő nyilvánítása sem történt meg. Az 1955-ben megkötött egyezmény alapján jelenleg csak szerb és magyar felségjelű hajók használhatják a szőke folyót. Kü­lön engedély szükséges a más or­szágokból érkezőknek. Tájképek, négyzetcentinként huszonöt öltéssel gobelin Bár nem tipikus férfimunka, Németh István mégis naphosszat hímez az ablaknál Amikor hírül adtuk, hogy a tarnamérai Németh Istvánnak gobelinkiállítása nyílik Hevesen, többen megkérdezték: nem Istvánnéról van szó? A hímzés jellegzetes női elfoglaltság. Ám a Németh családban a családfő ra­gadott tűt, harminc évvel ezelőtt.- Egy káli barátom mondta ne­kem: István, kézimunkázz! Az olyan, mint a drog. Ha megsze­reted, nem tudod letenni. Nem hittem neki, de most már tudom, igaza volt - meséli a gobelinké­szítő férfi. Istvánt mintha a sor­sa is ebbe az irányba terelgette volna. Cipész volt, így értett a tű- forgatáshoz. Ráadásul kiskorá­ban gyermekparalízist kapott, az egyik lába gyenge, a másik a ter­Németh István naponta nyolc órát is képes öltögetni az ablaknál heléstől ment tönkre. Ám a sze­me és a keze kiváló, türelme pe­dig végtelen. A mérai férfi képes reggel 8-tól sötétedésig ülni a konyhaablak előtt, s keze jár, mint a motolla. Nem fárad el, ha már látszik az eredmény, az to­vább ösztönzi őt. Régebben még arra is képes volt, hogy Szabad­kára vagy Zentára menjen ki fo­nalért, a jugoszláv anyag ugyan­is jobb volt, mint a hazai. Ma már csak magyar fonallal varr, főként azt, amit menyei vagy fe­lesége hazavisz neki. A 76 éves gobelinkészítő eddig több mint 100 nagyméretű ké­■ Egy négyzetcen­tiben 25 öltés van, egy nagyobb képen több mint 150 ezer. pet varrt ki. A munka aprólékos­ságát leginkább a számok feje­zik ki. Egy négyzetcentiméteren 25 öltés van. Egy nagyméretű kép 167 ezer öltés­sel készül el. A nyersanyag ára leg­alább 20 ezer fo­rint, főként ha fi­gyelembe vesszük, hogy egyes színek­ből ötvenféle árnyalat is létezik. S ha a képek árát nézzük, akkor Németh István körülbelül 100 fo­rintos óradíjért dolgozik.- Ha egyszer elkezdem, sötéte­désig abba sem hagyom. Ha jön­nek az ismerősök, mondom a fe­leségemnek: igyál már velük egy kupica bort, én dolgozom... ■ HIESAV Tovább tart a faluban a közcélú foglalkoztatás erdőtelken az idei évben 5 közhasznú munkást 70 szá­zalékos, tízet pedig 90 szá­zalékos támogatottsággal foglalkoztattak. Közcélú fog­lalkoztatottként 11 helybeli dolgozott 3-11 hónapos munkaviszonyban. Köztük voltak, akik pedellusként vagy adminisztrátorként dolgoztak, mások az utakat, köztereket tartották karban. Augusztus 1-től pedig egy hatfős önkormányzati bri­gád is dolgozott a faluban. A színházi estek télen is folytatódnak boconád lakosai rendszere­sen vásárolnak színházbér­letet egy-egy évadra. Az idén a szolnoki Szigligeti Színházat választották, ahol egy hat előadásra szóló bér­letet igényeltek. A mintegy húsz lelkes színházbarát az évadban is különbuszokkal utazik majd le a szolnoki te­átrumba. Legutóbb a „Szecsuáni jólélek” című darabot tekintették meg. Palócgálán lettek díjazottak az együttesek zaránkon is örülhettek az idén a Palócgála eredmény- hirdetésének. A Nefelejcs Népdalkor az országos és térségi megmérettetésre ne­vezett, és térségi dicsérettel tért haza. Országos minősí­tését kérte a kiskörei Őszi­rózsa Nyugdíjasklub Nép- tói dalköre. Az együttes tagjai ezüst minősítést kaptak az Alföldi Boruss István vezet­te zsűritől. Az utóbbi csapat vezetője járdán Józsefné, az előbbié Mezei András. A dí­jazottak később a rádióban is hallhatóak lesznek. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGm KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromifu axelspringer.hu Tiszanánaiak kapcsolata a zétavári iskolával Évek óta ápol erdélyi kapcsolato­kat a tiszanánai Jónás György, s most egy partnerséghez a helyi ÁMK-t is hozzásegítette. Mint azt Márkus Róbert Zsolt igazga­tó elmondta: jelzés érkezett, hogy a zeteváraljai általános is­kolának nagyon sok taneszköz­re, könyvre, szemléltetőanyagra lenne szüksége, ezért ők össze­gyűjtötték mindazt, amit nélkü­lözni tudnak. A nánai iskolára is ráférne a segítség, mégsem me­hettek el szó nélkül a zetevár­aljai körülmények mellett: az is­kola fatüzelésű, vezetékes vizük nincs. A gyors segítség átadását követően megkezdődött a két is­kola közt a partneri kapcsolat alakulása. ■ 1 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents